2018. december 23., vasárnap

Kolóniatörténet - csapdaállkapcsúak ( Odontomachus monticola ) #1


Másodszorra próbálkozom ezekkel a pompás, 13 mm-es bestiákkal.  Kb 14-15 dolgozóval indítottam a kolóniát, és már az első időszakban is rengeteg kalandot éltünk át együtt. Pár hét alatt rengeteget tanultam róluk, és úgy gondoltam szívesen megosztanám veletek a tanultakat. Mire ezzel a cikkel végeztem már mégegyszer ennyi anyag fogalmazódott meg a fejemben, biztos tehát, hogy lesz folytatása, de egyenlőre itt az első rész. Fogadjátok sok szeretettel. 



2018. december 9., vasárnap

Bolyalapítás nehézségei #2 - többkirálynős bolyalapítás

Hogyan alapít államot több királynő együtt, és később miért tűrik vagy éppen miért nem tűrik meg egymást? Mi okozhatja a királynők egymás ellen fordulását? Ármány és cselszövés. Furfang és csalfaság! Srácok ezek a hangyakirálynők rosszabbak, mint egy latin tévésorozat! Csak erős idegzetűeknek! 







2018. november 27., kedd

Teleltetés +


A teleltetésről volt már szó egy 2015-ös cikkünkben, ezért a mostani cikkben inkább a haladóknak szeretnék egy kicsit részletesebben is írni a témáról, olyan infókkal kiegészítve melyek segíthetnek megérteni az egész mechanizmus működését. Négy dologgal szeretném kiegészíteni az eddigi információitokat a teleléssel kapcsolatban. Jöjjön tehát a TELELTETÉS + !






2018. november 22., csütörtök

A bolyalapítás nehézségei #1 - szokatlan petézés


Ebben a cikkben kivesézünk néhány kivételes bolyalapítási esetet. Nem a rabszolgatartó fajokról lesz szó, és nem is a primitívekről, hanem a szokásos önálló államalapítású fajok szokásostól merőben eltérő eseteiről.

Például amikor petét rak a terméketlen királynő vagy nem petézik a termékeny - ezeket nézzük meg, egyenlőre még csak egy királynő vonatkozásában. 






2018. november 20., kedd

Camponotus fajokról általában


Kezdők számára az egyik legkönnyebben megtanulható és akár ránézésre is jól elkülöníthető genus hazánkban. (Persze a Messor után, amely csupán azért bizonyul könnyebben elsajátíthatónak, mert ennek a genusnak mindössze egyetlen képviselője él nálunk)

Camponotus vagus királynő
A Camponotus genusnak 9 alfaja él Magyarországon: 
Camponotus aethiops
Camponotus atricolor
Camponotus fallax
Camponotus herculeanus
Camponotus lateralis
Camponotus ligniperda
Camponotus piceus
Camponotus tergestinus
Camponotus vagus

Egy részük fában, mások földben, kövek vagy sziklák között fészkel. 

Előnyök: 



2018. november 9., péntek

Fajismertető - csapdaállkapcsú hangya ( Odontomachus monticola )

Az első dolog ami feltűnik ezeken a hangyákon, azok a félelmetes rágóik. Képes akár 180°-ban szétnyitni őket, így szájszervével könnyebben hozzáfér a folyékony tápanyagokhoz, anélkül, hogy a rágói útban lennének. Ez a szétnyitott állapot egyben a támadóállása is. Ilyenkor kifeszített szájszervével készen áll a rágók hirtelen összecsapására... 




2018. november 3., szombat

Domaint váltottunk! - ANTSITE.EU

Aki mostanában kószálgatott a weboldalunkon az már észere vehette a domaincserét.

Először is nem kell aggódni, az antshungary.com még egy jódarabig át fog irányítani titeket az antsite.eu-ra, szóval senki nem fog eltévedni, még azok sem akik régi linkről próbálkoznak.




Termékfejlesztés - hangyadoboz

Bizony a keltetőcsőben lévő bolyok a legféltettebbek. Jól tudja ezt minden tapasztalt hangyász, hiszen alap szabály, hogy minél nagyobb a boly, annál jobbak a túlélési esélyeik. A kis bolyokat tehát óvjuk-féltjük mindentől, amíg elég nagyok nem lesznek ahhoz, hogy egy formikáriumban hálálják meg a törődést.


2018. október 26., péntek

Terráriumi takarítószolgálat

Minden hangyász rémálma hogy egyik napról a másikra leatkásodik vagy lepenészedik a legféltettebb kolóniája. Erre a problémára kínálhatnak megoldást azok a szuperpici élőlények, melyek képesek lebontani a maradványokat, és egyensúlyban tartani a berendezett formikáriumokat talajszinten. 
Ismerjétek meg a terráriumi takarítószolgálat tagjait! 






2018. október 23., kedd

Hangyafajok együttélése formikáriumban #2

A következő próbálkozásom a Messor structor alapbolyhoz a Crematogaster scutellaris faj hozzáadásával történt. Ez a faj már jóval sikeresebbnek bizonyult velük, mint a korábbi Temnothoraxok...
Crematogaster scutellaris és Messor strucor 




2018. október 9., kedd

Hangyafajok együttélése formikáriumban #1

Most valami igazán érdekes és újszerű dologról fogok írni nektek! :) 
A hangyászat egy egészen új irányáról, mely még csak gyerekcipőben járogat, de nagy hangsúlyt fektetünk a megfigyelésekre, és ha lehetséges, akkor szeretnénk elősegíteni a kialakulását és elterjedését. 


Bevallom az egyes fajok viselkedésének megfigyelése az egyik legkedvesebb dolog számomra a hangyázásban. Nagyon érdekes az a sokszínűség ahogy az egyes fajok reagálnak különböző hatásokra, és azok a stratégiák is, amiket kidolgoznak a problémák megoldására. Minden faj sajátos taktikával reagál, melyet ha sikerül megfigyelnünk, akkor még inkább megismerhetjük őket, és a tulajdonságaikat.

Erről fog szólni ez a cikksorozat, aminek remélem egyre sikeresebb eredményei lesznek, és végül tuti receptet tudok majd adni nektek arra, hogyan kell több fajt együtt tartani formikáriumban. :)



2018. október 8., hétfő

Hangyafarm berendezése - elképzelés vs. valóság

Mindenki szereti a természetes hangyafarmokat! Sokszor kérdezitek tőlünk, hogy mivel és hogyan rendezzétek be a formikat, hogy minél esztétikusabban mutassanak.

A dolog viszont általában nem olyan egyszerű mint ahogy elsőre elképzeljük, mert ezek a hangyák bizony nagyon okos állatok! :D
Ahol lehet igyekeznek keresztülhúzni az ember számításait, és a saját hasznukra fordítani a helyzetet. Ebből aztán ilyen vicces és érdekes történetek születhetnek mint a most következő: 


2018. október 4., csütörtök

Dolgozók és bolyok egymáshoz viszonyulása

Minden bolynak saját, egyedi feromonja van. Ez az úgynevezett "fészekszag", a kolónia védjegye, melyet a királynő termel, és a csoportos érintkezés útján kerül rá az egyes egyedekre. Így képesek azonosítani egymást, és eldönteni ki az aki hozzájuk tartozik, és ki az, aki idegen. 

Formica pratensis dolgozó
Ugyanabból a hangyafajból, de két különböző bolyból származó dolgozók tehát egymás ellenségei. Ha egy bolyt elfelezünk, és külön tartjuk őket pár hétig, utána lemegy a királynő nélküli csapatról a feromon és így ők is a boly ellenségeivé válnak. Ezért fontos hogy a dolgozók időnként visszatérjenek a saját bolyukba. 


2018. október 2., kedd

Tunéziai hangyák 🐜🌴

Megígértem nektek az előző cikkben, hogy igyekszem majd nagy területet bejárni Tunéziában. Ez részben sikerült is, a negyedik nap végére már több mint 1000 km-t beutaztunk, és még hátra volt a nyaralás majdnem fele! Összesen 400 hangyás fotót csináltam, (bár hangyás fotóknál ennek a nagy része mindig kiszelektálódik) és 10-12 fajt sikerült megismernem. A továbbiakban ezt szeretném veletek megosztani a cikkben...






2018. szeptember 20., csütörtök

Megint nyaralunk! 🌴🌴🐜🐜

Megint nyaralunk, és megint valami egzotikus helyen! :)
Korábban olvashattátok már nyaralásos-hangyázós cikkemet itt a hangyamánián amelyben a Közel-Keletre, egészen pontosan Dubajba látogattunk el, és ismerhettük meg nagy vonalakban a leggyakoribb ottani fajokat.  


Most viszont a célállomás Észak-Afrika, egészen pontosan...




2018. szeptember 18., kedd

Termékfejlesztés - rovarszippantó

Az AntsHungary az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektet az eszköz-fejlesztésre.
Ha valamiért felmerül az igény egy eszközre, akkor elkezdünk agyalni rajta, hogyan lehetne azt megvalósítani. Az első tesztdarabok elkészülte után tökéletesítjük, és végül a tökéletes verziót elérhetővé tesszük nektek is. - Hiszen ha találtunk megoldást problémákra, akkor miért ne segítsünk ezekkel a megoldásokkal másokat is?

Így volt ez a kampósdrót és a mézadagoló esetében, és így van ez most is a legújabb forradalmi fejlesztésünkkel: a rovarszippantóval! :)



2018. szeptember 4., kedd

A hangyák eredete – élet a dinoszauruszok talpa alatt

Dr. Csősz Sándor biológus, mürmekológus, hangyakutató írása

Honnan származik egy élőlény, a múltnak milyen mélységébe kell visszamennünk, hogy eredetét, közvetlen őseit megtaláljuk? Ez a kérdés minden élőlénycsoport kutatóiban felmerül, de különösen érdekes, ha olyan élőlényről van szó, amelyet naponta látunk, és megcsodáljuk jól szervezett társadalmuk működését.




2018. augusztus 16., csütörtök

Mire ügyelj ha belefognál a hangya-tartásba?

Hangyát szeretnél tartani, de nem tudod hogyan indulj el?

Alábbi cikkünkben végigvezetünk a legfontosabb szempontokon amelyeket érdemes mérlegelni hogy kiválaszthasd a neked leginkább megfelelő hangyafajt és formikáriumot.
Figyelem: aki mobilról van az válassza a lap alján az "Internetes verzió megtekintése" gombot a teljesebb élményért! :) 



1. szempont: Hazai vagy trópusi hangyafaj?
Ha hosszútávon gondolkodnál a hangyázásban, akkor el kell döntened, hogy hazai vagy trópusi fajt tartanál-e szívesebben? A hazai fajokat széles választék és alacsonyabb árak jellemzik (~3000-15.000Ft) egyetlen hátrányuk az lehet, hogy évente teleltetni kell őket hűtőben, 3-8°C-on, 3-4 hónapig. Ez plusz kockázatot jelent, illetve hazai faj esetében nem lesz egész évben aktív a boly. A trópusi fajok drágábbak (~10.000-25.000Ft), viszont nagy részük teleltetést nem igényel, egész évben aktív. Időnként egy fűtőlappal kell biztosítani nekik a megfelelő hőmérsékletet. 


2018. augusztus 12., vasárnap

A saját kis "Viking" Hordám [ Diacamma rugosum ]

Kedves olvasóink! Az alábbiakban Szabó Zoltán hangyáinak a történetét olvashatjátok. Ha Nektek is van hasonló érdekes cikketek, kérjük keressetek fel vele bennünket.

 "Tavaly szeptember körül került hozzám 22 Diacamma Rugosum az Antshungary.com-ról. Sajnos 4 elpusztult az úton mire ideértek. Azonnal betettem őket egy plexi farmba ahol nagyon nehezen sikerült 1 hónap alatt újra 22-re gyarapítani a kolónia méretét.

Még tapasztalatlan voltam és nem tudtam amit most tudok.
Atkákat véltem felfedezni a farmban. Megijedtem, mert kevesen voltak a hangyák, így könnyen végezhettek volna a kolóniával. Fahéjas-citromos vizet spricceltem a 'fertőzött' kamrába és úgy vettem észre, hogy működik. Mintha el tűntek volna az atkák.


2018. július 25., szerda

Segítsd a többieket tapasztalataiddal!

Weboldalunkon, a www.antshungary.com -on elérhetővé vált egy új funkció, ahol lehetőségetek van az egyes hangyafajok, és formikáriumok külön-külön történő értékelésére.

Az értékelések 5 csillagos rendszerben már a főoldalon megjelennek az egyes termékeknél vagy hangyafajoknál. 



2018. július 18., szerda

A hangyák társadalma (kasztok)

Engedjétek meg, hogy néhány szóban írjak nektek a hangyák társadalmáról.

Egyből egy rövid kitérővel kezdenék, hiszen ha időrendi sorrendben kezdjük az államalapítástól, akkor a legtöbb önálló államalapítású fajnál megjelenő első alom úgynevezett "nanitic" dolgozókból áll. Ezek hasonlóan néznek ki mint a későbbi dolgozói, viszont jóval kisebbek. 



2018. május 13., vasárnap

Dolichoderus quadripunctatus / foltos hangya / négypettyes hangya - fajismertető

Fej és potroh fekete, a tor vörös illetve vörösesbarna. A faj legfőbb szépsége a potrohon látható két pár arany színű pettyekben rejlik, innen is kapta köznapi neveit. Magyarul "foltos hangya", vagy "négypettyes hangyaként" is emlegetik.

(nagyításért katt a képre)

Államforma: Monogyne
Királynő méret: 4,5-5mm
Dolgozóméret: 3-4mm
Kasztok száma: 1
Kolóniaméret: Többezer egyed
Tartási nehézség: Közepes-nehéz






2018. február 23., péntek

Mivel etessük hangyáinkat?

Minél nagyobb egy kolónia, annál jobb túlélési esélyeik vannak. Annál több felderítő van a csapatban, így annál könnyebben találnak élelmet, és osztják meg azt társaikkal.
Kezdetben, amikor még csak 10-15 hangyánk van egy kémcsőben, sokszor egy, vagy néha egy sem jár ki a fészekből élelmet keresgélni. Ennek oka, hogy a kezdetekkor minden dolgozó a számukra kockázatos keresgélés helyett inkább az utódok nevelésében, a boly megerősítésében segédkezik. Ezért a kis egyedszámú kolóniákat a kémcsőben etetjük, közvetlenül melléjük rakva az élelmet, a nagy kolóniának pedig már elhelyezhetjük az élelmet a kifutóban is, mert úgyis megtalálják. 

Camponotus nicobarensis dolgozók falatoznak
A hangyák - szájszervük miatt - főleg a nyálkásabb, folyékonyabb állagú táplálékokat kedvelik. - ezt azért fontos megértenünk, mert ha például száraz, őrölt lisztkukac port adunk nekik, azt nem fogják megenni. Viszont ha egy élő lisztkukacot elfelezünk, annak ki fog folyni a belseje, és előszeretettel fogják majszolgatni.
Ugyanígy ha folyékony mézet adunk nekik, felfalják, viszont ha meleg, száraz helyen kiszárad és kikristályosodik, akkor nem biztos hogy megeszik majd ugyanazt a mézet.. 


Diacamma rugosum húst eszeget
A cukor/méz/mag a mindennapi tevékenykedéshez biztosítja számukra az energiát, míg a protein/fehérje - tehát általában a rovartáplálék a peterakáshoz, és a lárvák etetéséhez, tehát a szaporulathoz szükséges. 
- ha nem jutnak vízhez hangyáink, akkor 1, maximum néhány nap múlva elpusztulnak,
- ha nem jutnak szénhidráthoz, akkor 3-7 napra elegendő tartalékuk marad, majd elpusztulnak,
- ha nem jutnak proteinhez, akkor viszont idővel el fogják fogyasztani a saját fiasításukat, ezzel biztosítva a boly túlélését. 
Utóbbi főleg a lassan szaporodó fajoknál lehet nagy veszteség, ahol néha hálát adunk az égnek 1-1 lárva megjelenésekor.
Természetesen a fent leírtak alól kivétel az az időszak, amikor a hangyák telelnek, hiszen ilyenkor lelassul az anyagcseréjük, és a szükséges tápanyag-bevitel is lényegesen lecsökken. 


Szénhidrátok

Cukor
A cukor kedvelt táplálékuk. Adhatjuk porcukor, kristálycukor vagy kockacukor formában. Ha kockacukrot adunk, pl nagyobb kolóniának, akkor látni fogjuk hogyan fogy el, mikor mennyit esznek belőle és mennyi van még hátra. 
De adhatjuk vízben oldott állapotban is, így tudják legjobban fogyasztani a szájszervük miatt, azonban így a leginkább romlandó, már 1-2 nap múlva meg fog erjedni. 
A cukor nem okoz problémát ameddig nem érintkezik vízzel vagy párával. Ha mégis, akkor erjedésnek vagy penészedésnek indul, amit még idejében el kell takarítani, hogy ne okozzon problémát! 

Méz
A méz szintén kedvelt táplálék és a cukornál jóval tartósabb. 
Legjobb a házi méhészetből származó vegyes-virágméz, mert az tartalmazza számukra a legtöbb tápanyagot. 
Ezen kívül csak az állagát érdemes megemlíteni. A legjobban fogyasztható számukra a hígabb méz, azonban az a legveszélyesebb is. Könnyen beleragadhatnak, illetve eláraszthatja őket.
A szilárdabb állagú méz fűtés hatására rövid idő alatt szintén megfolyhat, ami veszélyes lehet kémcsőben, figyeljünk oda rá! A hígabb méz fűtött, alacsony páratartalmú formikáriumban pár nap alatt kikristályosodhat, és így megint inkább szilárd táplálék mint folyékony - tehát nem feltétlen tudják már megenni.
Viszont a méz önmagában nem romlik meg ha nem kap párát, és sokkal egészségesebb mint a cukor, ezért szeretjük adni nekik.
Természetesen a mézet is feloldhatjuk vízben a könnyebb fogyaszthatóság kedvéért, azonban a mézes vízre ugyanaz vonatkozik mint a cukros vízre. 1-2 nap, és erjedésnek indul. 


Gyümölcsök
A különböző gyümölcsöket szintén a gyümölcscukor miatt fogyasztják a hangyák. Alkalmanként meglephetjük vele őket, azonban figyelni kell rá, mert a gyümölcsök is igen romlandók, néhány nap múlva gondosan távolítsuk el őket. 
Cukorban gazdag gyümölcsökből bármi mehet. Alma, szőlő, eper, barack, körte, dinnye, stb.. 



Magvak
Egyes magevő fajok a cukor/méz mellett (Pheidole) vagy helyett  (Messor) fogyasztanak magvakat is. Ezeket szintén a szénhidrát miatt fogyasztják el, és ők az egyedüli hangyák akik a magevésük miatt a kenyér vagy keksz morzsákat is megeszik.
A csak magevő fajokra (pl.: Messor, Pogonomyrmex) jelentős tisztaság jellemző, hiszen a magvak a cukornál és méznél jóval nehezebben penészednek és kevesebb higiéniai probléma van velük. Általában ezeknek a fajoknak a páraigénye is alacsonyabb, ezért a magok nem indulnak csírázásnak. 
A magokat száraz helyen raktározzák, és legtöbbször nagyon körültekintően még szemétdombot is építenek a formikáriumban, ahová a magok héját és egyéb maradványait pakolják. 



Protein-források
A hangyák szaporodásához a legfontosabb tápanyag a protein, vagy magyar néven fehérje (semmi gond ha valaki nem tudta elsőre, én sem tudtam annak idején, hogy a kettő egy és ugyanaz :D ) Nézzük a leggyakoribb boltban kapható eleségállatokat, fehérjetartalmuk alapján növekvő sorrendben.

Viaszmoly lárva
Nem tartozik az olcsó táplálékok közé, viszont nagyon jól eltarthatóak. Saját dobozukban egy mézes keverék található, melyből táplálkoznak, és egészen az etetésig növekednek is. Így nagyon sokáig, akár hetekig is elállnak különösebb odafigyelés nélkül, szoba-hőmérsékleten is. 
Fehérje: 14%
Zsír: 24%
Fehérje tartalmuk nem kiugróan magas.


Légy

Házi legyet semmi esetre se adjunk hangyáinknak, mert életmódjából adódóan rengeteg fertőzést és baktériumot terjeszt.
A megbízható forrásból származó legyekkel nincs ilyen probléma, azonban tápanyagban viszonylag szegény eleség, és a tartása és etetése is körülményes lehet, mert mindenfelé repkednek és ugrálnak még a röpképtelen változatai is. Maximum vadászgyakorlatnak lehetnének jók, de ehhez inkább a muslicát javaslom.
Fehérje: 17%

Lisztkukac
A lisztkukac az egyik alap eleségállat nálunk, mivel nagyon jól tartható, és hűtőben sokáig eláll. 
Fehérjében és zsírban gazdag táplálék.
Fehérje: 18%
Zsír: 14%
Az tapasztaltuk, hogy az etetett és melegben tartott lisztkukacok idővel bábbá alakulnak, ekkor nagyon puha külső vázuk lesz, és kiváló táplálékot jelentenek a hangyáknak. Viszont ha megvárjuk míg kikel belőlük a bogár, akkor már nem fognak hozzá nyúlni. Valószínű bogár állapotban már nem éppen a kedvenc csemegéjük.. 

Gyászbogár lárva
Lisztkukachoz hasonló, azonban nagyobb méretű, és erősebb külső váza van. Utóbbi miatt javasolt feldarabolni etetés előtt. 
Fehérjében és zsírban gazdag eleség.
Fehérje: 19%
Zsír: 18%


Tücsök
A tücsök egész nyáron csak hegedült, míg a hangya.. jól megette őt télen...! :D
Fehérjében gazdag, zsírban szegény eleségállat.
Fehérje: 19%
A terrarisztikában igen elterjedt táplálék, ám sok hátulütője van. Nehezen áll el, hajlamosak ledögleni kis dobozban, néha még akkor is ha rakunk be nekik élelmet. Ezért tücsköt csak frissen érdemes venni a hangyáknak, akkor, ha vagy egyből, vagy pár nap alatt el is fogy majd mind. Ez esetben viszont előszeretettel vadászgatják majd őket, és mivel viszonylag puha testűek jól át is tudják rágni a hangyák. Másik hátrányuk hogy a nagyobb méretűek idegesítően ciripelhetnek - ami főleg akkor kellemetlen ha vendégek vannak nálunk és nem nevetett senki a poénon amit éppen elsütöttünk... :D

Muslica 
A röpképtelen muslica nagyon kedvelt táplálék a hangyáknak.
Fehérjében és zsírban egyaránt gazdag eleség.
Fehérje: 20%
Zsír: 14%
Olcsó, és viszonylag könnyen tartható, azonban etetni kissé körülményes a muslicával, de ha megoldjuk akkor nem csak kiváló vadászgyakorlat hangyáinknak, de a formikáriumban kárt nem okoz, és mivel puha testű, ezért könnyedén fogyasztható elejtés után. 
Hasonló otthon fogható tápanyag a szúnyog is, melyet imádnak a hangyák, azonban sajnos kereskedelemben még nem láttam, hogy hozzájuk lehetne jutni.

Katonalégy-lárva
Magas fehérjetartalma mellett nagy mennyiségű kalciumot is tartalmaz, ami szintén fontos tápanyag a hangyáinknak. Alacsony zsírtartalma van. 
Magas kalcium és fehérjetartalmú táplálék.
Kalcium: 40-44%
Fehérje 20-26%
Sokáig eltartható, azonban kemény külső váza miatt mindenképpen ajánlott feldarabolni még a kisebbeket is. 

Sáska
A sáskák a tücsköknél valamivel drágábbak, azonban tápértékben is gazdagabbak a hangyák számára.
Fehérjében gazdag, ugyanakkor zsírban szegény eleség.
Fehérje: 23-24%
Nagyobbat ugranak mint a tücskök, és sokszor nagyobb testűek, ezért én inkább nagyobb kolóniák részére javasolnám vadász-gyakorlatnak, vagy több kisebb kolóniának daraboljunk fel 1db sáskát. Eltarthatóságukról sajnos nincs tapasztalatom. 

Selyemhernyó
Más terráriumi állatok táplálására meglehetősen keresett, és ezért viszonylag ritka eleségállat. A lisztkukacnál, viaszmoly lárvánál és gyászbogár lárvánál 1,5-2-szer több fehérjét, 50%-kal kevesebb zsírt és 5-ször több kalciumot tartalmaz.
Alacsony zsír, magas fehérje és kalciumtartalmú eleség.
Fehérje: 22-30%
Eperfa-levelet eszik, ezért nem tartozik a jól eltartható eleségállatok közé. Ajánlott annyit venni belőlük, amit 1-2 evés alatt elfogyasztanak a kolóniáink.

Csótány
A csótány a hangyák ősi ellensége. Egyes fajok kifejezetten csótányevésre specializálódtak, de általában az összes faj előszeretettel majszolja őket. Nagyon praktikus eleségállat, ugyanis minimális odafigyeléssel is nagyon sokáig életben tarthatóak. A tücskökkel ellentétben ők nem fognak idegesíteni minket a ciripelésükkel, pedig proteinben jóval gazdagabbak.
Fehérjedús, zsírban szegény eleségállat.
Fehérje: 30-34%
Legelterjedtebb hangyaeleség-változata a csoki-csótány, de számos más faj is beszerezhető, mint például az argentín-csótány, bütyköscsótány, stb.. - amennyire én tudom ezek főleg csak méretükben térnek el egymástól. 
Egy nagyon fontos dolog van amire figyelni kell náluk: nehogy elszökjenek!! - ha elszaporodnak végünk! :D


Hogyan tartsuk eleségállatainkat?

Legjobb egy zárt, de jól szellőző dobozkába tenni őket, ahova vághatunk nekik egy kis lédús élelmet, zöld növényeket, répát, krumplihajat, almát, stb.-t. A hűtőbe is berakhatjuk őket, ezzel lassítva az anyagcseréjüket, így ritkábban kell etetni őket, és tovább tápanyag-dúsak maradhatnak.
Sokan felforralják vagy lefagyasztják az eleségállatokat, ezzel fertőtlenítve őket az esetleges parazitáktól, kórokozóktól. Ezek a módszerek azonban az utóbbi időben már nem tűnnek annyira jó megoldásnak, ugyanis az eleségállatokat a legjobb frissen adni, forralás vagy fagyasztás hatására jelentősen veszíthetnek a tápértékükből.
A legjobb megoldás tehát ha a higiénikus és megbízható forrásból származó élő eleségállatot felszeleteljük vagy kettétépjük, és így adjuk oda hangyáinknak. Ezzel biztosak lehetünk abban, hogy hozzáférnek a lágy részekhez!


Ugyanis ha a hangyák túl gyengék (pl.: kezdő boly, első alomnál), akkor előfordulhat, hogy nem tudják átrágni magukat az eleségállat külső kemény vázán. Kényesebb fajok esetében előfordulhat, hogy a rágóik formája nehézkessé teszi a táplálkozást (pl.: Odontomachus), de ezen kívül még számos eset lehet amikor hangyáink előtt ott van az eleségállat és nem vadásszák le vagy leölés után nem esznek bele. 
Szóval azt tanácsoljuk, hogy kezdetben friss, feldarabolt eleséggel tápláljuk bolyainkat, egészen addig, amíg nem rendelkeznek pár száz dolgozóval. A kifejlett bolyokban ugyanis már általában vannak majorok, vagy erős, robusztus dolgozók, akik leterítik és átrágják magukat az eleségeken. Arról nem is beszélve, nehogy az élő táplálék védekezés közben esetleg kárt tegyen a királynőben vagy a fiasításnál egy kezdő bolyban! 
Ha magas pára és hő mellett etetünk, pl fűtött kémcsőbe, akkor az atkák elszaporodásának megelőzése érdekében a feldarabolt eleségállatokat 1-2 nap után vegyük ki a kémcsőből. Ilyenkor már úgy sem esznek belőle a hangyák, sőt néha rothadásnak is indulhat a hús, ami különösen veszélyes lehet!
Szárazon tartott fajoknál, vagy nagy kifutós, jól szellőző plexi formikáriumban nem szükséges 2 nap után kivenni őket, itt ugyanis szemétdombra rakják őket a hangyák, ahol kiszáradnak a húsok és így már nem okoznak problémát. 

Az itt feltüntetett tápanyagokon kívül természetesen rengeteg vitamin és ásványi anyag (kálcium, A-vitamin, D-vitamin, stb..) fontos még a hangyák számára, viszont úgy gondolom kezdőknek éppen elég hasznos információt tartalmazott ez a cikk is. Etessük őket minél változatosabban, akkor biztosíthatjuk leginkább a boly egészségét! 

Ezúton ajánlom nektek a www.bugs-world.com weboldalt, ahol a fenti eleségállatokat megrendelhetitek, és kedvező áron házhoz is szállítják őket Magyarországon és külföldön egyaránt. Vagy keressétek fel a legközelebbi kisállatost, hátha ott is tudnak jó áron viszonylag nagy választékban eleségeket adni..

Hangyász.


2018. február 17., szombat

Pheidole fajismertető

A Pheidole egy igen hatékony genus. Nem véletlenül, az egyik fajuk, a Pheidole megacephala szerepel a világ 5 leginvázívabb hangyafajának listáján.

Pheidole noda kolónia FormiKIT mini L formikáriumban
A Pheidole genus túlélési sikerét többek között az apró dolgozók (~3mm) tömegének köszönheti. Ezek a kicsi, pár mm-es dolgozók gyorsabban és nagyobb számban fejlődnek ki, mint a jóval nagyobb  méretű majorjaik. Államalapítás után tehát viszonylag rövid idő alatt lesz sok apró dolgozó a kolóniában. Ezek aztán szétszélednek és hatékonyan járnak be nagy területet élelem után kutatva.
A Pheidole dolgozói kicsik és sérülékenyek. Azonban nagyon is feláldozhatóak a kolónia túlélésének érdekében. Naponta pusztulnak el belőlük, viszont olyan nagy tömegben születnek újak, hogy ez összegészében jelentéktelen veszteség a kolóniának.
Van még egy különleges képességük, ami látszik a közeli képeken is. Pici méretük ellenére hosszú lábakkal rendelkeznek, mellyel igen fürgén képesek mozogni, és pillanatok alatt bejárni hatalmas területet. Gyors mozgásukból következik, hogy azt a táplálékot, amit egy dolgozó megtalált, a feromon-parancsoknak köszönhetően pillanatok alatt megtalálja a többi dolgozó is, és nagyon gyorsan elfogyasztják vagy becipelik a bolyba.
Gyors reagálásuk a támadások visszaverésében is segíti őket; a támadókat egy pillanat alatt özönli el előbb a piciny dolgozók tömege, majd pár másodperccel később a masszív, erős majorok is.


Fürgeségük mellett a kicsi Pheidole dolgozók meglehetősen találékonyak és erősek. Képesek saját méretüknél 10x nagyobb dió- vagy rovardarabokat akár egyedül is becipelni a bolyba, ha nem sietnek segítségükre társaik. Azonban mégis inkább az együttműködés jellemző rájuk, amikor csak lehet együttműködnek a többi dolgozóval vagy majorral. Nagyon erős összetartás jellemzi őket... 

A másik kasztjuk a katonák, vagy majorok (4-4,5mm) már egészen máshogy működnek, mint a piciny dolgozók. Ők jóval kisebb számban jelennek meg a bolyban, és lassabban is fejlődnek.
Első és legfontosabb feladatuk a boly, de főleg a királynő és az utódok védelme. Amíg csak 2-5 katona van a kolóniában, addig azok ritkán járnak ki. Főleg a fészek bejáratát vagy a királynőt védelmezik. Emellett a kolónia  "élő élelemraktáraként" is szolgálnak. Potrohukban található közösségi gyomrukat teleszívják élelemmel, melyet azután képesek szájon át megosztani társaikkal. Ha a kolónia költözésre kényszerül, ilyen módon a boly mindig viszi magával a katonák begyében saját élelemraktárait.


A majorok fő ismertető jegye méretükön kívül az ormótlanul nagy fejük. Erős rgókkal rendelkeznek, mellyel képesek fölaprítani a magvakat, vagy rést rágni a keményebb rovarok kitinpáncélján, hogy azután a kicsiny dolgozók hozzáférhessenek a lágy részekhez, és belülről egyenek ki minden hasznos tápanyagot. Ez egyébként jellemző rájuk, a külső kemény vázból kieszik a rovarok belsejét. 

A két kaszt nem csak az étkezésben, de a harcban is remekül kiegészíti egymást. Az erős majorok elkapják a legnagyobb prédákat is, miközben a kicsiny dolgozók tömege rámászik, és ott harapja, ahol éri. A két kaszt ezzel a stratégiával, közös erővel bármekkora ellenséggel képes elbánni. 


Királynőjük viszonylag apró, 7-8mm nagyságú. Feje hasonló a majorok nagy fejéhez, a teste többi része azonban sokkal zömökebb. Félénk, általában a fészek mélyén találjuk meg. Nem jár ki vadászni, viszont annál jobban petézik! A kolónia robbanásszerű növekedéséért véleményem szerint a királynő gyakori peterakása mellett a piciny dolgozók is felelősek! A hangyák világában általában a kis méretű hangyák tudják a leghatékonyabban nevelni a pici petéket. - Ez újabb pont tehát a Pheidoléknak a kétkasztú társadalmukért!

Élelemigény: 
A Pheidolék sokféle élelmet elfogyasztanak. Talán ez a másik titkos stratégiájuk a hatékony működésre. A rovarok illetve a cukor és a méz mellett sokféle magot is esznek. Nagyon szeretik a diót, de emellett olajos és lisztes magvakat egyaránt szívesen ropogtatnak. Teljesség igénye nélkül adhatunk nekik: búzát, mákot, szezámmagot, kölest, stb.. 

Tisztaság és menedzsment:
A Pheidolék nagyon hatékonyan művelik és alakítják a környezetüket. Mindig körültekintően alakítják ki a szemétdombjukat, melyet a képen a kifutó jobb felső sarkában láthatunk. A mézet és a folyadékokat mindig letakarják vattával vagy éppen útjukba eső szeméttel, ezzel ösztönösen akadályozzák meg az áradásokat az élőhelyükön. Ez a viselkedés a legtöbb hangyafajnál jelen van, de a Pheidoléknél sokkal látványosabb ez a viselkedés, már 2-3 nap múlva lefedik a mézet.


Másik érdekes tulajdonságuk hogy igyekeznek védeni fészkük bejáratát. A képen puha vatta  csomókat bontottak le a kémcsövekből és ezzel pakolták körbe a bejáratukat. Talán azért hogy könnyebben tudjanak ki-be járkálni, talán azért hogy szűkebb és védettebb legyen a bejárat, talán azért, hogy még véletlenül se árassza el semmi a fészküket. A választ csak ők tudhatják. :)

Aggresszió: 
Az elvégzett toleranciatesztek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a Pheidole noda igen agresszív és territoriális. A betolakodókat azonnal és tömegesen támadják meg, azonban mivel többkirálynős fajról van szó, így meglehetősen elfogadóak a saját fajuk más egyedeivel szemben. Belső viszályok soha nem jelennek meg náluk (nem úgy mint pl.: Polyrhachis divesnél ami szintén többkirálynős faj).
Saját kísérletünkben hajlandóak voltak befogadni a bolyba egy másik kolóniából származó, azonos fajú, majort. Eleinte megkergették, de másnapra már a kolónia teljes értékű tagjává vált.

Fejlődés:
A Pheidole bolyok plexi formikáriumban dinamikusan fejlődnek, és hatékonyan érnek el nagy számú kolóniákat. Egyes esetekben - főleg fűtés mellett - kissé száraz nekik ez a közeg a természeteshez képest (ennek jeleként megfigyelhető, hogy a lárvákat felpakolják a nedvesítő szivacsra),  azonban higiéniai szempontból ez még mindig jobb, mint ha túl lenne párásítva. Ilyen esetben szorosra kell húzni a csavarokat, és gyakrabban párásítani, vagy lejjebb venni a fűtést.


Mindenesetre a Pheidole noda egy nagyon tiszta faj, ezért a tartásuk is meglehetősen hálás feladat. Atkák nagyon ritkán jelennek meg náluk - ha mégis megtörténik az minden esetben a kolónia-tulajdonos hibájából történhet meg. Nem úgy mint például az egyik hozzájuk igen hasonló kényes fajnál, a Carebara diversánál. Ezért az előbbi ismertebb faj helyett én mindig a Pheidolékat szoktam javasolni otthoni tartásra. Ha az ember képes kompromisszumot kötni és megbarátkozni a viszonylag piciny méretükkel, akkor bőven meghálálják azt dinamikus szaporulattal, és pár hónapon belül már egészen nagy területet benépesítenek. Teleltetést nem igényelnek, így jellemzően 1 év alatt már meg szokta haladni a kolónia létszáma az 1000 egyedes lélektani határt, viszont piciny méretük miatt ilyenkor még nem mindig igényelnek a FormiKIT midi-nél nagyobb formikáriumot. Később azonban érdemes elgondolkodni a költöztetésen, megérdemlik majd a nagyobb helyet. 

Hangyász.


2018. január 31., szerda

Dubai hangyák 🐜🌴

Rengeteg fotót és videót csináltam nektek Dubaiban, és 6 fajjal sikerült találkoznom a nyaralásom során. Élménybeszámoló, és összegzés következik az utazásról a legjobban sikerült képekkel:

A környezetről:
Engedjétek meg, hogy röviden említést tegyek kicsit a környezetről. Dubai mindenek előtt óriási város, négyzet-kilométer alapján majdnem nyolcszor akkora mint Budapest. Volt amikor térképről kinéztünk magunknak egy-egy távolságot, azt gondoltuk majd lesétáljuk azt a két háztömböt, ám odaérvén derült ki, hogy vagy két óra alatt érnénk oda. Szóval számos újratervezést igényelt a dolog.

Dubai pénzneme a dirham, 1 dirham nagyjából 70 forintnak felel meg. A kaják borzalmasak, muszlim ország lévén disznóhúst nem esznek, és általában is elmondható, hogy kevés hús fordul elő az étkezésükben. A kisboltokban kevés a termékválaszték, és azokból is kevés van készleten. Nem ritka, hogy bizonyos termék amit keresel már elfogyott, vagy már csak egy-két selejt darab árválkodik belőle a polcon. Ja, és a benzin literje olcsóbb mint a vízé...
A városban rengeteg pálmafa van, de ami a legmeglepőbb, hogy a város szélén - ahol kopár sivatagra számítottam - dús pálmaerdők fogadtak. Többnyire telepítettek persze, de viszonylag sokat kellett autózni még onnan ahhoz, hogy viszonylag érintetlen sivatagot találjon az ember.

Dubaiban általában kevés az érintetlen terület. A városban szinte minden parkba vagy zöld területre öntözőrendszerek vannak telepítve. A por megkötése miatt amit nem lehet beépíteni, azt amint lehet azonnal parkosítják.
Sok helyen az út szélét ilyen dús, 15cm vastag porcsin-takaró borítja:

A sivatagban igen érdekes a hangyák előfordulása. Az emberek környezetében egyszerre 2-3 faj is felfedezhető, többnyire ugyanazok, amelyek a városban is megélnek az ember környezetében. Házak között, tákolmányok alatt, ahol víz, és némi leeső morzsa előfordul számukra. Viszont érdekes módon, amint pár száz méterrel arrébb sétálunk olyan puszta, érintetlen, élettelen homokot látunk csak, akár a cikk elején lévő képen. És ez terjed a végtelenségig - pontosabban a következő emberlakta területig.
Saját véleményem szerint ezekre a kis "szigetekre" az emberek akaratlanul telepíthették be ezeket a hangyákat. 

Most nézzük a hangyákat:
Az első és leggyakoribb faj amit kiszúrtam a városban, első látásra egy pici gyepihangya fajnak tűnt. Később azonban kiderült, hogy inkább Monomorium faj, mintsem Tetramorium. A városban is gyakran találkoztunk vele a járdán. Fekete potroh, vörös tor, vörösesbarna fej. Ránézésre kb 3-4mm hosszú lehetett, és beköltözött a járdakövek közé, parkok szélére, virágágyásokba, pálmafák tövébe,  és gyakorlatilag mindenhová.
Monomorium subopacum
Monomorium dichroum
Szintén a városban egyszer volt szerencsém találkozni Monomorium dichroummal is. Begyűjtöttem egy dolgozóját.
Sajnos ennél jobb képet nem tudtam róla készíteni a sötét hotelszobában (mármint nem a szoba volt maga sötét, hanem akkor volt mindig sötét amikor este hazatévedtünk :D ). Viszont ezen a képen is látszik a gyönyörű sárgás színe, és a jellegzetes, nyúlánk Monomorium fejformája. De a kedvencem a potroh elején látható aranysárgás színátmenet. Pompás hangyafaj!

Érdekes módon egyetlen Tetramorium vagy Lasius fajjal sem találkoztam a városban, pedig nálunk Magyarországon ez a két leggyakoribb faj az ember közelében.

Hypoponera eduardi
A második és egyben legmeglepőbb faj, akivel a városban találkoztam először kissé szokatlan és ijesztő látványt nyújtott. Egységes sorokban masíroztak ezek a nyúlánk bestiák a strand melletti járda szélénél.
Telefonra korábban feltöltött képek alapján Hypoponera eduardi-nak azonosítottam külseje alapján, ez az elképzelésem később megerősítést nyert itthoni azonosítás alkalmával is.

5mm hosszú, külseje alapján úgy tűnik, hogy van fullánkja, viszont gyűjtöttem belőlük több alkalommal is több dolgozót, de egyszer sem csíptek meg.
Erős rágói vannak, és külsejük alapján - tippem szerint - átlagnál magasabb pára és húsigényük lehet. 
Sajnos erről a fajról nagyon kevés információt találtam. Tartásáról szinte semmit, elterjedéséről viszont kiderült, hogy Nyugat- és Dél-Európában, Chilében, Dél-Afrikában, illetve Új-Zélandon is előfordul ez a faj. Ebből arra következtetek, hogy igen alkalmazkodó, és valószínűleg sikeres szaporodási stratégiájuk lehet, mely megállja a helyét különböző időjárási körülmények között is.


A következő kutatási terület egy kicsiny park volt (Al Khabaisi Park), mely kb 200m hosszúságú volt, és körben forgalmas utak határolták. Nem éppen a legtermészetesebb környezet, de Dubaiban sajnos nem válogathat az ember, elhagyatott terület nemigen van a városban, csak ilyen gondozott parkok.
Itt több fajt is sikerült beazonosítanom. Ugyanabban a környezetben fordult elő a már fent említett Monomorium subopacum, egy pici, fürge fekete Lepisiota sp., és.. - első látásra nem is hittem a szememnek - de egy Pheidole sp. faj. Természetesen a majorját szúrtam ki élőször, és utána már az aprócska dolgozók faja is egy csapásra nyilvánvalóvá vált. A majorjai 4mm-esek voltak, fekete potroh, vörös fej és tor. Nem hittem volna, hogy egyszer majd egy közönséges parkban láthatok Pheidolét..


A város szélén, az utolsó háznál a sivatag szélénél botlottam bele életem első Cataglyphis fajába. Nézelődtem, és épp megjegyeztem a páromnak, hogy az a pók pont úgy fut a homokban, mint az áhított faj.. Majd miután jobban megnéztem rájöttem, hogy éppen életem első Cataglyphiséhez van szerencsém.
A gyors mozgású dolgozó fekete potrohát az égnek emelve szaladt át fürgén előttünk. Vörös feje, és vörös tora van, és a lábait nem mérve 12mm hosszú. Viszont a lábai miatt ránézésre ennél jóval nagyobbnak, akár 2cm-esnek tűnt. Ezek alapján valószínűleg Cataglyphis nodus-al találkoztam, ami elméletileg hazánkban is előforduló faj.
Sajnos az alkalom épp nem volt megfelelő a további kutatáshoz, mert éppen átszálltunk buszról dzsipre, ami kivitt aztán a sivatagba. Ez a fürge, hosszú lábú faj amúgyis igen nagy területet járhat be, tehát ha tovább ott időzünk, akkor sem lett volna egyszerű megtalálni a fészkét.

Mindenesetre azt az egy dolgozót kapszulába tettem, és magammal vittem későbbi megfigyelésekre. Este a szállásra visszatérve fedeztem fel egy különleges tulajdonságát, amit már korábban is sejtettem. Kicsi volt neki a kémcső, és valami tiszta felületen szerettem volna lefotózni, ezért pohárba tettem. Ekkor vettem észre, hogy a Cataglyphis nodus nem képes megtapadni az üvegen! :)

Most, hogy ismerem ezt és a többi képességét, úgy gondolom, hogy a Cataglyphis kiválóan alkalmas faj lehet otthoni tartásra. Nagy méretű, aktív, agresszív, fürge faj, aki nagy területet jár be, tehát jól néz ki nagy méretű farmban. Ráadásul még az üvegen sem képes megtapadni, tehát bátran tarthatjuk szabadkifutós, tető nélküli kifutóban. Annál is inkább, mivel meleg, száraz környezetet kedveli, ezért nem probléma neki, ha a formikárium átveszi a szoba klímáját - persze fűtést igényel azért. Alacsony páraigényéhez pedig hozzáfűzném, hogy ennek ellenére a fészket azért jó ha 50-60%-ra párásítjuk. Egyszóval ha lesz szerencsém királynőt venni, igyekszem nevelni majd egy saját bolyt is belőlük. :)



A végére hagytam a jó hírt: legnagyobb örömömre sikerült begyűjtenem egy teljes bolyt! Nem valami különleges fajból ugyan; a gyakori Monomorium subopacum-ból. Íme a 7mm hosszú királynőjük: 

Korábban nem volt még saját Monomorium fajom, annak ellenére, hogy hazánkban is meglehetősen gyakoriak. Nálunk a Monomorium pharaonis alfaj terjedt el,  mely egy invázív faj - gyakran ők költöznek be panel lakások falaiba - rengeteg gondot okozva ezzel a lakóknak. 

A Monomorium subopacum dolgozói 3mm-esek, fekete potrohuk van, vörös toruk, és egy árnyalattal sötétebb vörös fejük. 20-25 dolgozót gyűjtöttem be a királynő mellé, ebből sajnos néhány elpusztult az út során, de a többiek nagy hasznára válnak a bolynak. A királynő hazatérésig három, majd egy hét alatt összesen 6 db petét rakott le a kémcsőben. Reményeim szerint rendszeres etetéssel szép nagy kolóniát sikerül majd duzzasztani belőlük. 

Érdekes dolog amit megfigyeltem, hogy ennek a vadon fogott bolynak a dolgozói folyamatosan a lezárt kémcső szivacsánál próbálkoznak szökni. 20 dolgozóból legalább 5 mindig ott ácsingózik. Ezzel jelentősen nehezítik számomra az etetésüket. 
Ehhez képest az a tapasztalatom, hogy a kezdetektől kémcsőben nevelt boly sokkal szelídebb - ők nem tudják milyen a külvilág, és sok esetben akár félnek is a kémcső pereménél tovább merészkedni ha nyitva hagyom azt számukra..
Más bolyokon figyeltem meg, hogy a hangyák megjegyzik hol nyílik a formikárium és oda állnak a nyíláshoz, várva az újabb etetést. Ezek az érdekes viselkedések mindig bizonyosságot jelentenek számomra a hangyák memóriáját, tapasztalatait és tanulási képességeit illetően! 
Hypoponera eduardi megpróbál a szellőző lyukakon bejutni a kapszulába
félelmet nem ismerő madár a főút mellett keresgél - háttérben a jellegzetes krémszínű helyi taxi

a fajok azonosítását illetően információhiány 
miatt a tévedés jogát fenntartom.
Hangyász.