Kolóniatörténet - A maggyűjtők királysága (Messor structor)

A Messor structoraimat 2016. májusában indítottam, 5 királynővel. Korábban foglalkoztam már egy vadon fogott bollyal ebből a fajból (videó1, videó2, videó3, videó4), azonban mindenképpen szerettem volna magam indítani egy többkirálynős bolyt, egészen a kezdetektől.

A Messor structor fajnak szimbolikus jelentése is van számomra, hiszen egyrészt ez volt az első komolyabb kolónia, amit sikerült befognom és fogságban tartanom, illetve ez a faj alapozta meg az antshungary-nak az első üzleti sikereit. Talán majd erről is írok egyszer a későbbiekben. Véleményem szerint tehát a Messor structor az egyik legjobban kezelhető, leghálásabban tartható faj hazánkban, és ha vannak is rossz érzéseim velük kapcsolatban, az mindig abból adódik, hogy problémamentes tartásuk miatt szerintem méltatlanul keveset említjük őket hangyás körökben... 

Nade vissza a bolyhoz! 

Már államalapításkor óriási mennyiségű petét raktak le öten, alig fértek el az átlagos méretű (16x160mm) kémcsőben. Sajnos a Messor structorok bár polygyne-ek, ennek ellenére főleg kolónia-alapításkor hajlamosak váratlanul lefejezni egyes királynőiket. Úgy értem főleg a királynők egymást.  Nálam is ez volt, az 5 királynőből 1-et még az elején megöltek a többiek, majd az első dolgozók kikelésekor egy másik társukat is lefejezték. Ez talán az egyetlen probléma ami előfordul ennél a fajnál, de ez is csak több királynő esetén jelenik meg.

Sok elmélet van arról, hogy ez miért lehet. Ezzel nem húznám most az időt, bővebben itt olvashat majd róla hamarosan akit érdekel.

A későbbiekben a 3 királynő jól működött együtt, 2016. nyarán, már olyan 30-50 dolgozót számlált a boly. Miután megjelentek az első majorok úgy döntöttem, hogy lárvaadoptálással jelentősen megnövelem a számukat. Így év végére, 2016. október-novemberében egyesével számolással olyan 3-400 egyedet számoltam össze náluk. Ekkor még 3 jól együttműködő királynője volt a kolóniának, viszont sajnos az én hibámból egy balesetben az egyiket sikerült melegebb éghajlatra küldenem.

Az történt ugyanis, hogy kiállításra egy természetesebb, Y-tong farmba költöztettem át őket, a dolog azonban rosszul sült el. A kolónia valahogyan elfért az y-tong farm rései között (hiába csiszolgattam napokig, éjt nappallá téve..) és beköltözött a farm legaljába, az y-tong alá, hogy aztán semmit nem lehetett látni belőlük. Ki kellett tehát telepítenem őket, vissza a plexi farmba, és ekkor szorult be az egyik királynő az y-tong és az üveg közé. Elég volt hozzá, hogy megnyomódott a potroha kissé, ilyenkor már nincs mit tenni, pár napon belül sajnos elpusztult. :(

Ezt követően a FormiKIT antropolis nevű farmjában teleltek, és éldegéltek boldogan a következő évben. Ebben a farmban belakták az óriási fészekrész 2/3-át (a többit nem nyitottam meg nekik), holott mindössze egyetlen szivacs volt beleépítve, amiből két kamrában volt lehetőségük inni. Viszont kiválóan megosztották egymás között az élelmet és a vizet, betegség vagy élelemhiány nem volt, csupán a természetes elhalálozás fordult elő náluk.

Mindig gondosan rendezgették a magokat, akkor is amikor vittük őket kiállítani évente 5-6 alkalommal. Ha utazás közben összerázódott kissé a helyük, másnapra akkor is gondosan újra kialakították a szeméttelepüket. A Messor structorok nagyon tiszta, rendes hangyák, nagyon szeretem őket tartani! Atkáknak még az ötlete sem merült fel náluk sosem! Száraz környezetükben nagyon jól komposztálódnak a magdarabok és a rovartáplálékok is. Szinte öröm takarítani a helyüket néhány havonta! Olyan jól összerendezik a szemetüket, hogy elegendő egy csipesszel kiszedegetni, a legtöbbször még felmosni sem kell náluk.

Azon kívül igen látványosak is! 3 féle kaszt van jelen náluk (minor, media, major), és a nagy számuk miatt második évben már igazán batár szupermajorok is megjelentek, szemüknél vöröses árnyalattal. Jól tarthatóságuk mellett mindig lenyűgözött a folyamatos aktivitásuk, szorgalmuk, és a Messorokra oly jellegzetes, lépegető mozgásuk, ami mindig magával ragadja a szemlélőket.

A tavalyi adoptáláskor bekerült hozzájuk kettő szárnyas, terméketlen királynő is. Ők voltak még az igazi látványosságok! Egy alkalommal amikor a telelésből felébredtek, és fokozatosan melegedett a farmjuk a királynők fel is jöttek a kifutóba megmutatni magukat. Úgy tűnt, szándékoznak elrajzani, azonban nem volt alkalmas környezetük a farmban (meg persze hímek sem) a rajzáshoz. Terveztem, hogy amikor kinti társaik rajzanak, akkor kiviszem a farmot, és elreptetem őket, azonban sajnos lekéstem a kinti rajzást, így erre nem került sor. A szárnyas királynők mai napig benne vannak tehát a farmban. Az egyik, kicsit tépettebb az folyamatosan a kifutóban keresgél a többiekkel, míg a másik a fészek mélyén tevékenykedik.

Van aki szerint a szárnyas királynők szupermajorként működnek a bolyban. Munkafeladatokat is ellátnak, viszont a majorokkal ellentétben ők segédkeznek az utódok nevelésében is. Annyi bizonyos, hogy a Messor structor királynők akár 20-25 évig is élhetnek, és annak ellenére, hogy terméketlenek a szárnyasok is királynők. Tehát feltételezhetően mindaddig éldegélnek majd a bolyban, amíg egyik évben nem sikerül végre kirajzaniuk, és ha szerencsével járnak új bolyt alapítaniuk.

Addig pedig gyönyörködhetünk bennük, igazán pompás teremtmények! 

Idén, 2017. decemberében aztán, mikor már igazán ideje volt hogy elrakjam őket teleltetni, megoldást kellett találnom a költözésre. Sajnos az antropolisnak szétrágták a nedvesítő szivacsát, így az utóbbi időben már csak a kifutóban tudtam itatni őket kémcsőből, és naponta nedvesített vattából. Bár semmi okom panaszra, így is egy egész szezont lehúztak az antropolisban, az pedig nem kevés egyetlen nyamvadt, rácsnélküli nedves-szivaccsal. Az egyesével költöztetés mellett döntöttem, gondoltam ismét megtisztelem őket azzal, hogy megszámolom hányan is vannak valójában.

Megszámoltam hát őket egyesével, és megdöbbentem!

Arra számítottam, hogy olyan 5-600 dolgozó lesz a bolyban mindössze, de messze túlszárnyalták az elvárásaim. 1365 dolgozót számoltam össze. Persze ez egyesével számolásnál is becsült értékként vehető figyelembe, kisebb nagyobb eltérés biztosan van benne, hiszen több mint 2 órán át folyamatosan számoltam őket. Ez percenként 11 dolgozó, átlagosan 5-6 másodpercenként 1db. Csak azért szoktam visszaszorozni, hogy ezzel is ellenőrizzem, reális-e az az egyedszám ami kijött. Például másodpercenként 3 dolgozót lehetetlen lenne összeszámolni, de 5-6 másodpercenként 1 reálisnak tűnik, főleg, hogy közben ecsettel sepertem őket egyesével az új farmba.

De tényleg csak az igazán türelmes hangyásoknak javaslom az egyesével számolást, én is csak a kiemelt kedvenc bolyaimat szoktam átszámolni évente, akik közel állnak a szívemhez. Hangyás szokás ez is, legalább látom hogyan is fejlődnek. Lassú, megnyugtató rituálé ez (legalábbis nekem - nekik kevésbé..).

Az alábbi függvényt Deborah Gordon állította össze az Arizonai sivatag maggyűjtőhangya bolyainak életciklusáról (Pogonomyrmex sp.). Ez ugyan nem ugyanaz a faj, mint a Messor, de nagyon hasonló hozzá. Hasonló élőhely, hasonló méret, hasonló életmód, és hasonló élethossz. Talán csak a telelési időszak a különbség, amely nálunk jelen van, Arizónában viszont nem.

Ez alapján büszke vagyok a bolyomra. Általában úgy véljük, hogy a természetben élő hangyák jobban, dinamikusabban fejlődnek, hiszen sokkal több és változatosabb összetételű élelemhez jutnak hozzá, mint a fogságban tartott bolyok. Ez alapján a függvény alapján nagyjából 1600-1800 egyedből áll egy két éves kolónia, az enyém se sokkal marad el ettől szerencsére.

Tervek a jövőben:

Most tehát ismét telelnek a Messorkák soha nem látott létszámban. Még mindig furdal a lelkiismeret, hogy kinyírtam a leghűségesebb bolyom egyik királynőjét, ezért kárpótlásul szeretnék a telelés folyamán új királynőt adoptálni hozzájuk. Remélhetőleg elfogadják majd őfelségét, és újabb sikersztoriról számolhatok be a maggyűjtő királyságban! :)

Hosszútávon pedig szeretném még sok évig sikerrel nevelni őket, remélem tényleg megél majd 20-25 évet nálam a boly. :)

Hangyász.

Venator-történet (Harpegnathos venator)

A Harpegnathos venator kétség kívül egy pompás hangyafaj, aki mérete vagy külleme miatt sokunknak megtetszik! Kiválóan lát, ugrik és csíp - mi kell még egy tökéletes ragadozóhoz?

Nem szabad viszont elfelejteni, hogy továbbra sem ajánljuk ezt a fajt otthoni tartásra. Magyarországon jelenleg mindössze ketten boldogulnak velük, ám az egyik kolónia egy laborban van elhelyezve stabilan biztosított hőmérséklet és pára mellett. A másik, otthoni kolóniában jelenlegi információink szerint maximum bábig jutottak el velük.

Most elmesélném az én személyes történetemet velük..

Szeptemberben került hozzám két darab-kolónia Harpegnathos venatorbó. Azért darab, mert eredetileg 10-15 fősek voltak de sajnos a két kolónia 80-90%-a elpusztult még a 15 napos szállítás alatt. Végül az első kolóniából 1 venator, a második kolóniából 3 venator érkezett meg hozzám. Ez már a második próbálkozásom volt a Harpegnathos venator fajjal, ezért amikor megérkeztek - gondoltam itt az alkalom, ezúttal sikerülni fog felhozni őket!

Azonnal elhelyeztem tehát őket új helyükön. Első dolog amit tudni kell, hogy a venatorok magas párát igényelnek a fészekben. (Véleményem szerint azért, mert ormótlan rágóikkal nem képesek inni a vattán keresztül, és más fajokkal ellentétben ha szomjasak nem képesek kirágni a vattát a vizes részig. Így ha nincsen elég magas pára, valószínűleg szomjan halnak. - Erre többek között abból is következtetek, hogy láttam már korábban venatort úgy meghalni, hogy a csáprágója belegabalyodott a vattába.)

A venatort általában y-tong vagy gipsz farmokban tartják a magas pára miatt. A plexi fészket egyrészt a szárazsága másrészt az átlátszósága miatt sem ajánlják ennek a fajnak. Kifutónak még jó lehet, de fészeknek nem a legjobb. Én ezért egy plexi farm kifutójában helyezem el őket, letakarva, hogy ne stresszeljenek, és egy magas párát biztosító fészket készítettem nekik, amit aztán beraktam a plexibe.

A fészket Bády Ferenc hangyás kolléga ötlete alapján egy tic-taccos dobozból készítettem nekik. (Félig töltjük vattával, lyukat szúrunk rá, és a lyukon át fecskendővel nedvesíthetjük a vattát.) Előnye ennek a megoldásnak, hogy nagy helyet és magas párát biztosít nekik. A kémcsőben csak bénáznának ekkora hangyák, nem férnének el rendesen, nem tudnának közlekedni. A tic-tac-fészekben viszont nagy helyük van, mégis viszonylag kicsi a bejárat, így jól tartja a párát.

Biztos ami biztos a kifutóba is raktam egy vizes vattacsomót, hogy ha nem költöznének be innen is ihassanak. Raktam be nekik élő és feldarabolt csótányt egyaránt.

Újabb fontos tudnivaló erről a fajról, hogy csak rovartáplálékot eszik és csakis élőt! A venator nem dögevő, csak az általa elejtett rovarokat eszi meg, ezért is kényes faj. Mert ugyan ki győz 2-3 naponta mindig élő rovart adni a hangyáinak egész évben? - Hát hangyás körben is kevesen az biztos!

***

Mivel az 1 dolgozós kolóniának nem sok túlélési esélyt jósoltam, ígyhát egyik szakmabeli kolléga tanácsára néhány nap múlva betettem az 1 dolgozót a másik, 3 dolgozós kolóniába annak reményében, hogy befogadják.

Az elképzelés szerint lebokszolták volna egymás között a hierarchiát, és utána befogadták volna. Sajnos nem így lett. Még aznap kinyírták csórit. :(





A következő hetekben rutinszerűen történt minden. Rendszeresen adtam nekik a csótányokat, és vizeztem a külső vattapamacsot, hogy a csótik életbe maradjanak ameddig le nem vadásszák őket a hangyák. A tic-tac-fészek be volt burkolva celofánnal, hogy ne zavarja őket a fény.

Ez ugyanis a harmadik fontos tény a venatorokról, hogy nagyon jó a látásuk! Képesek akár méterekről kiszúrni és fejükkel követni az embert, ezért hogy ne stresszeljük őket mindenképpen le kell takarni a farmjukat!

Egy közülük rendszeresen kint volt és kerezsgélt a kifutóban. Néha levadásztak 1-1 csótit, de úgy láttam, hogy nemigazán esznek. Vadászás után úgy tűnt nem tudják vagy nem akarják feldarabolni őket, és nem is esznek belőle.
Hétről hétre sajnos elpusztult a háromból még kettő venator.

Ekkor már muszáj volt tenni valamit! Az jutott eszembe, hogy a rugosumok is vadászat után beviszik a prédát a fészekbe és együtt eszik meg. Szóval manipuláltam kicsit az eseményeket, feldaraboltam egy csótányt és a darabjait óvatosan betettem a fészekbe, mintha azt egy társa vitte volna be.

Úgy tűnt hogy ez bevált! Ez az én felfedezésem tehát ehhez a fajhoz, hogy a kifutóban nem eszik meg a feldarabolt prédát, de a fészekben igen! 

Rájöttem tehát hogy a fészekbe etessek.

***

Később egyszer cserélnem kellett a lakhelyüket mert elkoszolódott. Narancssárga dobozról fehérre cseréltem, és ezt is gondosan celofánba csavarva tartottam. Itt már feleslegessé vált a kifutó használata, mivel úgyis a fészekbe etettem, ezért csak a dobozkát tettem a fűtőlapra.

Másfél hónappal az érkezésük után (2017.10.28.) új reményre utaló jeleket találtam az immáron csak egyszemélyes bolyban. Négy petét vettem észre gondosan elrejtve a doboz teteje alatti kis résbe. Valószínűleg a csőrével ügyesen pakolta be ide őket a venator, bár nem tudom miért és hogyan tudta itt gondozni őket, főleg hogy a nedves vatta a másik oldalon volt. 

Ugyanezen a napon készítettem pár képet a hangyáról is. A képeken már borítékolva volt a kudarc is. Aki figyelmesen megnézi a következő képet az látja majd amit én akkor sajnos még nem vettem észre.

ATKÁK! Méghozzá a legszemetebb fajtájuk! 

Az atkák általában a tor és a potroh közötti részen jelennek meg először, még előtte pedig az eleség környékén. Ez a szemét fajtájuk azonban egyből a hangyák fejére telepszik! Általában a csáprágóra és onnan terjed át majd a szemekre. 

Szabadszemmel és a fényképező kijelzőjén nem látszódtak az atkák, amit itt láttok azok már erősen felnagyított képek. Így hát figyelmetlenségemben nem reagáltam rájuk időben. Talán nem is tudtam volna hogyan - utólag az egyetlen ötletem ami beugrik, hogy alkoholos vattával kellett volna áztatnom a fejét. Az alkohol azonban a hangyákra is veszélyes! Nem csak az atkákat képes elpusztítani. 

Sajnos ezidáig nincs biztos módszerünk az atkák kiirtására. Az atkaölő szerek megölik a hangyákat is. Az alkohol veszélyes a hangyákra is. 

Valószínűleg az okozta az elszaporodásukat, hogy meleg párás helyen több napig rovartáplálék volt hagyva. - Amire sajnos kénytelen voltam mert nem akartam túlstresszelni a venatort azzal hogy folyton takarítgatok. :( 

Talán jobb lett volna a helyzet ha továbbra is a kifutóban marad a venator nyitott dobozkával és jobban tud szellőzni - azonban nem gondolom hogy ez megakadályozta volna a megjelenésüket, inkább csak mérsékelte volna. 

Utolsó túlélőnknek tehát nem volt sok hátra. 3 nap mindössze. 2017.11.01.-jén már csak a megboldogult tetemét találtam meg. 

Összegezve úgy gondolom tehát hogy megelőzhetetlen probléma volt ez, ráadásul jelenlegi tudásunk szerint kezelhetetlen is. Magam is számos hibát követtem el tartásuk során ez tény, viszont azért írom ezt a cikket hogy okuljunk belőle. Tanulságos lehet mindazoknak a kezdőknek akik nem fogadják meg a tanácsunkat, hogy tapasztalat nélkül ne tartsanak látványos de kényes fajokat! És tanulságos lehet azoknak a profiknak akik már elég tehetséget éreznek magukban hogy tapasztalatainkra alapozva megpróbálják sikerre vinni ezt a fajt.


Utóbbiaknak állítottam össze az alábbi listát:

Harpegnathos venator tartási igényei időrendben:

• alapszükségletek biztosítása:
• magas fészekpára biztosítása
• sötét, nyugodt farm, ami nem stresszeli őket
• olyan élő rovartáplálék, amelyből hajlandóak enni
• ? atkaprobléma megelőzése vagy orvoslása ? 
• ? bábozódás probléma megelőzése orvoslása ? (biztosítani kell az egészséges utódok bábozódását és  kikelését)

Hangyász.

Hangyatartási módszerek

Hangyákat sok mindenben lehet tartani fagyis doboztól tic-tacos dobozig. A hangsúly a hangyáknál sok más hobbiállattal ellentétben nem is MIBEN? kérdésben van, hanem a HOGYAN?-on.

Ennek az az oka, hogy a hangyák társas lények, és kolóniát alapítanak. Túlélési szempontból jelentősen eltérnek egy önálló vagy néhány dolgozós királynőnek, és egy párszáz fős kolóniának az esélyei. Különbözően is viselkednek különböző tartásban. 

A továbbiakban ezért inkább technikailag írnám le, hogy mi az a háromféle hangyatartási módszer, amit érdemes megkülönböztetni. A tartás körülményeit a hangyák logikájával szeretném érzékeltetni kezdve attól, hogy elkezdjük egy királynő vagy kis boly nevelését, egészen a kifejlett kolóniáig.

1. Vizes-kémcső:

A legtöbb hangyakolónia egy vízzel töltött kémcsőben kezdi meg életét. A termékeny királynők ebben rakják le első petéiket, ahol a vattával elzárt vízréteg biztosítja számukra a földalatti körülményeket utánzó párát, illetve ebből tudnak közvetlenül inni is.

Ez a kémcső tartós, praktikus, nyugodt körülményeket biztosít számukra.

Mivel a kémcsőben közel van a kaja hozzájuk, így nemhogy a dolgozók, de még azok a  királynők akik amúgy nem keresgélnek is megtalálják az élelmet a kémcsőben.


A kémcsőbe történő etetésről, és a kémcső tisztán tartási praktikáiról ITT olvashattok bővebben...


2. Szabadkifutós tartás:

Ez esetben a hangyák fészke ugyanúgy a kémcsőben található, azzal a különbséggel, hogy azt nyitva belehelyezzük egy kifutóba. Érdemes leragasztani, vagy kémcsőtalpat tenni rá, hogy ne guruljon el. A hangyák ennél a módszernél kijárhatnak a kémcsőből élelmet keresgélni. 

Számos előnnyel rendelkezik a szabadkifutó a kémcsőben tartással szemben. Mivel ilyenkor nem a csőbe etetünk a kémcső sokkal tisztább marad, és nagyobb helyük is marad a hangyáknak a fészekben. Kevésbé kockázatos is ez a tartási mód, ugyanis ha esetleg átázik a kémcsőben a vatta a hangyák ki tudják menteni a kifutóba egymást és a fiasítást. 

Az újonnan alapított bolyok - amik még tapasztalatlanabbak, gyámoltalanabbak - szabadkifutónál megtanulhatják hogyan keresgéljenek a kifutóban. Fokozatosabban egyre távolabbra helyezhetjük az élelmüket.

De most jön a legnagyobb előny! 

Szabadkifutóban változatosabb etetést tudunk a hangyáknak biztosítani. Felkínálhatunk nekik számos különféle táplálékot, egymástól jól elkülönítve, és ők teljesebb étrendben részesülhetnek. Ennek eredményeképp arra következtetünk, hogy a szabadkifutóban tartott bolyok gyorsabban szaporodnak, mint a kémcsőben tartottak. 

Persze ez nem azt jelenti, hogy már 5-10 dolgozónál is tegyük a csöveket szabadkifutóba. Annak semmi értelme.. 

 A szabadkifutós tartást olyan bolyoknál alkalmazzuk, akik vagy túl sokan vannak már ahhoz, hogy a kémcsőbe etessük őket, vagy nagy méretűek, nagy teret járnak be; esetleg veszélyes a csípésük, ezért kényelmesebb a kifutóba etetnünk. Kicsi fajoknál 30-50 dolgozónál érdemes a nyitott kémcsőt kifutóba tenni, közepes fajoknál 25-35, nagy fajoknál (mérettől függően) akár 10-15 dolgozónál is.

Kivételt élveznek a nagy teret bejáró közepes fajok mint például a Polyrhachis dives náluk 10-15 főnél már nyithatjuk a kémcsövet. 

Diacamma rugosum szabadkifutóban

A módszer hátránya, hogy nagyobb helyet foglal mint a sima kémcsőben tartás. 20-30 kolóniát még elpakol az ember kémcsőbe szekrénybe. De ha mind szabadkifutós, akkor már egy egész szekrényt igényelnek, és ez sokszor még a legnagyobb hangyamániásoknál is nehezen megoldható lehet..

Sötét körülményeket biztosíthatunk szabadkifutónál ha a csövet beburkoljuk alufóliával. Ez esetben viszont ellenőrizzük alkalmanként, hogy észrevegyük ha a vizes cső esetleg kiszáradni látszik. Ilyenkor berakhatunk egy másik vízzel töltött csövet, és a hangyák ideális esetben maguktól átköltöznek az újba, tehát a régit elmoshatjuk. 

3. Formikárium (hangyafarm):

Nyilván ez az egyik végső célja minden hangyásnak. Benépesíteni egy nagy formikáriumot kedvenc fajával. 

Nem ajánlott azonban kapkodni, és a hangyákat túl hamar beköltöztetni a formikáriumba. Megtörténhet, hogy a nedvesség miatt beköltöznek a fészek részbe, utána azonban eltévednek, nem jutnak ki enni, és így akár éhen is pusztulhat a boly. Ne hamarkodjuk el tehát a fészekbe engedést, várjunk türelemmel amíg a megfelelő egyedszámot el nem éri a boly. Ez nagy létszámú bolyoknál  már nem történik meg, hiszen ott van elég dolgozó aki felfedez, élelmet gyűjt vagy segíti a költözködést.

Érdemes a fajonként egyedileg ajánlott beköltöztetési létszámról előzetesen tájékozódni. Általában kis és közepes fajoknál (Lasius, Formica, Myrmica) 30-50 dolgozó, közepesen nagy fajoknál (Messor, Manica) kb. 30 dolgozó, nagy fajoknál (Diacamma, C. vagus, C. herculeanus, C. ligniperda) 10-15 dolgozónál.

Egyes fajok, mint például a Polyrhachisok nem igényelnek fészkes formikáriumot, illetve egyes hangyászok olykor természetesebb farmot szeretnének, ahol a hangyák maguknak építik a járatokat. Ilyen esetben nincs szükség fészek részre a formikáriumban. Megfelelő szökésgátlás, párásítás és szellőzés (esetleg fűtés) azonban ilyenkor is kell!

Formikáriumok elrendezésének két fő fajtája:

Vízszintes (horizontal), vagy "L-alakú" formikárium. - A boly felülről jól átlátható. A hangyák ennél a típusnál tudnak a legjobban kijárni élelmet gyűjteni, ezért a vízszintes elrendezésű farmokban már kevesebb dolgozóval is sikeres lehet a betelepítés. Ezen kívül ennél a típusnál a legnagyobb a szaporulat is. 

Hátránya viszont, hogy mivel nincsenek emeletek, így arányaiban kevesebb hangyát tarthatunk ugyanakkora helyen, mint a függőleges (vertical) farmokban.

Függőleges (vertical) formikárium - a boly oldalról látható. 

Előnye hogy nagyobb egyedszámú bolyok tarthatóak ugyanakkora helyen, azonban hátránya, hogy kevésbé nyílik számunkra jó rálátás a bolyra, illetve kisebb bolyok könnyebben eltévedhetnek benne. 

De ezekről bővebben ebben a farm-összehasonlításban olvashattok: http://hangyasz.blogspot.hu/2017/10/kismeretu-hangyafarmok-formikit-mini-v-es.html

Hangyász. 

Kisméretű hangyafarmok ( FormiKIT mini V és mini L )

Rengeteg tervezés, fejlesztés, és kísérletezés alapján ez a két formikárium bizonyult a legalkalmasabbnak kisebb bolyok számára, vagy azoknak a kezdő hangyatartóknak, akik csak most vágnak bele a hangyázásba, és esetleg nincs nagy tőkéjük befektetni ebbe az izgalmas új hobbiba.

Ár-érték arányban a FormiKIT mini farmjai kiváló terméknek bizonyultak, nemhiába voltak olyan népszerűek az idei évben a hazai hangyatulajdonosok között. De melyik a jobb? Mikor melyiket válassza az ember? Kinek melyiket ajánljuk? 

Nos gondolom már sejtitek, hogy a kettő közül egyik se jobb vagy rosszabb. Mindkettő kiváló formikárium, és ha az egyik kimagaslóan jobb lenne a másiknál, akkor mindenki csak abban tartana hangyákat. Az igazság az, hogy különböző fajokhoz, különböző esetekben másikat tudjuk ajánlani. Hasonlítsuk tehát össze őket röviden: 

FormiKIT mini L 
Az L-alakú farmot szívesen ajánljuk kisebb létszámú vagy kényesebb bolyokhoz. A vízszintes elrendezésű farmokban ugyanis a dolgozók könnyebben megtalálják a fészek bejáratát, és szívesebben járnak ki élelmet gyűjteni. Ebből következik, hogy sokkal hamarabb, kisebb létszámnál beköltöztethetőek a fészekbe. Ennek a farmnak nem zárható a fészek bejárata dugóval, ellentétben a többi típussal. 

Ha esetleg mégis lenne igény a fészek bejáratának lezárására, azt vattával és csipesszel tudjuk megoldani. 

Két kisebb nedvesítőszivacs található a mini L-ben, ezért ha az egyik kiszárad (pl ha trópusi fajoknál a felét fűtjük a farmnak) a másik attól még gondoskodhat a fészek nedvesítéséről. Hátránya viszont, hogy ha 1 rétegre csökkentjük a fészek méretét (pl: Camponotus truncatus, Liometopum microcephalum, vagy más kisebb faj részére), akkor a kisebb szivacs lényegesen hamarabb kiszárad, és akár heti 2x is igényelheti a nedvesítést a farm. Az újabb farmoknál az alsó réteg már zárt a nedvesítőnyílással védi hangyáinkat az elárasztástól, és elősegíti a szivacs jobb víztartását.

Sajnos ennél a farmnál a kicsi arénában nem fér el egy normál méretű kémcső (16cm), így ha külső itatót szeretnénk csinálni hangyáinknak a kifutóban, akkor azt a képen látható pipaszerű kémcsővel van lehetőségünk megoldani, amely 1-2 hétig elegendő vizet biztosít számukra.
További hátránya, hogy inkább csak kisebb létszámú bolyok férnek el benne, és könnyen kinőhetik azt pár száz főnél. Szökősebb fajok (pl: Formicák, Lasiusok) könnyen ki tudnak törni belőle pár száz főnél, ugyanis a kicsi kifutó, és a viszonylag keskeny, kör alakú szökésgátló perem már nem biztosít elegendő védelmet ha túl sokan vannak a farmban. 

FormiKIT mini V

Ezt a farmot inkább nagyobb méretű vagy nagy egyedszámú bolyokhoz ajánljuk. Bár a mini V alapja ugyanakkora mint a mini L-é, mégis a jobb helykihasználás miatt sokkal több hangya tartható benne. 

Előnye, hogy nyitott kémcsőben sokkal jobban tarthatóak hangyák a kifutójában. Bár a normál méretű kémcső (16cm) ebben sem fér el, de az ennél kisebbek igen. Számos átmérőjű és hosszúságú van még, tehát kis és nagy fajokat is tarthatunk benne szabadkifutósan. A szökésgátlása is valamivel erősebb mint a másik modellnek, mert itt szélesebb a szökésgátló perem, és nagyobb a kifutó mérete. 

Ebben a farmban csak 1db nedvesítőszivacs található, de az széles és vastag, ezért nagyon jó a víztartása. 

Hátránya, hogy a kisebb létszámú bolyok miután beköltöznek a fészek részbe, utána néha már nehezen találnak ki a kifutóba az élelemhez. Hajlamosak lehetnek eltévedni a szintek között és akár éhen is halhatnak ha nem jutnak élelemhez. Ezért nagyon fontos, hogy kezdő hangyatartók betartsák az egyes fajokra vonatkozó beköltözési létszám-javaslatunkat, és zárva tartsák a fészek bejáratát, ameddig el nem éri a kolónia egyedszáma a javasolt létszámot! Addig pedig lehet nevelni bolyunkat kémcsőben, vagy nyitott kémcsőben a kifutóban, mert abból ki tudnak járni eszegetni. 

FormiKIT mini L: http://antshungary.com/hu/formikariumok/formikit-mini-l/
FormiKIT mini V: http://antshungary.com/hu/formikariumok/formikit-mini-v/

Hangyász.

Nedvesszivacs-problémakör, avagy ráccsal vagy anélkül?

Farmjaink fejlesztése során számos mérföldkővel és megoldandó problémával szembesültünk már az évek alatt.

A plexi farmok kezdetének kezdetén a fészek rész párásítására különböző vattákat, rongyokat használtunk, azonban ezek szinte minden esetben 1-1,5 hónap alatt bepenészedtek és cserére szorultak (vagy ha nem penészedtek be, akkor kiszáradtak, ami szintén kockázatos hangyáinknak!). Sajnos a penész közvetlenül veszélyezteti a hangyákat, és mivel a legpárásabb részen fordul elő a királynő, ezért egy penészedő fészekben ha nem vigyázunk, 1-2 hét alatt megtörténhet, hogy a királynő maga elpusztul.

Ezután kezdünk el alkalmazni különbözőféle antibakteriális szivacsokat, míg végül eljutottunk a mai állapothoz - ezek a szivacsok már nem penészednek, minimális a koszolódásuk, így elég fajtól függően félévente, évente, vagy még ritkábban cserélni őket. (Pl.: Diacamma rugosumnál hamarabb, Messor structornál elég akár 2 évente)

Csakhogy!

Az utóbbi időben azt vettük észre, hogy mivel ezek a szivacsok már nem penészedtek a hangyák túlságosan is megszerettek a közelükben lenni. Olyannyira, hogy egyes fajok elkezdik megcsipegetni a szivacsot, és járatokat ásni bele (Pl.: Tetramorium caespitum, Diacamma rugosum, egyes Camponotusok).

Ennek, és a koszolódásnak a megakadályozására találtuk ki, hogy teszünk egy a szellőzőkről már ismert sűrű szövésű rácsot a szivacs mellé. Azonban ez most választás elé állítja a hangyatulajdonosokat:

- Amennyiben rácsot teszünk a nedvesítő mellé, óvjuk ugyan a szivacsot a szétrágástól és a koszolódástól, azonban így a hangyák közvetlenül nem férnek hozzá a szivacshoz; alacsony pára, száradás esetén nem képesek közvetlenül inni belőle, tehát gyakrabban kell nedvesíteni a rendszert.

- Ha viszont nem rakunk rácsot a szivacs mellé, úgy a bolyunk egy esetleges száradás esetén berágással akár napokig orvosolni tudja magának a problémát - merthogy mint tudjuk, a hangyák okosak :)

Hátránya viszont, hogy jobban koszolódik a szivacs, és a hangyák szétrágják, tehát sokkal gyakrabban kell szivacsot cserélni.

Az AntsHungary javaslata tehát: ha tehetitek, használjátok a farmokat ráccsal, mert így a legtartósabbak, viszont ez esetben érdemes a kifutóba tenni egy vízzel töltött kémcsövet, és rendszeresen cserélni, tisztán tartani. Ez itatónak, és szárazság-vész esetén új fészeknek is megfelelő lehet számukra. Plussz érv, hogy ha nem penészedik, akkor ez a fajta itatás a legegészségesebb hangyáink számára.

Ebben a videóban a fent említett szivacs-csere látható, hogy lássátok hogyan működik ez a gyakorlatban: 

A nedvesítőnyílás leragasztására pedig cellux helyett inkább a szigetelőszalagot érdemes használni. Ez sokkal tovább odaragad, vízálló, és akár a vizes plexire is odatapad.

Hangyász.