Első sikerek - Hangyafajok együttélése formikáriumban #5

Elérkezett a következő többfajos kísérlet, végre sikerült beszerezni egy többé-kevésbé elegendő mennyiségű Camponotus fallax kolóniát alapbolynak. A hozzáadott boly először a Dolichoderus quadripunctatus (foltos hangya, négypettyes hangya) volt, később a Colobopsis truncata (kapus hangya, házmester-hangya).

A választás azért esett ezekre a fajokra, mert a természetben ezek a fajok gyakran előfordulnak ugyanazon az élőhelyen, ahogy azt már egy korábbi cikkünkben olvashattátok itt a blogon.

Hangya fehérjepótló kísérlet és annak eredményei

Első komolyabb hangya-kísérletünkben két problémára kerestük a választ. Egyrészt ki akartunk találni valamilyen keveréket a hangyáknak az etetésre szánt rovarok helyett, másrészt olyan szuper-élelmet akartunk kitalálni, amely megindítja a petézést, még a kényes fajoknál is. Ha csak a kettőből már az egyikre sikerül találunk megoldást, akkor nagy előrelépést tehetünk a hangya-tartásban. 

A kontrollcsoport mellett így háromféle keveréket tudtunk kipróbálni, több-kevesebb sikerrel. Ha érdekel, hogy mire jutottunk olvass tovább...

Hangyafajok együttélése formikáriumban #3

Elérkeztünk a harmadik kísérlethez. Továbbra is azt vallom, hogy több hangyafaj békés együttélése lesz a következő lépcsőfok a hobbi hangyázásban. Talán nem vagyok ezzel egyedül, hiszen már ti is láthatjátok kedves olvasók korábbi cikkeimből, hogy micsoda hozzáértés szükséges az ilyen kísérletek kivitelezéséhez. Ismerni kell a fajokat, azok viselkedését, tudni kell bánni általánosságban a hangyákkal, kell egy megfelelő környezet, és meg kell próbálni kikövetkeztetni, majd megfigyelni hogyan reagálnak egymásra. Nos, a 3. kísérletünkben sem lesz ez másként, rengeteget fogunk tanulni ebből is!

Hangyafajok együttélése formikáriumban #2

A következő próbálkozásom a Messor structor alapbolyhoz a Crematogaster scutellaris faj hozzáadásával történt. Ez a faj már jóval sikeresebbnek bizonyult velük, mint a korábbi Temnothoraxok...

Crematogaster scutellaris és Messor strucor 

Mire ügyelj ha belefognál a hangya-tartásba?

Hangyát szeretnél tartani, de nem tudod hogyan indulj el?

Alábbi cikkünkben végigvezetünk a legfontosabb szempontokon amelyeket érdemes mérlegelni hogy kiválaszthasd a neked leginkább megfelelő hangyafajt és formikáriumot.

Figyelem: aki mobilról van az válassza a lap alján az "Internetes verzió megtekintése" gombot a teljesebb élményért! :) 

1. szempont: Hazai vagy trópusi hangyafaj?

Ha hosszútávon gondolkodnál a hangyázásban, akkor el kell döntened, hogy hazai vagy trópusi fajt tartanál-e szívesebben? A hazai fajokat széles választék és alacsonyabb árak jellemzik (~3000-15.000Ft) egyetlen hátrányuk az lehet, hogy évente teleltetni kell őket hűtőben, 3-8°C-on, 3-4 hónapig. Ez plusz kockázatot jelent, illetve hazai faj esetében nem lesz egész évben aktív a boly. A trópusi fajok drágábbak (~10.000-25.000Ft), viszont nagy részük teleltetést nem igényel, egész évben aktív. Időnként egy fűtőlappal kell biztosítani nekik a megfelelő hőmérsékletet. 

Mivel etessük hangyáinkat?

Minél nagyobb egy kolónia, annál jobb túlélési esélyeik vannak. Annál több felderítő van a csapatban, így annál könnyebben találnak élelmet, és osztják meg azt társaikkal.
Kezdetben, amikor még csak 10-15 hangyánk van egy kémcsőben, sokszor egy, vagy néha egy sem jár ki a fészekből élelmet keresgélni. Ennek oka, hogy a kezdetekkor minden dolgozó a számukra kockázatos keresgélés helyett inkább az utódok nevelésében, a boly megerősítésében segédkezik. Ezért a kis egyedszámú kolóniákat a kémcsőben etetjük, közvetlenül melléjük rakva az élelmet, a nagy kolóniának pedig már elhelyezhetjük az élelmet a kifutóban is, mert úgyis megtalálják. 

Camponotus nicobarensis dolgozók falatoznak

A hangyák - szájszervük miatt - főleg a nyálkásabb, folyékonyabb állagú táplálékokat kedvelik. - ezt azért fontos megértenünk, mert ha például száraz, őrölt lisztkukac port adunk nekik, azt nem fogják megenni. Viszont ha egy élő lisztkukacot elfelezünk, annak ki fog folyni a belseje, és előszeretettel fogják majszolgatni.

Ugyanígy ha folyékony mézet adunk nekik, felfalják, viszont ha meleg, száraz helyen kiszárad és kikristályosodik, akkor nem biztos hogy megeszik majd ugyanazt a mézet.. 

Diacamma rugosum húst eszeget

A cukor/méz/mag a mindennapi tevékenykedéshez biztosítja számukra az energiát, míg a protein/fehérje - tehát általában a rovartáplálék a peterakáshoz, és a lárvák etetéséhez, tehát a szaporulathoz szükséges. 

- ha nem jutnak vízhez hangyáink, akkor 1, maximum néhány nap múlva elpusztulnak,

- ha nem jutnak szénhidráthoz, akkor 3-7 napra elegendő tartalékuk marad, majd elpusztulnak,

- ha nem jutnak proteinhez, akkor viszont idővel el fogják fogyasztani a saját fiasításukat, ezzel biztosítva a boly túlélését. 

Utóbbi főleg a lassan szaporodó fajoknál lehet nagy veszteség, ahol néha hálát adunk az égnek 1-1 lárva megjelenésekor.
Természetesen a fent leírtak alól kivétel az az időszak, amikor a hangyák telelnek, hiszen ilyenkor lelassul az anyagcseréjük, és a szükséges tápanyag-bevitel is lényegesen lecsökken. 

Szénhidrátok

Cukor

A cukor kedvelt táplálékuk. Adhatjuk porcukor, kristálycukor vagy kockacukor formában. Ha kockacukrot adunk, pl nagyobb kolóniának, akkor látni fogjuk hogyan fogy el, mikor mennyit esznek belőle és mennyi van még hátra. 

De adhatjuk vízben oldott állapotban is, így tudják legjobban fogyasztani a szájszervük miatt, azonban így a leginkább romlandó, már 1-2 nap múlva meg fog erjedni. 

A cukor nem okoz problémát ameddig nem érintkezik vízzel vagy párával. Ha mégis, akkor erjedésnek vagy penészedésnek indul, amit még idejében el kell takarítani, hogy ne okozzon problémát! 

Méz

A méz szintén kedvelt táplálék és a cukornál jóval tartósabb. 

Legjobb a házi méhészetből származó vegyes-virágméz, mert az tartalmazza számukra a legtöbb tápanyagot. 

Ezen kívül csak az állagát érdemes megemlíteni. A legjobban fogyasztható számukra a hígabb méz, azonban az a legveszélyesebb is. Könnyen beleragadhatnak, illetve eláraszthatja őket.
A szilárdabb állagú méz fűtés hatására rövid idő alatt szintén megfolyhat, ami veszélyes lehet kémcsőben, figyeljünk oda rá! A hígabb méz fűtött, alacsony páratartalmú formikáriumban pár nap alatt kikristályosodhat, és így megint inkább szilárd táplálék mint folyékony - tehát nem feltétlen tudják már megenni.
Viszont a méz önmagában nem romlik meg ha nem kap párát, és sokkal egészségesebb mint a cukor, ezért szeretjük adni nekik.
Természetesen a mézet is feloldhatjuk vízben a könnyebb fogyaszthatóság kedvéért, azonban a mézes vízre ugyanaz vonatkozik mint a cukros vízre. 1-2 nap, és erjedésnek indul. 

Gyümölcsök

A különböző gyümölcsöket szintén a gyümölcscukor miatt fogyasztják a hangyák. Alkalmanként meglephetjük vele őket, azonban figyelni kell rá, mert a gyümölcsök is igen romlandók, néhány nap múlva gondosan távolítsuk el őket. 

Cukorban gazdag gyümölcsökből bármi mehet. Alma, szőlő, eper, barack, körte, dinnye, stb.. 

Magvak

Egyes magevő fajok a cukor/méz mellett (Pheidole) vagy helyett  (Messor) fogyasztanak magvakat is. Ezeket szintén a szénhidrát miatt fogyasztják el, és ők az egyedüli hangyák akik a magevésük miatt a kenyér vagy keksz morzsákat is megeszik.

A csak magevő fajokra (pl.: Messor, Pogonomyrmex) jelentős tisztaság jellemző, hiszen a magvak a cukornál és méznél jóval nehezebben penészednek és kevesebb higiéniai probléma van velük. Általában ezeknek a fajoknak a páraigénye is alacsonyabb, ezért a magok nem indulnak csírázásnak. 

A magokat száraz helyen raktározzák, és legtöbbször nagyon körültekintően még szemétdombot is építenek a formikáriumban, ahová a magok héját és egyéb maradványait pakolják. 

Protein-források

A hangyák szaporodásához a legfontosabb tápanyag a protein, vagy magyar néven fehérje (semmi gond ha valaki nem tudta elsőre, én sem tudtam annak idején, hogy a kettő egy és ugyanaz :D ) Nézzük a leggyakoribb boltban kapható eleségállatokat, fehérjetartalmuk alapján növekvő sorrendben.

Viaszmoly lárva

Nem tartozik az olcsó táplálékok közé, viszont nagyon jól eltarthatóak. Saját dobozukban egy mézes keverék található, melyből táplálkoznak, és egészen az etetésig növekednek is. Így nagyon sokáig, akár hetekig is elállnak különösebb odafigyelés nélkül, szoba-hőmérsékleten is. 

Fehérje: 14%

Zsír: 24%

Fehérje tartalmuk nem kiugróan magas.

Légy

Házi legyet semmi esetre se adjunk hangyáinknak, mert életmódjából adódóan rengeteg fertőzést és baktériumot terjeszt.

A megbízható forrásból származó legyekkel nincs ilyen probléma, azonban tápanyagban viszonylag szegény eleség, és a tartása és etetése is körülményes lehet, mert mindenfelé repkednek és ugrálnak még a röpképtelen változatai is. Maximum vadászgyakorlatnak lehetnének jók, de ehhez inkább a muslicát javaslom.

Fehérje: 17%

Lisztkukac

A lisztkukac az egyik alap eleségállat nálunk, mivel nagyon jól tartható, és hűtőben sokáig eláll. 

Fehérjében és zsírban gazdag táplálék.

Fehérje: 18%

Zsír: 14%

Az tapasztaltuk, hogy az etetett és melegben tartott lisztkukacok idővel bábbá alakulnak, ekkor nagyon puha külső vázuk lesz, és kiváló táplálékot jelentenek a hangyáknak. Viszont ha megvárjuk míg kikel belőlük a bogár, akkor már nem fognak hozzá nyúlni. Valószínű bogár állapotban már nem éppen a kedvenc csemegéjük.. 

Gyászbogár lárva

Lisztkukachoz hasonló, azonban nagyobb méretű, és erősebb külső váza van. Utóbbi miatt javasolt feldarabolni etetés előtt. 

Fehérjében és zsírban gazdag eleség.

Fehérje: 19%

Zsír: 18%

Tücsök

A tücsök egész nyáron csak hegedült, míg a hangya.. jól megette őt télen...! :D

Fehérjében gazdag, zsírban szegény eleségállat.

Fehérje: 19%

A terrarisztikában igen elterjedt táplálék, ám sok hátulütője van. Nehezen áll el, hajlamosak ledögleni kis dobozban, néha még akkor is ha rakunk be nekik élelmet. Ezért tücsköt csak frissen érdemes venni a hangyáknak, akkor, ha vagy egyből, vagy pár nap alatt el is fogy majd mind. Ez esetben viszont előszeretettel vadászgatják majd őket, és mivel viszonylag puha testűek jól át is tudják rágni a hangyák. Másik hátrányuk hogy a nagyobb méretűek idegesítően ciripelhetnek - ami főleg akkor kellemetlen ha vendégek vannak nálunk és nem nevetett senki a poénon amit éppen elsütöttünk... :D

Muslica 

A röpképtelen muslica nagyon kedvelt táplálék a hangyáknak.

Fehérjében és zsírban egyaránt gazdag eleség.
Fehérje: 20%

Zsír: 14%

Olcsó, és viszonylag könnyen tartható, azonban etetni kissé körülményes a muslicával, de ha megoldjuk akkor nem csak kiváló vadászgyakorlat hangyáinknak, de a formikáriumban kárt nem okoz, és mivel puha testű, ezért könnyedén fogyasztható elejtés után. 

Hasonló otthon fogható tápanyag a szúnyog is, melyet imádnak a hangyák, azonban sajnos kereskedelemben még nem láttam, hogy hozzájuk lehetne jutni.

Katonalégy-lárva

Magas fehérjetartalma mellett nagy mennyiségű kalciumot is tartalmaz, ami szintén fontos tápanyag a hangyáinknak. Alacsony zsírtartalma van. 

Magas kalcium és fehérjetartalmú táplálék.

Kalcium: 40-44%

Fehérje 20-26%

Sokáig eltartható, azonban kemény külső váza miatt mindenképpen ajánlott feldarabolni még a kisebbeket is. 

Sáska

A sáskák a tücsköknél valamivel drágábbak, azonban tápértékben is gazdagabbak a hangyák számára.

Fehérjében gazdag, ugyanakkor zsírban szegény eleség.

Fehérje: 23-24%

Nagyobbat ugranak mint a tücskök, és sokszor nagyobb testűek, ezért én inkább nagyobb kolóniák részére javasolnám vadász-gyakorlatnak, vagy több kisebb kolóniának daraboljunk fel 1db sáskát. Eltarthatóságukról sajnos nincs tapasztalatom. 

Selyemhernyó

Más terráriumi állatok táplálására meglehetősen keresett, és ezért viszonylag ritka eleségállat. A lisztkukacnál, viaszmoly lárvánál és gyászbogár lárvánál 1,5-2-szer több fehérjét, 50%-kal kevesebb zsírt és 5-ször több kalciumot tartalmaz.

Alacsony zsír, magas fehérje és kalciumtartalmú eleség.

Fehérje: 22-30%

Eperfa-levelet eszik, ezért nem tartozik a jól eltartható eleségállatok közé. Ajánlott annyit venni belőlük, amit 1-2 evés alatt elfogyasztanak a kolóniáink.

Csótány

A csótány a hangyák ősi ellensége. Egyes fajok kifejezetten csótányevésre specializálódtak, de általában az összes faj előszeretettel majszolja őket. Nagyon praktikus eleségállat, ugyanis minimális odafigyeléssel is nagyon sokáig életben tarthatóak. A tücskökkel ellentétben ők nem fognak idegesíteni minket a ciripelésükkel, pedig proteinben jóval gazdagabbak.

Fehérjedús, zsírban szegény eleségállat.

Fehérje: 30-34%

Legelterjedtebb hangyaeleség-változata a csoki-csótány, de számos más faj is beszerezhető, mint például az argentín-csótány, bütyköscsótány, stb.. - amennyire én tudom ezek főleg csak méretükben térnek el egymástól. 

Egy nagyon fontos dolog van amire figyelni kell náluk: nehogy elszökjenek!! - ha elszaporodnak végünk! :D

Hogyan tartsuk eleségállatainkat?

Legjobb egy zárt, de jól szellőző dobozkába tenni őket, ahova vághatunk nekik egy kis lédús élelmet, zöld növényeket, répát, krumplihajat, almát, stb.-t. A hűtőbe is berakhatjuk őket, ezzel lassítva az anyagcseréjüket, így ritkábban kell etetni őket, és tovább tápanyag-dúsak maradhatnak.

Sokan felforralják vagy lefagyasztják az eleségállatokat, ezzel fertőtlenítve őket az esetleges parazitáktól, kórokozóktól. Ezek a módszerek azonban az utóbbi időben már nem tűnnek annyira jó megoldásnak, ugyanis az eleségállatokat a legjobb frissen adni, forralás vagy fagyasztás hatására jelentősen veszíthetnek a tápértékükből.

A legjobb megoldás tehát ha a higiénikus és megbízható forrásból származó élő eleségállatot felszeleteljük vagy kettétépjük, és így adjuk oda hangyáinknak. Ezzel biztosak lehetünk abban, hogy hozzáférnek a lágy részekhez!

Ugyanis ha a hangyák túl gyengék (pl.: kezdő boly, első alomnál), akkor előfordulhat, hogy nem tudják átrágni magukat az eleségállat külső kemény vázán. Kényesebb fajok esetében előfordulhat, hogy a rágóik formája nehézkessé teszi a táplálkozást (pl.: Odontomachus), de ezen kívül még számos eset lehet amikor hangyáink előtt ott van az eleségállat és nem vadásszák le vagy leölés után nem esznek bele. 

Szóval azt tanácsoljuk, hogy kezdetben friss, feldarabolt eleséggel tápláljuk bolyainkat, egészen addig, amíg nem rendelkeznek pár száz dolgozóval. A kifejlett bolyokban ugyanis már általában vannak majorok, vagy erős, robusztus dolgozók, akik leterítik és átrágják magukat az eleségeken. Arról nem is beszélve, nehogy az élő táplálék védekezés közben esetleg kárt tegyen a királynőben vagy a fiasításnál egy kezdő bolyban! 

Ha magas pára és hő mellett etetünk, pl fűtött kémcsőbe, akkor az atkák elszaporodásának megelőzése érdekében a feldarabolt eleségállatokat 1-2 nap után vegyük ki a kémcsőből. Ilyenkor már úgy sem esznek belőle a hangyák, sőt néha rothadásnak is indulhat a hús, ami különösen veszélyes lehet!

Szárazon tartott fajoknál, vagy nagy kifutós, jól szellőző plexi formikáriumban nem szükséges 2 nap után kivenni őket, itt ugyanis szemétdombra rakják őket a hangyák, ahol kiszáradnak a húsok és így már nem okoznak problémát. 

Az itt feltüntetett tápanyagokon kívül természetesen rengeteg vitamin és ásványi anyag (kálcium, A-vitamin, D-vitamin, stb..) fontos még a hangyák számára, viszont úgy gondolom kezdőknek éppen elég hasznos információt tartalmazott ez a cikk is. Etessük őket minél változatosabban, akkor biztosíthatjuk leginkább a boly egészségét! 

Ezúton ajánlom nektek a www.bugs-world.com weboldalt, ahol a fenti eleségállatokat megrendelhetitek, és kedvező áron házhoz is szállítják őket Magyarországon és külföldön egyaránt. Vagy keressétek fel a legközelebbi kisállatost, hátha ott is tudnak jó áron viszonylag nagy választékban eleségeket adni..

Hangyász.

Venator-történet (Harpegnathos venator)

A Harpegnathos venator kétség kívül egy pompás hangyafaj, aki mérete vagy külleme miatt sokunknak megtetszik! Kiválóan lát, ugrik és csíp - mi kell még egy tökéletes ragadozóhoz?

Nem szabad viszont elfelejteni, hogy továbbra sem ajánljuk ezt a fajt otthoni tartásra. Magyarországon jelenleg mindössze ketten boldogulnak velük, ám az egyik kolónia egy laborban van elhelyezve stabilan biztosított hőmérséklet és pára mellett. A másik, otthoni kolóniában jelenlegi információink szerint maximum bábig jutottak el velük.

Most elmesélném az én személyes történetemet velük..

Szeptemberben került hozzám két darab-kolónia Harpegnathos venatorbó. Azért darab, mert eredetileg 10-15 fősek voltak de sajnos a két kolónia 80-90%-a elpusztult még a 15 napos szállítás alatt. Végül az első kolóniából 1 venator, a második kolóniából 3 venator érkezett meg hozzám. Ez már a második próbálkozásom volt a Harpegnathos venator fajjal, ezért amikor megérkeztek - gondoltam itt az alkalom, ezúttal sikerülni fog felhozni őket!

Azonnal elhelyeztem tehát őket új helyükön. Első dolog amit tudni kell, hogy a venatorok magas párát igényelnek a fészekben. (Véleményem szerint azért, mert ormótlan rágóikkal nem képesek inni a vattán keresztül, és más fajokkal ellentétben ha szomjasak nem képesek kirágni a vattát a vizes részig. Így ha nincsen elég magas pára, valószínűleg szomjan halnak. - Erre többek között abból is következtetek, hogy láttam már korábban venatort úgy meghalni, hogy a csáprágója belegabalyodott a vattába.)

A venatort általában y-tong vagy gipsz farmokban tartják a magas pára miatt. A plexi fészket egyrészt a szárazsága másrészt az átlátszósága miatt sem ajánlják ennek a fajnak. Kifutónak még jó lehet, de fészeknek nem a legjobb. Én ezért egy plexi farm kifutójában helyezem el őket, letakarva, hogy ne stresszeljenek, és egy magas párát biztosító fészket készítettem nekik, amit aztán beraktam a plexibe.

A fészket Bády Ferenc hangyás kolléga ötlete alapján egy tic-taccos dobozból készítettem nekik. (Félig töltjük vattával, lyukat szúrunk rá, és a lyukon át fecskendővel nedvesíthetjük a vattát.) Előnye ennek a megoldásnak, hogy nagy helyet és magas párát biztosít nekik. A kémcsőben csak bénáznának ekkora hangyák, nem férnének el rendesen, nem tudnának közlekedni. A tic-tac-fészekben viszont nagy helyük van, mégis viszonylag kicsi a bejárat, így jól tartja a párát.

Biztos ami biztos a kifutóba is raktam egy vizes vattacsomót, hogy ha nem költöznének be innen is ihassanak. Raktam be nekik élő és feldarabolt csótányt egyaránt.

Újabb fontos tudnivaló erről a fajról, hogy csak rovartáplálékot eszik és csakis élőt! A venator nem dögevő, csak az általa elejtett rovarokat eszi meg, ezért is kényes faj. Mert ugyan ki győz 2-3 naponta mindig élő rovart adni a hangyáinak egész évben? - Hát hangyás körben is kevesen az biztos!

***

Mivel az 1 dolgozós kolóniának nem sok túlélési esélyt jósoltam, ígyhát egyik szakmabeli kolléga tanácsára néhány nap múlva betettem az 1 dolgozót a másik, 3 dolgozós kolóniába annak reményében, hogy befogadják.

Az elképzelés szerint lebokszolták volna egymás között a hierarchiát, és utána befogadták volna. Sajnos nem így lett. Még aznap kinyírták csórit. :(





A következő hetekben rutinszerűen történt minden. Rendszeresen adtam nekik a csótányokat, és vizeztem a külső vattapamacsot, hogy a csótik életbe maradjanak ameddig le nem vadásszák őket a hangyák. A tic-tac-fészek be volt burkolva celofánnal, hogy ne zavarja őket a fény.

Ez ugyanis a harmadik fontos tény a venatorokról, hogy nagyon jó a látásuk! Képesek akár méterekről kiszúrni és fejükkel követni az embert, ezért hogy ne stresszeljük őket mindenképpen le kell takarni a farmjukat!

Egy közülük rendszeresen kint volt és kerezsgélt a kifutóban. Néha levadásztak 1-1 csótit, de úgy láttam, hogy nemigazán esznek. Vadászás után úgy tűnt nem tudják vagy nem akarják feldarabolni őket, és nem is esznek belőle.
Hétről hétre sajnos elpusztult a háromból még kettő venator.

Ekkor már muszáj volt tenni valamit! Az jutott eszembe, hogy a rugosumok is vadászat után beviszik a prédát a fészekbe és együtt eszik meg. Szóval manipuláltam kicsit az eseményeket, feldaraboltam egy csótányt és a darabjait óvatosan betettem a fészekbe, mintha azt egy társa vitte volna be.

Úgy tűnt hogy ez bevált! Ez az én felfedezésem tehát ehhez a fajhoz, hogy a kifutóban nem eszik meg a feldarabolt prédát, de a fészekben igen! 

Rájöttem tehát hogy a fészekbe etessek.

***

Később egyszer cserélnem kellett a lakhelyüket mert elkoszolódott. Narancssárga dobozról fehérre cseréltem, és ezt is gondosan celofánba csavarva tartottam. Itt már feleslegessé vált a kifutó használata, mivel úgyis a fészekbe etettem, ezért csak a dobozkát tettem a fűtőlapra.

Másfél hónappal az érkezésük után (2017.10.28.) új reményre utaló jeleket találtam az immáron csak egyszemélyes bolyban. Négy petét vettem észre gondosan elrejtve a doboz teteje alatti kis résbe. Valószínűleg a csőrével ügyesen pakolta be ide őket a venator, bár nem tudom miért és hogyan tudta itt gondozni őket, főleg hogy a nedves vatta a másik oldalon volt. 

Ugyanezen a napon készítettem pár képet a hangyáról is. A képeken már borítékolva volt a kudarc is. Aki figyelmesen megnézi a következő képet az látja majd amit én akkor sajnos még nem vettem észre.

ATKÁK! Méghozzá a legszemetebb fajtájuk! 

Az atkák általában a tor és a potroh közötti részen jelennek meg először, még előtte pedig az eleség környékén. Ez a szemét fajtájuk azonban egyből a hangyák fejére telepszik! Általában a csáprágóra és onnan terjed át majd a szemekre. 

Szabadszemmel és a fényképező kijelzőjén nem látszódtak az atkák, amit itt láttok azok már erősen felnagyított képek. Így hát figyelmetlenségemben nem reagáltam rájuk időben. Talán nem is tudtam volna hogyan - utólag az egyetlen ötletem ami beugrik, hogy alkoholos vattával kellett volna áztatnom a fejét. Az alkohol azonban a hangyákra is veszélyes! Nem csak az atkákat képes elpusztítani. 

Sajnos ezidáig nincs biztos módszerünk az atkák kiirtására. Az atkaölő szerek megölik a hangyákat is. Az alkohol veszélyes a hangyákra is. 

Valószínűleg az okozta az elszaporodásukat, hogy meleg párás helyen több napig rovartáplálék volt hagyva. - Amire sajnos kénytelen voltam mert nem akartam túlstresszelni a venatort azzal hogy folyton takarítgatok. :( 

Talán jobb lett volna a helyzet ha továbbra is a kifutóban marad a venator nyitott dobozkával és jobban tud szellőzni - azonban nem gondolom hogy ez megakadályozta volna a megjelenésüket, inkább csak mérsékelte volna. 

Utolsó túlélőnknek tehát nem volt sok hátra. 3 nap mindössze. 2017.11.01.-jén már csak a megboldogult tetemét találtam meg. 

Összegezve úgy gondolom tehát hogy megelőzhetetlen probléma volt ez, ráadásul jelenlegi tudásunk szerint kezelhetetlen is. Magam is számos hibát követtem el tartásuk során ez tény, viszont azért írom ezt a cikket hogy okuljunk belőle. Tanulságos lehet mindazoknak a kezdőknek akik nem fogadják meg a tanácsunkat, hogy tapasztalat nélkül ne tartsanak látványos de kényes fajokat! És tanulságos lehet azoknak a profiknak akik már elég tehetséget éreznek magukban hogy tapasztalatainkra alapozva megpróbálják sikerre vinni ezt a fajt.


Utóbbiaknak állítottam össze az alábbi listát:

Harpegnathos venator tartási igényei időrendben:

• alapszükségletek biztosítása:
• magas fészekpára biztosítása
• sötét, nyugodt farm, ami nem stresszeli őket
• olyan élő rovartáplálék, amelyből hajlandóak enni
• ? atkaprobléma megelőzése vagy orvoslása ? 
• ? bábozódás probléma megelőzése orvoslása ? (biztosítani kell az egészséges utódok bábozódását és  kikelését)

Hangyász.

Kémcsöves hangyatartás

Kémcső feltöltése:

Etetés kémcsőben

A kémcsőbe történő etetés trükkös dolog, de ha jól csináljuk, hangyáink szépen fognak fejlődni. Ahogy az ábrán is látható a mézet és a proteint egymástól külön kell elhelyezni, mert ha egymással érintkeznek, akkor könnyebben megromolnak.

hangyák keltetése kémcsőben

Ügyeljünk arra is, hogy hő hatására az addig kevésbé folyós méz is meg fog folyni, és eláraszthatja hangyáinkat, amitől óvakodjunk, ugyanis ilyenkor károsodhatnak a peték, akár az egész fiasítás rámehet egy ilyen balesetre. Mézből ezért éppen csak annyit kenjünk a cső oldalára amennyit szükséges. Csak amennyit megesznek; kis hangyáknál akár egy piciny cseppnél is kevesebbet!

A rovarokat darabokra vágva tegyük a kémcsőbe (hogy hozzáférjenek a lágy részekhez), és érdemes ezeknek is a levét felitatni előbb egy szalvétán, hogy megóvjuk a petéket az elázástól. A rovardarabokat 2-3 nap múlva vegyük ki, mert a pára hatására rothadásnak indulhatnak, és addigra már úgyis megszáradnak, így már amúgy sem ennék meg.
A kémcsőbe történő etetés praktikus ám kockázatos! Számos probléma adódhat ilyenkor. Ezeket előfordulásuk gyakoriságának sorrendjében gyűjtöttük össze nektek lentebb, röviden ismertetve őket.

Problémák kémcsőben tartásnál:

Penészedés

A penészedés a leggyakoribb koszolódás a vízzel töltött csövek esetében. Bár veszélyes lehet a kolóniára, nem kell tőle megijedni. Fokozatosan alakul ki a csőben, általában kívülről, a bolytól halad befelé a víz irányába, esetenként a méz kezd penészedni.

Méz esetében töröljük ki; vatta esetében ameddig a hangyák találnak tiszta részt a vattában, és hozzáférnek a vízhez, addig tudnak tiszta vizet inni belőle. Ha már teljesen beborította a penész a vatta felületét akkor kell csak napokon belül átköltöztetni a kolóniát egy tiszta csőbe.

A penészedés azért veszélyes, mert könnyedén átterjedhet a hangyákra. Ilyen esetekben előfordul, hogy a királynő, aki a legpárásabb (és legpenészesebb) részen van a csőben elpusztul, de a többi dolgozó életben marad. 

Elárasztott kémcső

A második, leggyakrabban előforduló végzetes probléma kémcsöves hangyatartásnál, hogy a hirtelen hőmérsékletváltozás hatására átszivárog a víz a vízzáró vattarétegen, és elárasztja a kolóniát. Ez megtörténhet akkor is ha kevés vattával zárjuk el a vizet, vagy az elzáró vattát túlságosan benyomjuk és átfolyik a víz. Ezért fontos hogy óvatosan bánjunk ezzel a vattával, ne nyomjuk be túlságosan még akkor sem ha azt látjuk nem folyik át a víz. Meleg hatására akkor is át fog párologni.
Nyáron nagy melegbe a hőtágulás miatt szállításkor is megtörténhet az átszivárgás. Ez akár félórán belül bekövetkezhet. Ilyenkor sajnos a hangyák zárt csőben vannak, nincs hová menekülniük. Általában a fiasítás elázik és odalesz. Fülpiszkálóval vagy vattadarabbal azonnal itassuk föl a vizet a csőben, majd amint lehet költöztessük át hangyáinkat egy friss csőbe. Megpróbálhatjuk a fiasítást is megmenteni ha még nem túl késő, talán marad belőle valami. 

Megelőzni sajnos nem tudjuk ezt a problémát, de ha rendszeresen ellenőrizzük a kémcsőben tartott bolyokat, akkor tudunk majd gyorsan reagálni rá. Körülbelül minden 30-50-edik kémcsőnél fordul elő a vatta átázása, szóval inkább azoknál a hangyásoknál gyakori eset, akik sok kolóniát nevelnek otthon.

Elfogy a víz

Főleg trópusi bolyoknál, melyeket fűtünk, de nyáron melegbe hazai fajokkal is előfordulhat, hogy pár hét, hónap után elpárolog a kémcsőből a víz. Ez nem probléma, sőt, azt mutatja, hogy kiválóan működik a párásítás a kémcsőben, és átadódott a teljes páramennyiség a hangyáknak. 

Ilyenkor se aggódjunk, egyszerűen költöztessük át a bolyt egy másik csőbe. Borítsuk át őket, majd a petéket, lárvákat óvatosan ecsettel pakoljuk át. Ez kevés kézügyességet igényel.

Koszos víz

Ha a víz nem párolog el, idővel bekoszolódik. Általában sárga színű lesz, de néha előfordul hogy narancssárgává vagy pirossá válik. Hangyás pályafutásom alatt egyszer még élénk-kék színű koszos vízzel is találkoztam. Igazán látványos árnyalat volt ez is! 

Hogy milyen színű lesz a víz az nyilván függ a víz összetételétől, illetve hogy milyen idegen anyagok kerülnek esetleg bele a csőbe, vattába vagy a vízbe. Ez sem jelent különösebb problémát, készítsünk egy másik csövet friss vízzel, és költöztessük át a bolyt. 

Atkásodás

atkák a kémcsőben (nagyításért kattints a képre)

Az atkásodás a fent leírtakhoz képest viszont már komoly probléma! Általában melegben jelenhetnek meg. Az atkásodás nyomait szintén megfigyelhetjük a korábbi kék kémcsöves képen. Jellegzetesen száraz, porszerű, pöttyös lesz tőle a cső. Alaposabban megfigyelve láthatjuk az apró, fehér, nagyjából pete méretű atkákat, melyek arról ismerhetőek fel, hogy szüntelenül mozognak, másznak a csőben. 

Legegyszerűbb megelőzésük ha a proteinforrást legfeljebb 2-3 nappal az etetés után mindig kivesszük, és kitakarítjuk a csövet alatta. Az így  tisztán tartott csőben nem fognak megjelenni. 

Ha már megjelentek az atkák, de még viszonylag kevés számban és nem telepedtek rá a hangyákra, akkor van remény, gyorsan költöztessük át a hangyákat, de ezúttal egyesével átrakva, ne borítva; és gondosan ügyeljünk rá, hogy ne kerüljenek atkák az új csőbe, mert újra elszaporodhatnak! Az atkás csövet zárjuk le, és alkohollal teljesen irtsuk ki őket belőle elmosás előtt! 

Erről a témáról hamarosan itt olvashattok bővebben...

Szellőzés 

Nem mindegy az sem, hogy hogyan tartjuk a kémcsöveinket. Egyrészt ugyebár köztudottan sötét, nyugodt helyre érdemes rakni őket, hogy tudjon a királynő keltetni. Ezt annyiban egészíteném ki tapasztalataink alapján, hogy a kémcsöveket ne zárt dobozba tartsuk. Így ugyanis a vattán keresztül nem tudnak olyan mértékben szellőzni a kémcsövek. Ez magas párát okoz a kémcsőben, és melegben a hús rothadását, és a cukor/méz olvadását és penészedését idézheti elő néhány nap alatt. Ez mind nagyon veszélyes a hangyákra, veszélyesebb mint ha esetleg kiszáradnának az ételeik. A rothadás és a penészedés átterjedhet az élő királynőre és pár nap alatt elpusztulhat. 

Az ideális kémcső tehát tiszta és jól szellőzik!
Megjegyezném még azt is hogy a műanyag kémcsövek kevesebbszer használhatók és gyorsabban kiszáradnak mint az üveg csövek. A kisebb kémcsövek pedig gyorsabban kiszáradnak, mint a több vizet raktározó nagyobb kémcsövek. 

Hangyász.

20 leggyakoribb kérdés

Az alábbiakban megválaszoltuk nektek a 20 leggyakoribb kérdést, melyeket kezdő hangyatartók tesznek fel nekünk nap mint nap:

1. - Zselés farmba milyen fajt érdemes tartani?

Kezdésnek máris szögezzük le, hogy a zselés hangyafarmok nem alkalmasak királynős kolóniák tartására! Ezek a farmok inkább nevezhetőek dísznek, mint hangyafarmnak. Az ebben tartott dolgozók etetést, itatást, törődést nem igényelnek, csak leélik az életüket. Amennyiben komolyabban szeretnél foglalkozni a hangyatartással mindenképpen királynős kolóniával érdemes elkezdened, egy kicsit komolyabb hangyafarmban.

2. - Hogyan születnek a királynők?

A legtöbb faj kolóniái 3-5 év után nevelnek királyi almot, amiből szárnyas, terméketlen királynők születnek. Ehhez kell egyfajta érettség a bolyban, ugyanis az új királynő-jelöltek kinevelése rengeteg tápanyag-tartalékot igényel. (fogságban ezért nem is mindig szeretünk szárnyasokat nevelni). Ezek a szárnyasok az év adott ciklusában, egy bizonyos napon rajzanak, majd a levegőben a hímek megtermékenyítik a nőstényeket. Ezek aztán szétszóródnak, lehullanak a földre, ledobják szárnyukat és alkalmas helyet keresnek a boly alapítására.

3. - Befogtam egy szárnyas királynőt, jó-e?

Ha abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy összefutottál valahol egy rajzással, és befogtál egy szárnyast, még ne örülj előre! Amennyiben néhány napon belül ledobja a szárnyát akkor valószínűleg termékeny, azonban ellenkező esetben (ha marad a szárny) a királynő terméketlen így nem fog petéket rakni. Ez esetben jobban jársz ha elengeded,vagy esetleg odaadhatod a saját bolyodnak eleség gyanánt.

4. - Ha befogok egy hím és egy nőstény szárnyast, megtermékenyülhet-e a királynő?

Szinte biztosan nem. Nagyon nehéz leutánozni a környezeti hatásokat fogságban. A megtermékenyítés a természetben a levegőben történik, ezért a hangyák elsősorban menekülni próbálnak majd az üvegből..

5. - Fogtam egy szárnyatlan királynőt, de nem petézik.. Mi a teendő?

Mindig fontos beazonosítani az adott fajt! Amennyiben a befogott királynő szociálparazita (rabszolgatartó), akkor ő nem képes önállóan petét rakni, és államot alapítani. Ez hazánkban egyes Formica és Lasius fajoknál fordul elő. A természetben ezek a fajok betörnek más rabszolga-fajok fészkébe, és átveszik az uralmat. Fogságban ezt nehéz leutánozni, lárvákat, esetleg megadott faj dolgozóit kell adoptálni melléjük, kezdők számára semmiképpen sem javasolt ilyen fajjal próbálkozni, legtöbbször még profiknak is kihívást, és több hónap munkát jelent fölhozni egy ilyen bolyt.

6. - Ki lehet csalni valahogy a királynőt a bolyból?

Nem. Az egész hangyakolónia mozgatórugója a királynő. Ezért mindenki őt védi, akár a saját élete árán is!

7. - A bolyban hol lehet megtalálni a királynőt?

Általában párás, sötét, védett helyen, és legtöbbször a királynő közvetlen közelében találhatók a frissen lerakott peték. Azonban nem javasoljuk kezdőknek, hogy fölássák a kertet, ugyanis nagyon kicsi az esély megtalálni. Egy hangyabolyban akár 2-10.000 dolgozó is élhet együtt, és amennyiben a hangyák veszélyt észlelnek (fényt, vagy akár csak erősebb rezgéseket), a dolgozók azonnal a királynőt mentik aki másodpercek alatt még mélyebbre menekül a járatokban, gyakran kövek, gyökerek közé. Ezen kívül egyes Formica fajok fészkei védettek hazánkban, mert fontos szerepet játszanak a környezet ökoszisztémájában (Pl.: Formica rufa, Formica pratensis). Ezeknek a fészkeknek 50.000Ft az eszmei értéke!

8. - Kell-e enni adni a királynőnek, és mit?

Önálló államalapítású királynő (claustral) képes kinevelni az első almot a testében lévő tápanyag-tartalékaiból, tehát neki alapesetben csak vizes kémcsőre van szüksége. Persze lehet neki mézet, és félbevágott rovarokat adni, hogy ezzel is segítsük a bolyalapítást.

Félig-önálló államalapítású hangyánál (semi-claustral), mint például a Myrmica fajok mindenképpen kell etetnünk ahhoz, hogy a királynő petét rakjon.

Rabszolgatartó vagy más néven szociálparazita hangyákról már volt szó korábban.

9. - Mivel kell etetni a hangyákat? 

A legtöbb faj étrendje mézből (cukorból) + proteinből (lisztkukac,csótány,tücsök) áll.

Méz - azért szükséges számukra, mert ebből nyerik az energiáikat a mindennapi tevékenységekhez, és a mozgáshoz. Ez helyettesíthető cukorral, illetve a természetben a gyümölcsökből is képesek kinyerni. Ezek kombinációja is adható a hangyáknak (mézesvíz, cukrosvíz). Ezeket könnyebben elfogyasztják, azonban néhány nap alatt erjedésnek indul a keverék, és utána már nem eszik meg.

Kivétel ez alól a Messor structor, mely a hazánkban élő egyetlen maggyűjtő hangyafaj. Ők mézet vagy cukrot nagyon ritkán esznek, a szénhidrátot különböző magokból nyerik ki.

Ha a hangyák 3-7 napig nem jutnak szénhidráthoz, elpusztulnak, ezért a víz után ez a második legfontosabb amit adni kell nekik.

Protein - főként az utódok neveléséhez van szükségük rá, ezzel táplálják a lárvákat. Minél több proteinhez jut a boly, annál nagyobb a szaporulat. Ha azonban a hangyák rövid távon nem jutnak proteinhez, nem pusztulnak el (nem úgy mint a szénhidrátnál), hanem tudják azt pótolni a saját petéik, lárváik elfogyasztásával. Ha hosszútávon sem jut a boly proteinhez leáll a szaporulat.
Etetésről bővebb infó ebben a cikkünkben: https://www.hangyamania.hu/2018/02/mivel-etessuk-hangyainkat.html

10. Milyen gyakran kell etetni őket?

Kisebb bolyokat elég hetente egyszer-kétszer, nagyobb bolyokat lehet 2-3 naponta etetni.

11. - Gyerekek mellé veszélyesek-e?

Mivel farmban vannak, amiből nem jönnek ki, így nem.

Azonban vásárlás előtt érdemes tájékozódni, hogy a választott faj tud-e csípni, és mennyire súlyos a csípése (a hazai fajokra ez nem jellemző). Ugyancsak jó ötlet lehet leragasztani a farm tetejét, nehogy a gyerekek leborítsák és széteresszék őket a lakásban.

12. - Mennyi időbe telik amíg a peték kikelnek?

Normál esetben a legtöbb hangyafajnál 4-6 hét amíg a petéből kifejlett dolgozó lesz. Minél nagyobb hangyákról van szó, ez annál hosszabb ideig tart. A Camponotus vagus és Camponotus ligniperda majorjai akár 2-2,5 hónapig is fejlődhetnek mire kikelnek. Ez az időszak rövidíthető, ha hangyáinkat magasabb hőmérsékleten tartjuk, ekkor ugyanis felgyorsul az anyagcseréjük (így a tápanyagigényük is!). Ez azonban nem működik a végtelenségig, 30 fok fölött már a boly elhúzódhat a hűvösebb sarkokba, illetve akár a peték is megéghetnek. Néhány fok elegendő, már az is látványos változást hoz.

13. - Meddig élnek?A hangyakirálynő (és így a kolónia) jellemzően 3-5 évig él fogságban, de egyes királynők (Pl.: Messor structor, Camponotus nicobarensis) akár 20-25 évet is megélhetnek.
A dolgozók nagyjából 3-8 hónapig élnek, az ő utánpótlásukról a királynő gondoskodik. 

14. - Mi lesz ha túlszaporodnak a hangyáim?

Egyedszámuk szinten tartható a biztosított hely és élelem mennyiségének függvényében. Ha adott mennyiségű ételt és teret kapnak a hangyák, akkor adott mennyiségű dolgozószámon marad a boly. Ez azt jelenti, hogy annyi dolgozó születik, amennyi elpusztul. Korábban már említettük azt is, hogy protein hiányában leáll a szaporulat. Mire akkorára nő a bolyod, hogy szabályozni szeretnéd, addigra pontosan tudod majd, hogy mi az a mennyiség, amivel szinten tarthatod őket.

15. - Ha a királynő meghal, mi történik a kolóniával?

A dolgozókról pár nap alatt lemegy a feromon, és leélik az életüket (általában 3-8 hónap). Közben ugyanúgy működnek tovább bolyként, nevelik az utódokat, végül a boly leéli az életét és kihal.

(Hozzáteszem - erre elég kicsi az esély, az egész boly a királynőért működik, folyamatosan az ő védelmében cselekednek.)

16. - petékből születhet új királynő?Több éves bolynál már lehet rá esély, hogy szárnyas-terméketlen királynőt nevelnek fel fogságban. Ezek azonban a farmon belül szinte sosem szaporodnak. Ahogy már korábban leírtuk ehhez rajzásra van szükség, amelyet fogságban - jelenlegi tapasztalataink szerint - nem lehet előidézni.

( kivételt jelentenek ez alól az olyan primitív fajok, melyeknél gamergate van királynő helyett - de ez már a haladó hangyászás kérdésköre)

17. - Kell-e őket teleltetni? 

Az európai fajok igényelnek telelést, november közepe-végétől, fajtól függően 3-10 fokon, 3-4 hónapig (Pl.: Messorok 3 hónapig)
A legtöbb ázsiai faj egész évben petézik, azonban ezeket fűtőlapon érdemes tartani, hogy 25-30 fokos hőmérsékletük legyen.

18. - Mire ügyeljünk telelés közben?
Telelés közben a hangyák ugyanúgy igényelnek vizet és párát. Élelmet általában nem, csak akkor, ha kevésbé hideg hőmérsékleten telelnek. Érdemes pár hetente ellenőrizni, nehogy átszivárogjon vagy bepenészedjen a nedvesítőszivacs. Teleléskor a hangyák lelassulnak, ezért fontos, hogy mi biztosítsuk számukra az ideális feltételeket, mert ők a szokásoshoz képest csak nehézkesen tudnak reagálni az esetleges problémákra. 

19. Mennyibe kerülnek? 
A hazai fajok általában olcsóbbak mint az egzotikusabbak. Már 3-5000Ft-tól kaphatunk királynőt, kolóniákat pedig 5-10.000Ft-tól. Korábban írtuk, hogy egy boly átlagosan 3-5 évet él meg fogságban, tehát ha az évekre elosztjuk az árukat, akkor láthatjuk, hogy a hangyászás a hobbiállatok legolcsóbbjai közé tartozik. A hozzájuk szükséges plexi hangyafarm (formikárium) ára 10.000Ft-tól 25.000Ft-ig terjedhet, ezek azonban elmoshatók, és újra felhasználhatók.
A fentieken kívül a hangyatartásnak aligha van költsége. Néha 1-1 tubus mézet kell venni, a rovarokat pedig akár magunk is befoghatjuk a számukra.

20. - Kezdőknek milyen fajokat ajánlunk?

Ha felkerestek minket facebookon (https://www.facebook.com/hangyafarm/) egy adott fajjal kapcsolatban, akkor tudunk segíteni abban is, hogy kezdőknek az javasolt-e, illetve milyen fajt érdemes tartani. Sajnos vagy nem sajnos a hangyáknál a nehézségi szint merőben eltérő, a trópusi fajok közül néhánnyal még a profiknak sem éri meg próbálkozni, mert drágák, és eddig ismeretlen okokból nem képesek megélni fogságban; különböző nyavajáik lesznek (lebetegednek, nem szaporodnak, lelassulnak, atkásodnak, stb...)

Hangyász.