2017. június 10., szombat

20 leggyakoribb kérdés

Az alábbiakban megválaszoltuk nektek a 20 leggyakoribb kérdést, melyeket kezdő hangyatartók tesznek fel nekünk nap mint nap:


1. - Zselés farmba milyen fajt érdemes tartani?

Kezdésnek máris szögezzük le, hogy a zselés hangyafarmok nem alkalmasak királynős kolóniák tartására! Ezek a farmok inkább nevezhetőek dísznek, mint hangyafarmnak. Az ebben tartott dolgozók etetést, itatást, törődést nem igényelnek, csak leélik az életüket. Amennyiben komolyabban szeretnél foglalkozni a hangyatartással mindenképpen királynős kolóniával érdemes elkezdened, egy kicsit komolyabb hangyafarmban.

2. - Hogyan születnek a királynők?

A legtöbb faj kolóniái 3-5 év után nevelnek királyi almot, amiből szárnyas, terméketlen királynők születnek. Ehhez kell egyfajta érettség a bolyban, ugyanis az új királynő-jelöltek kinevelése rengeteg tápanyag-tartalékot igényel. (fogságban ezért nem is mindig szeretünk szárnyasokat nevelni). Ezek a szárnyasok az év adott ciklusában, egy bizonyos napon rajzanak, majd a levegőben a hímek megtermékenyítik a nőstényeket. Ezek aztán szétszóródnak, lehullanak a földre, ledobják szárnyukat és alkalmas helyet keresnek a boly alapítására.


3. - Befogtam egy szárnyas királynőt, jó-e?
Ha abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy összefutottál valahol egy rajzással, és befogtál egy szárnyast, még ne örülj előre! Amennyiben néhány napon belül ledobja a szárnyát akkor valószínűleg termékeny, azonban ellenkező esetben (ha marad a szárny) a királynő terméketlen így nem fog petéket rakni. Ez esetben jobban jársz ha elengeded,vagy esetleg odaadhatod a saját bolyodnak eleség gyanánt.

4. - Ha befogok egy hím és egy nőstény szárnyast, megtermékenyülhet-e a királynő?
Szinte biztosan nem. Nagyon nehéz leutánozni a környezeti hatásokat fogságban. A megtermékenyítés a természetben a levegőben történik, ezért a hangyák elsősorban menekülni próbálnak majd az üvegből..

5. - Fogtam egy szárnyatlan királynőt, de nem petézik.. Mi a teendő?
Mindig fontos beazonosítani az adott fajt! Amennyiben a befogott királynő szociálparazita (rabszolgatartó), akkor ő nem képes önállóan petét rakni, és államot alapítani. Ez hazánkban egyes Formica és Lasius fajoknál fordul elő. A természetben ezek a fajok betörnek más rabszolga-fajok fészkébe, és átveszik az uralmat. Fogságban ezt nehéz leutánozni, lárvákat, esetleg megadott faj dolgozóit kell adoptálni melléjük, kezdők számára semmiképpen sem javasolt ilyen fajjal próbálkozni, legtöbbször még profiknak is kihívást, és több hónap munkát jelent fölhozni egy ilyen bolyt.

6. - Ki lehet csalni valahogy a királynőt a bolyból?
Nem. Az egész hangyakolónia mozgatórugója a királynő. Ezért mindenki őt védi, akár a saját élete árán is!

7. - A bolyban hol lehet megtalálni a királynőt?
Általában párás, sötét, védett helyen, és legtöbbször a királynő közvetlen közelében találhatók a frissen lerakott peték. Azonban nem javasoljuk kezdőknek, hogy fölássák a kertet, ugyanis nagyon kicsi az esély megtalálni. Egy hangyabolyban akár 2-10.000 dolgozó is élhet együtt, és amennyiben a hangyák veszélyt észlelnek (fényt, vagy akár csak erősebb rezgéseket), a dolgozók azonnal a királynőt mentik aki másodpercek alatt még mélyebbre menekül a járatokban, gyakran kövek, gyökerek közé. Ezen kívül egyes Formica fajok fészkei védettek hazánkban, mert fontos szerepet játszanak a környezet ökoszisztémájában (Pl.: Formica rufa, Formica pratensis). Ezeknek a fészkeknek 50.000Ft az eszmei értéke!


8. - Kell-e enni adni a királynőnek, és mit?
Önálló államalapítású királynő (claustral) képes kinevelni az első almot a testében lévő tápanyag-tartalékaiból, tehát neki alapesetben csak vizes kémcsőre van szüksége. Persze lehet neki mézet, és félbevágott rovarokat adni, hogy ezzel is segítsük a bolyalapítást.
Félig-önálló államalapítású hangyánál (semi-claustral), mint például a Myrmica fajok mindenképpen kell etetnünk ahhoz, hogy a királynő petét rakjon.
Rabszolgatartó vagy más néven szociálparazita hangyákról már volt szó korábban.


9. - Mivel kell etetni a hangyákat? 
A legtöbb faj étrendje mézből (cukorból) + proteinből (lisztkukac,csótány,tücsök) áll.
Méz - azért szükséges számukra, mert ebből nyerik az energiáikat a mindennapi tevékenységekhez, és a mozgáshoz. Ez helyettesíthető cukorral, illetve a természetben a gyümölcsökből is képesek kinyerni. Ezek kombinációja is adható a hangyáknak (mézesvíz, cukrosvíz). Ezeket könnyebben elfogyasztják, azonban néhány nap alatt erjedésnek indul a keverék, és utána már nem eszik meg.
Kivétel ez alól a Messor structor, mely a hazánkban élő egyetlen maggyűjtő hangyafaj. Ők mézet vagy cukrot nagyon ritkán esznek, a szénhidrátot különböző magokból nyerik ki.
Ha a hangyák 3-7 napig nem jutnak szénhidráthoz, elpusztulnak, ezért a víz után ez a második legfontosabb amit adni kell nekik.
Protein - főként az utódok neveléséhez van szükségük rá, ezzel táplálják a lárvákat. Minél több proteinhez jut a boly, annál nagyobb a szaporulat. Ha azonban a hangyák rövid távon nem jutnak proteinhez, nem pusztulnak el (nem úgy mint a szénhidrátnál), hanem tudják azt pótolni a saját petéik, lárváik elfogyasztásával. Ha hosszútávon sem jut a boly proteinhez leáll a szaporulat.
Etetésről bővebb infó ebben a cikkünkben: https://www.hangyamania.hu/2018/02/mivel-etessuk-hangyainkat.html

10. Milyen gyakran kell etetni őket?
Kisebb bolyokat elég hetente egyszer-kétszer, nagyobb bolyokat lehet 2-3 naponta etetni.

11. - Gyerekek mellé veszélyesek-e?
Mivel farmban vannak, amiből nem jönnek ki, így nem.
Azonban vásárlás előtt érdemes tájékozódni, hogy a választott faj tud-e csípni, és mennyire súlyos a csípése (a hazai fajokra ez nem jellemző). Ugyancsak jó ötlet lehet leragasztani a farm tetejét, nehogy a gyerekek leborítsák és széteresszék őket a lakásban.

12. - Mennyi időbe telik amíg a peték kikelnek?
Normál esetben a legtöbb hangyafajnál 4-6 hét amíg a petéből kifejlett dolgozó lesz. Minél nagyobb hangyákról van szó, ez annál hosszabb ideig tart. A Camponotus vagus és Camponotus ligniperda majorjai akár 2-2,5 hónapig is fejlődhetnek mire kikelnek. Ez az időszak rövidíthető, ha hangyáinkat magasabb hőmérsékleten tartjuk, ekkor ugyanis felgyorsul az anyagcseréjük (így a tápanyagigényük is!). Ez azonban nem működik a végtelenségig, 30 fok fölött már a boly elhúzódhat a hűvösebb sarkokba, illetve akár a peték is megéghetnek. Néhány fok elegendő, már az is látványos változást hoz.


13. - Meddig élnek?A hangyakirálynő (és így a kolónia) jellemzően 3-5 évig él fogságban, de egyes királynők (Pl.: Messor structor, Camponotus nicobarensis) akár 20-25 évet is megélhetnek.
A dolgozók nagyjából 3-8 hónapig élnek, az ő utánpótlásukról a királynő gondoskodik. 


14. - Mi lesz ha túlszaporodnak a hangyáim?
Egyedszámuk szinten tartható a biztosított hely és élelem mennyiségének függvényében. Ha adott mennyiségű ételt és teret kapnak a hangyák, akkor adott mennyiségű dolgozószámon marad a boly. Ez azt jelenti, hogy annyi dolgozó születik, amennyi elpusztul. Korábban már említettük azt is, hogy protein hiányában leáll a szaporulat. Mire akkorára nő a bolyod, hogy szabályozni szeretnéd, addigra pontosan tudod majd, hogy mi az a mennyiség, amivel szinten tarthatod őket.


15. - Ha a királynő meghal, mi történik a kolóniával?
A dolgozókról pár nap alatt lemegy a feromon, és leélik az életüket (általában 3-8 hónap). Közben ugyanúgy működnek tovább bolyként, nevelik az utódokat, végül a boly leéli az életét és kihal.
(Hozzáteszem - erre elég kicsi az esély, az egész boly a királynőért működik, folyamatosan az ő védelmében cselekednek.)


16. - petékből születhet új királynő?Több éves bolynál már lehet rá esély, hogy szárnyas-terméketlen királynőt nevelnek fel fogságban. Ezek azonban a farmon belül szinte sosem szaporodnak. Ahogy már korábban leírtuk ehhez rajzásra van szükség, amelyet fogságban - jelenlegi tapasztalataink szerint - nem lehet előidézni.
( kivételt jelentenek ez alól az olyan primitív fajok, melyeknél gamergate van királynő helyett - de ez már a haladó hangyászás kérdésköre)

17. - Kell-e őket teleltetni? 
Az európai fajok igényelnek telelést, november közepe-végétől, fajtól függően 3-10 fokon, 3-4 hónapig (Pl.: Messorok 3 hónapig)
A legtöbb ázsiai faj egész évben petézik, azonban ezeket fűtőlapon érdemes tartani, hogy 25-30 fokos hőmérsékletük legyen.

18. - Mire ügyeljünk telelés közben?
Telelés közben a hangyák ugyanúgy igényelnek vizet és párát. Élelmet általában nem, csak akkor, ha kevésbé hideg hőmérsékleten telelnek. Érdemes pár hetente ellenőrizni, nehogy átszivárogjon vagy bepenészedjen a nedvesítőszivacs. Teleléskor a hangyák lelassulnak, ezért fontos, hogy mi biztosítsuk számukra az ideális feltételeket, mert ők a szokásoshoz képest csak nehézkesen tudnak reagálni az esetleges problémákra. 

19. Mennyibe kerülnek? 
A hazai fajok általában olcsóbbak mint az egzotikusabbak. Már 3-5000Ft-tól kaphatunk királynőt, kolóniákat pedig 5-10.000Ft-tól. Korábban írtuk, hogy egy boly átlagosan 3-5 évet él meg fogságban, tehát ha az évekre elosztjuk az árukat, akkor láthatjuk, hogy a hangyászás a hobbiállatok legolcsóbbjai közé tartozik. A hozzájuk szükséges plexi hangyafarm (formikárium) ára 10.000Ft-tól 25.000Ft-ig terjedhet, ezek azonban elmoshatók, és újra felhasználhatók.
A fentieken kívül a hangyatartásnak aligha van költsége. Néha 1-1 tubus mézet kell venni, a rovarokat pedig akár magunk is befoghatjuk a számukra.

20. - Kezdőknek milyen fajokat ajánlunk?
Ha felkerestek minket facebookon (https://www.facebook.com/hangyafarm/) egy adott fajjal kapcsolatban, akkor tudunk segíteni abban is, hogy kezdőknek az javasolt-e, illetve milyen fajt érdemes tartani. Sajnos vagy nem sajnos a hangyáknál a nehézségi szint merőben eltérő, a trópusi fajok közül néhánnyal még a profiknak sem éri meg próbálkozni, mert drágák, és eddig ismeretlen okokból nem képesek megélni fogságban; különböző nyavajáik lesznek (lebetegednek, nem szaporodnak, lelassulnak, atkásodnak, stb...)


Hangyász.


2017. június 3., szombat

Nedvesszivacs-problémakör, avagy ráccsal vagy anélkül?

Farmjaink fejlesztése során számos mérföldkővel és megoldandó problémával szembesültünk már az évek alatt.


A plexi farmok kezdetének kezdetén a fészek rész párásítására különböző vattákat, rongyokat használtunk, azonban ezek szinte minden esetben 1-1,5 hónap alatt bepenészedtek és cserére szorultak (vagy ha nem penészedtek be, akkor kiszáradtak, ami szintén kockázatos hangyáinknak!). Sajnos a penész közvetlenül veszélyezteti a hangyákat, és mivel a legpárásabb részen fordul elő a királynő, ezért egy penészedő fészekben ha nem vigyázunk, 1-2 hét alatt megtörténhet, hogy a királynő maga elpusztul.


Ezután kezdünk el alkalmazni különbözőféle antibakteriális szivacsokat, míg végül eljutottunk a mai állapothoz - ezek a szivacsok már nem penészednek, minimális a koszolódásuk, így elég fajtól függően félévente, évente, vagy még ritkábban cserélni őket. (Pl.: Diacamma rugosumnál hamarabb, Messor structornál elég akár 2 évente)


Csakhogy!

Az utóbbi időben azt vettük észre, hogy mivel ezek a szivacsok már nem penészedtek a hangyák túlságosan is megszerettek a közelükben lenni. Olyannyira, hogy egyes fajok elkezdik megcsipegetni a szivacsot, és járatokat ásni bele (Pl.: Tetramorium caespitum, Diacamma rugosum, egyes Camponotusok).


Ennek, és a koszolódásnak a megakadályozására találtuk ki, hogy teszünk egy a szellőzőkről már ismert sűrű szövésű rácsot a szivacs mellé. Azonban ez most választás elé állítja a hangyatulajdonosokat:


- Amennyiben rácsot teszünk a nedvesítő mellé, óvjuk ugyan a szivacsot a szétrágástól és a koszolódástól, azonban így a hangyák közvetlenül nem férnek hozzá a szivacshoz; alacsony pára, száradás esetén nem képesek közvetlenül inni belőle, tehát gyakrabban kell nedvesíteni a rendszert.


- Ha viszont nem rakunk rácsot a szivacs mellé, úgy a bolyunk egy esetleges száradás esetén berágással akár napokig orvosolni tudja magának a problémát - merthogy mint tudjuk, a hangyák okosak :)
Hátránya viszont, hogy jobban koszolódik a szivacs, és a hangyák szétrágják, tehát sokkal gyakrabban kell szivacsot cserélni.

Az AntsHungary javaslata tehát: ha tehetitek, használjátok a farmokat ráccsal, mert így a legtartósabbak, viszont ez esetben érdemes a kifutóba tenni egy vízzel töltött kémcsövet, és rendszeresen cserélni, tisztán tartani. Ez itatónak, és szárazság-vész esetén új fészeknek is megfelelő lehet számukra. Plussz érv, hogy ha nem penészedik, akkor ez a fajta itatás a legegészségesebb hangyáink számára.

Ebben a videóban a fent említett szivacs-csere látható, hogy lássátok hogyan működik ez a gyakorlatban: 





A nedvesítőnyílás leragasztására pedig cellux helyett inkább a szigetelőszalagot érdemes használni. Ez sokkal tovább odaragad, vízálló, és akár a vizes plexire is odatapad.




Hangyász.