2017. december 11., hétfő

Kolóniatörténet - A maggyűjtők királysága (Messor structor)


A Messor structoraimat 2016. májusában indítottam, 5 királynővel. Korábban foglalkoztam már egy vadon fogott bollyal ebből a fajból (videó1, videó2, videó3, videó4), azonban mindenképpen szerettem volna magam indítani egy többkirálynős bolyt, egészen a kezdetektől.

A Messor structor fajnak szimbolikus jelentése is van számomra, hiszen egyrészt ez volt az első komolyabb kolónia, amit sikerült befognom és fogságban tartanom, illetve ez a faj alapozta meg az antshungary-nak az első üzleti sikereit. Talán majd erről is írok egyszer a későbbiekben. Véleményem szerint tehát a Messor structor az egyik legjobban kezelhető, leghálásabban tartható faj hazánkban, és ha vannak is rossz érzéseim velük kapcsolatban, az mindig abból adódik, hogy problémamentes tartásuk miatt szerintem méltatlanul keveset említjük őket hangyás körökben... 

Nade vissza a bolyhoz! 
Már államalapításkor óriási mennyiségű petét raktak le öten, alig fértek el az átlagos méretű (16x160mm) kémcsőben. Sajnos a Messor structorok bár polygyne-ek, ennek ellenére főleg kolónia-alapításkor hajlamosak váratlanul lefejezni egyes királynőiket. Úgy értem főleg a királynők egymást.  Nálam is ez volt, az 5 királynőből 1-et még az elején megöltek a többiek, majd az első dolgozók kikelésekor egy másik társukat is lefejezték. Ez talán az egyetlen probléma ami előfordul ennél a fajnál, de ez is csak több királynő esetén jelenik meg.

Sok elmélet van arról, hogy ez miért lehet. Ezzel nem húznám most az időt, bővebben itt olvashat majd róla hamarosan akit érdekel.

A későbbiekben a 3 királynő jól működött együtt, 2016. nyarán, már olyan 30-50 dolgozót számlált a boly. Miután megjelentek az első majorok úgy döntöttem, hogy lárvaadoptálással jelentősen megnövelem a számukat. Így év végére, 2016. október-novemberében egyesével számolással olyan 3-400 egyedet számoltam össze náluk. Ekkor még 3 jól együttműködő királynője volt a kolóniának, viszont sajnos az én hibámból egy balesetben az egyiket sikerült melegebb éghajlatra küldenem.

Az történt ugyanis, hogy kiállításra egy természetesebb, Y-tong farmba költöztettem át őket, a dolog azonban rosszul sült el. A kolónia valahogyan elfért az y-tong farm rései között (hiába csiszolgattam napokig, éjt nappallá téve..) és beköltözött a farm legaljába, az y-tong alá, hogy aztán semmit nem lehetett látni belőlük. Ki kellett tehát telepítenem őket, vissza a plexi farmba, és ekkor szorult be az egyik királynő az y-tong és az üveg közé. Elég volt hozzá, hogy megnyomódott a potroha kissé, ilyenkor már nincs mit tenni, pár napon belül sajnos elpusztult. :(

Ezt követően a FormiKIT antropolis nevű farmjában teleltek, és éldegéltek boldogan a következő évben. Ebben a farmban belakták az óriási fészekrész 2/3-át (a többit nem nyitottam meg nekik), holott mindössze egyetlen szivacs volt beleépítve, amiből két kamrában volt lehetőségük inni. Viszont kiválóan megosztották egymás között az élelmet és a vizet, betegség vagy élelemhiány nem volt, csupán a természetes elhalálozás fordult elő náluk.

Mindig gondosan rendezgették a magokat, akkor is amikor vittük őket kiállítani évente 5-6 alkalommal. Ha utazás közben összerázódott kissé a helyük, másnapra akkor is gondosan újra kialakították a szeméttelepüket. A Messor structorok nagyon tiszta, rendes hangyák, nagyon szeretem őket tartani! Atkáknak még az ötlete sem merült fel náluk sosem! Száraz környezetükben nagyon jól komposztálódnak a magdarabok és a rovartáplálékok is. Szinte öröm takarítani a helyüket néhány havonta! Olyan jól összerendezik a szemetüket, hogy elegendő egy csipesszel kiszedegetni, a legtöbbször még felmosni sem kell náluk.

Azon kívül igen látványosak is! 3 féle kaszt van jelen náluk (minor, media, major), és a nagy számuk miatt második évben már igazán batár szupermajorok is megjelentek, szemüknél vöröses árnyalattal. Jól tarthatóságuk mellett mindig lenyűgözött a folyamatos aktivitásuk, szorgalmuk, és a Messorokra oly jellegzetes, lépegető mozgásuk, ami mindig magával ragadja a szemlélőket.

A tavalyi adoptáláskor bekerült hozzájuk kettő szárnyas, terméketlen királynő is. Ők voltak még az igazi látványosságok! Egy alkalommal amikor a telelésből felébredtek, és fokozatosan melegedett a farmjuk a királynők fel is jöttek a kifutóba megmutatni magukat. Úgy tűnt, szándékoznak elrajzani, azonban nem volt alkalmas környezetük a farmban (meg persze hímek sem) a rajzáshoz. Terveztem, hogy amikor kinti társaik rajzanak, akkor kiviszem a farmot, és elreptetem őket, azonban sajnos lekéstem a kinti rajzást, így erre nem került sor. A szárnyas királynők mai napig benne vannak tehát a farmban. Az egyik, kicsit tépettebb az folyamatosan a kifutóban keresgél a többiekkel, míg a másik a fészek mélyén tevékenykedik.


Van aki szerint a szárnyas királynők szupermajorként működnek a bolyban. Munkafeladatokat is ellátnak, viszont a majorokkal ellentétben ők segédkeznek az utódok nevelésében is. Annyi bizonyos, hogy a Messor structor királynők akár 20-25 évig is élhetnek, és annak ellenére, hogy terméketlenek a szárnyasok is királynők. Tehát feltételezhetően mindaddig éldegélnek majd a bolyban, amíg egyik évben nem sikerül végre kirajzaniuk, és ha szerencsével járnak új bolyt alapítaniuk.
Addig pedig gyönyörködhetünk bennük, igazán pompás teremtmények! 


Idén, 2017. decemberében aztán, mikor már igazán ideje volt hogy elrakjam őket teleltetni, megoldást kellett találnom a költözésre. Sajnos az antropolisnak szétrágták a nedvesítő szivacsát, így az utóbbi időben már csak a kifutóban tudtam itatni őket kémcsőből, és naponta nedvesített vattából. Bár semmi okom panaszra, így is egy egész szezont lehúztak az antropolisban, az pedig nem kevés egyetlen nyamvadt, rácsnélküli nedves-szivaccsal. Az egyesével költöztetés mellett döntöttem, gondoltam ismét megtisztelem őket azzal, hogy megszámolom hányan is vannak valójában.

Megszámoltam hát őket egyesével, és megdöbbentem!
Arra számítottam, hogy olyan 5-600 dolgozó lesz a bolyban mindössze, de messze túlszárnyalták az elvárásaim. 1365 dolgozót számoltam össze. Persze ez egyesével számolásnál is becsült értékként vehető figyelembe, kisebb nagyobb eltérés biztosan van benne, hiszen több mint 2 órán át folyamatosan számoltam őket. Ez percenként 11 dolgozó, átlagosan 5-6 másodpercenként 1db. Csak azért szoktam visszaszorozni, hogy ezzel is ellenőrizzem, reális-e az az egyedszám ami kijött. Például másodpercenként 3 dolgozót lehetetlen lenne összeszámolni, de 5-6 másodpercenként 1 reálisnak tűnik, főleg, hogy közben ecsettel sepertem őket egyesével az új farmba.

De tényleg csak az igazán türelmes hangyásoknak javaslom az egyesével számolást, én is csak a kiemelt kedvenc bolyaimat szoktam átszámolni évente, akik közel állnak a szívemhez. Hangyás szokás ez is, legalább látom hogyan is fejlődnek. Lassú, megnyugtató rituálé ez (legalábbis nekem - nekik kevésbé..).

Az alábbi függvényt Deborah Gordon állította össze az Arizonai sivatag maggyűjtőhangya bolyainak életciklusáról (Pogonomyrmex sp.). Ez ugyan nem ugyanaz a faj, mint a Messor, de nagyon hasonló hozzá. Hasonló élőhely, hasonló méret, hasonló életmód, és hasonló élethossz. Talán csak a telelési időszak a különbség, amely nálunk jelen van, Arizónában viszont nem.

Ez alapján büszke vagyok a bolyomra. Általában úgy véljük, hogy a természetben élő hangyák jobban, dinamikusabban fejlődnek, hiszen sokkal több és változatosabb összetételű élelemhez jutnak hozzá, mint a fogságban tartott bolyok. Ez alapján a függvény alapján nagyjából 1600-1800 egyedből áll egy két éves kolónia, az enyém se sokkal marad el ettől szerencsére.

Tervek a jövőben:
Most tehát ismét telelnek a Messorkák soha nem látott létszámban. Még mindig furdal a lelkiismeret, hogy kinyírtam a leghűségesebb bolyom egyik királynőjét, ezért kárpótlásul szeretnék a telelés folyamán új királynőt adoptálni hozzájuk. Remélhetőleg elfogadják majd őfelségét, és újabb sikersztoriról számolhatok be a maggyűjtő királyságban! :)

Hosszútávon pedig szeretném még sok évig sikerrel nevelni őket, remélem tényleg megél majd 20-25 évet nálam a boly. :)

Hangyász.