Első sikerek - Hangyafajok együttélése formikáriumban #5

Elérkezett a következő többfajos kísérlet, végre sikerült beszerezni egy többé-kevésbé elegendő mennyiségű Camponotus fallax kolóniát alapbolynak. A hozzáadott boly először a Dolichoderus quadripunctatus (foltos hangya, négypettyes hangya) volt, később a Colobopsis truncata (kapus hangya, házmester-hangya).

A választás azért esett ezekre a fajokra, mert a természetben ezek a fajok gyakran előfordulnak ugyanazon az élőhelyen, ahogy azt már egy korábbi cikkünkben olvashattátok itt a blogon.

Áttörés?! - Hangyafajok együttélése formikáriumban #4

Nagyjából egy éve kezdtem el kísérletezni több hangyafaj együtt tartásával formikáriumban.  Azóta három cikket írtam a témában ide a blogra, de egyenlőre nem sok biztató eredményt sikerült elérni a témában. Legutóbb megígértem nektek, hogy alapbolynak a Camponotus fallaxot választom, korábbi kísérletek tanúságaiból kiindulva. Most mégis egy váratlan dolog történt, pedig nem is számítottam rá... 

Hangyafajok együttélése formikáriumban #3

Elérkeztünk a harmadik kísérlethez. Továbbra is azt vallom, hogy több hangyafaj békés együttélése lesz a következő lépcsőfok a hobbi hangyázásban. Talán nem vagyok ezzel egyedül, hiszen már ti is láthatjátok kedves olvasók korábbi cikkeimből, hogy micsoda hozzáértés szükséges az ilyen kísérletek kivitelezéséhez. Ismerni kell a fajokat, azok viselkedését, tudni kell bánni általánosságban a hangyákkal, kell egy megfelelő környezet, és meg kell próbálni kikövetkeztetni, majd megfigyelni hogyan reagálnak egymásra. Nos, a 3. kísérletünkben sem lesz ez másként, rengeteget fogunk tanulni ebből is!

Pillangó hatás? Mi változik nálunk, ha a szomszéd kivágja a diófát a kertjében?

Biztosan mindenki ismeri a pillangó-hatásnak nevezett, manapság elég népszerű elméletet, mely szerint ha egy pillangó megrebegteti a szárnyát, az képes hurrikánt okozni valahol a Föld másik oldalán. Ugyan sokan sok minden butaságot belemagyaráznak ebbe az elméletbe, de tény, hogy a természetben az élőlények kapcsolatban állnak egymással, és közösen alkotnak egy nagy rendszert, egy ökoszisztémát. Ebben a cikkben erre próbálok rávilágítani egy érdekes történettel. Megmutatom mi változott meg egy fűzfán, annak hatására, hogy a szomszéd úgy döntött kivágja a saját diófáját. A két fa látszólag semmilyen kapcsolatban sem áll egymással, nem érnek össze az ágaik, sőt, a kettőt egy melléképület is elválasztja egymástól. De akkor miféle kapcsolatban állnak? És mi köze ehhez a hangyáknak? Olvass tovább és megtudod! 

Miért nem pontosak a hangyák magyar megnevezései?

A hangyák világában latin neveket használunk. A kezdőket ez olykor el tudja tántorítani kissé, de ők se aggódjanak, kis utánajárással és némi gyakorlattal hamar megtanulhatóak a latin nevek. Hogy lássátok ezeket nem a laikusok bosszantására használjuk, és ezek a megnevezések nagyon is logikus összefüggéseket rejtenek magukban, írtam erről egy cikket. Olvasd tovább...

Teleltetés +

A teleltetésről volt már szó egy 2015-ös cikkünkben, ezért a mostani cikkben inkább a haladóknak szeretnék egy kicsit részletesebben is írni a témáról, olyan infókkal kiegészítve melyek segíthetnek megérteni az egész mechanizmus működését. Négy dologgal szeretném kiegészíteni az eddigi információitokat a teleléssel kapcsolatban. Jöjjön tehát a TELELTETÉS + !

A bolyalapítás nehézségei #1 - szokatlan petézés

Ebben a cikkben kivesézünk néhány kivételes bolyalapítási esetet. Nem a rabszolgatartó fajokról lesz szó, és nem is a primitívekről, hanem a szokásos önálló államalapítású fajok szokásostól merőben eltérő eseteiről.

Például amikor petét rak a terméketlen királynő vagy nem petézik a termékeny - ezeket nézzük meg, egyenlőre még csak egy királynő vonatkozásában. 

Camponotus fajokról általában

Kezdők számára az egyik legkönnyebben megtanulható és akár ránézésre is jól elkülöníthető genus hazánkban. (Persze a Messor után, amely csupán azért bizonyul könnyebben elsajátíthatónak, mert ennek a genusnak mindössze egyetlen képviselője él nálunk)

Camponotus vagus királynő

A Camponotus genusnak 9 alfaja él Magyarországon: 

Camponotus aethiops

Camponotus atricolor

Camponotus fallax

Camponotus herculeanus

Camponotus lateralis

Camponotus ligniperda

Camponotus piceus

Camponotus tergestinus

Camponotus vagus

Egy részük fában, mások földben, kövek vagy sziklák között fészkel. 

Előnyök: 

Tunéziai hangyák 🐜🌴

Megígértem nektek az előző cikkben, hogy igyekszem majd nagy területet bejárni Tunéziában. Ez részben sikerült is, a negyedik nap végére már több mint 1000 km-t beutaztunk, és még hátra volt a nyaralás majdnem fele! Összesen 400 hangyás fotót csináltam, (bár hangyás fotóknál ennek a nagy része mindig kiszelektálódik) és 10-12 fajt sikerült megismernem. A továbbiakban ezt szeretném veletek megosztani a cikkben...

Termékfejlesztés - rovarszippantó

Az AntsHungary az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektet az eszköz-fejlesztésre.

Ha valamiért felmerül az igény egy eszközre, akkor elkezdünk agyalni rajta, hogyan lehetne azt megvalósítani. Az első tesztdarabok elkészülte után tökéletesítjük, és végül a tökéletes verziót elérhetővé tesszük nektek is. - Hiszen ha találtunk megoldást problémákra, akkor miért ne segítsünk ezekkel a megoldásokkal másokat is?

Így volt ez a kampósdrót és a mézadagoló esetében, és így van ez most is a legújabb forradalmi fejlesztésünkkel: a rovarszippantóval! :)

A hangyák társadalma (kasztok)

Engedjétek meg, hogy néhány szóban írjak nektek a hangyák társadalmáról.

Egyből egy rövid kitérővel kezdenék, hiszen ha időrendi sorrendben kezdjük az államalapítástól, akkor a legtöbb önálló államalapítású fajnál megjelenő első alom úgynevezett "nanitic" dolgozókból áll. Ezek hasonlóan néznek ki mint a későbbi dolgozói, viszont jóval kisebbek. 

Dubai hangyavadászat 🐜

Holnap elutazom pár napra a csodálatos Dubai-ba pihenni, kikapcsolódni. Elhatároztam, hogy a strandolás és felhőkarcoló-mászás közti szabadidőmet, illetve ha alkalmam nyílik, akkor egy teljes napot arra fogok szánni, hogy hangyavadászatra indulok! (gondolom nem kell mentegetőzzek, biztos sokan megértitek az érzést..☺👀) Elképesztő fajokat lehet szerencsém látni, és persze igyekszem majd őket azonnal lencsevégre kapni nektek! 🐜

Végeztem egy kis előzetes kutatást, hogy képben legyek a helyi fajokról, szerencsére volt egykét genus ami ismerős volt számomra, vagy akár tapasztalatom is volt egy másik alfajuk tartásával.

Az Arab Emirátusokban (ez az az ország, ahol Dubaj található) egyes források szerint 103, mások szerint 133 hangyafaj fordul elő. A talált információk alapján leggyakrabban a következőkkel találkozhatunk az ember közelében: Samsun-hangya, ácshangya (Camponotus sp.), gyepihangya, őrült hangya (Nylanderia jaegerskioeldi?), fáraóhangya (Monomorium sp.), tűzhangya (Solenopsis geminata?), Odorous house ants??, tolvajhangya (Solenopsis omana?), és szellemhangya (Tapinoma sp.). Sajnos ezek a megnevezések teljesen pontatlanok hangyák esetében sose használjunk köznapi megnevezéseket, csakis a pontos latin meghatározást! A zárójelbe írt latin neveket már utólag próbáltam összeszedni hozzájuk több-kevesebb sikerrel.

Az emirátusokban a hangyafajok kevéssé beazonosítottak. Vagy azért mert kevés hangyás él erre, vagy kevés kutató foglalkozik velük ezen a területen, vagy én nem találtam meg az ide vonatkozó kutatásokat. De az azonosításukat tovább nehezítik az arab országok szabályai, mint például az internet korlátozások - nem minden városrészen elérhető például a Facebook vagy a Youtube, van ahol blokkolnak bizonyos oldalakat. 

Dubai városában vannak bizonyos dolgok amiket tilos fényképezni - még akkor is ha esetleg a téma nem a tiltott tárgyra irányul hanem az előtte lévő hangyákra. Dubai városán kívül pedig veszélyes lehet eltévedt európaiaknak hangyákat keresgélni a sivatagban.. 

Szóval nem lesz egyszerű dolog, de igyekszem minél több fajt beazonosítani a hazai hangyás közösségünknek! :) 

Az előzetes áttekintést kezdjük a veszélyesebbekkel, majd folytassuk az alfajok számának nagysága szerint nagyobbtól a kisebb felé.

Az ismertebb fajok közül a samsun-hangya és a tűzhangya jelentheti a legnagyobb veszélyt az emberre.

A Samsun-hangya (Pachycondyla sennaarensis) fekete színű, 4-6mm nagyságú faj. Nem támad addig, amíg nem piszkáljuk,  azonban fájdalmas csípése anafilaxiás sokkot okozhat! Ez a faj ennek ellenére igen gyakori vendég kertekben, házak között, emberek közelében. 

Egy másik alfaját, a Pachycondyla astutát volt már szerencsém tartani korábban. Az egy nagy méretű, magas páraigényű vadászó, húsevő faj. Elképzelésem szerint a Samsun-hangya párásabb, védettebb ,,erdőtalajban" (mármint fák alatt), gondozott, öntözött kertekben, földbe ásott fészkekben fordulhat elő. 

A tűzhangya (Solenopsis geminata) már jóval agresszívebb faj. Igen fájdalmas csípése gennyes kelést hagy maga után, azonban ritkán fordul elő miatta anafilaxiás sokk. Dolgozói 3-7mm hosszúak, fejük rézvöröses barnás, potrohuk sötétebb árnyalatú.

________________________________________

Ezek voltak a veszélyesek, most nézzük genusok száma alapján csökkenő sorrendben:

Nos az emirátusok sivatagaiban sok a homok, így hát nem csoda, hogy a Cataglyphis genusból 23 különböző faj él itt. Ezek a fajok éppen a meleg sivatagok áldozataira specializálódtak. Hosszú lábukkal könnyeden és igen gyorsan futnak keresztül a forró homokon, ahol aztán összeszedik az eltévedt, a melegben elpusztult rovarok maradványait. Ennek a fajnak számos igen érdekes jellegzetessége van. A videón is megfigyelhető különleges viselkedésük, amikor hosszú lábaikkal kutyamód kaparják ki a szél által betemetett fészküket a homokból: 

A csodálatos mintázatú Cataglyphis minden alfaja igen ritka hangyász körökben, a királynő világpiaci értéke könnyedén elérheti az 50-80.000Ft-ot. Annál is inkább, mivel ez egy nagy méretű hangyafaj, dolgozói általában alfajtól függően 5-15mm-esek, királynői elérhetik akár a 18mm testhosszt is. 

További érdekessége ennek a hangyafajnak, hogy különleges ezüst szőrzete hőpajzsként védi őt a napsugárzástól. Az átlátszó szőrszálak prizma-szerűen szórják szét a napsugarakat a testén, így őt magát már nem hevíti fel a szaharai napsugárzás. 

Másik különleges képessége, hogy mivel a homokban pillanatok alatt elfújná a szél a szagnyomokat, így a Cataglyphis egész más módszert fejlesztett ki a tájékozódásra. Oly módon talál vissza a bolyba, hogy számlálja a lépéseit! - Ezekről a képességeiről a későbbiekben írunk majd még itt a blogon. 

Magyarországon két alfaja fordul elő a Cataglyphis fajnak a noda és az aenescens. Eddig még sosem volt szerencsém személyesen látni őket, úgyhogy remélem Dubajban lesz szerencsém megismerkedni velük, és király felvételeket készíteni nektek róluk! :) 

Monomoriumból 20 faj él az emirátusokban.

Róluk annyit érdemes tudni, hogy picik és nagyon nehezen beazonosíthatóak.
Egyes források szerint fáraóhangya is él itt (Monomorium pharaonis), mely vagy az utóbbi időben terjedhetett el, vagy csak összekeverik a 20 másik apró fajjal amely előfordul náluk (ezt persze meg tudom érteni).

Camponotus fajból 14:

Camponotus atlantis

Ők lesznek az ácshangyák, mert berágják magukat a fába.
Ez a genus amúgy is közkedvelt a hangyás körökben, bár korántsem egyszerű tartásáról, inkább szebbnél szebb külleméről és méretéről híres.

Camponotus oasium

Az biztos hogy sok izgalmas faja él az emirátusokban. A Camponotus atlantis pompás színátmenettel büszkélkedhet a potroh részén, mely a sivatagi homok színét idézi. Egyszerre van benne fekete, vöröses és sárgás árnyalat, amely a három leggyakoribb szín a hangyáknál.


Említésre méltó lehet még az ufó-külsejű Camonotus oasium, a pompás aranypotrohú Camponotus sericeus, és a színes-foltos Camponotus thoracicus. Ezek viszonylag ritka fajok, ám kedvtelésből gyakran tartott fajok is előfordulnak, mint például a Camponotus fellah, és a Camponotus nylanderi.

Camponotus sericeus

Camponotus thoracicus

9db Lepisiota sp.:
Róluk nem sokat tudok, egyszer kaptam ajándékba valakitől egy Lepisiota sp. királynőt, aki sosem rakott petét. Hasonlított a Lasius-ra, csak jóval karcsúbb, kisebb és fürgébb volt. 

6db Crematogaster sp.:
Ők már inkább érdekesebbek, jellegzetes hegyes potrohukról könnyen felismerhetőek. Savas, területőrző faj, jó mászók, nagy kolóniákat alapítanak, és gyakran költöznek be fába. Valószínűleg találkozok majd egyes alfajaikkal.

6 Messor maggyűjtőfaj - egyik személyes kedvenceim - bár ők nem feltétlen élnek emberek közelében. Félek velük nem fogok találkozni, ugyanis szűk élőhelyre korlátozódnak. Ha mégis, akkor nagyon fogok örülni nekik! :)

6 Tetramorium faj - valószínűleg őket nevezik gyepihangyának. Legalábbis remélem, mert nálunk Magyarországon ezt a genust hívjuk így. 

Van itt egy nagy dobás is: Tetraponera ambigua!
Egy másik alfajához volt már szerencsém korábban, és jelenleg is folyamatban van, hogy beszerzek belőle egy saját bolyt. Ez nem más mint a Tetraponera rufonigra. Ezekből az ismeretekből kiindulva feltételezem, hogy a Tetraponera ambigua kisebb a rufonigránál, tehát kisebb mint 10-12mm. Feltételezem, hogy ugyancsak fás, erdősebb területeken fordul elő, agresszív, kiválóan mászik, fullánkos és igen erős méreggel rendelkezik. Legalábbis a rufonigra csípése éppolyan fájdalmas akár a darázscsípés.

Viszont attól félek, hogy ha a legveszélyesebb fajok leírásában nem találtam meg, akkor igen ritkán találkozni vele. Főleg ha belegondolok, hogy hol találok majd nemhogy esőerdős, de egyáltalán erdős területet a sivatagban?! Na mindegy, meglátjuk! Az biztos, hogy, ha a Messornak megörülnék, akkor ez a faj lehet az utazásom szent Grálja!
Óriási szerencse lenne találkozni vele, már ránézésre is pompás élőlény! :)

Általam ismert fajokból találtam még 8 Pheidole (nagyfejű hangya) és 1 Polyrhachis (szövőhangya) fajt.

A legtöbb alfaj fotóját feltöltöttem a telefonomra azonosítás miatt. Szurkoljatok, hogy sok szép videóval és képpel térjek haza.

forrás: http://antmaps.org/

https://www.antweb.org/taxonomicPage.do?rank=species&images=true&countryName=United%20Arab%20Emirates

Hangyász.

TOP 3 - A legnagyobb hazai hangyafajok (Camponotus)

Mindhárom faj az erős és szívós Camponotus fajokhoz tartozik, és mindhárman egykirálynős, monogyne államot alapítanak. Ezeknél a fajoknál a dolgozók 3 kaszt alapján jelennek meg (minor, media és major). A királynők hatalmas méreteit a major dolgozók is megközelítik ugyan, de nem haladják meg. Látni fogjuk, hogy a TOP3 legnagyobb faj között néhány mm csupán a méretkülönbség, mely sokszor meg sem jelenik. Megeshet, hogy ugyanakkorának tűnnek még mérések alapján is, ugyanis 1-2mm eltérés belefér a mérésbe, hiszen ha kinyújtóznak, behúzzák, vagy előrenyújtják a fejüket, akkor máris milliméterekkel eltérő különbségek jelennek meg. További probléma a mérethatározásban, hogy a hangyákra általában jellemző, hogy óriási különbségek jelenhetnek meg két azonos, de különböző helyen élő faj között is. Ez akár országonként is változhat, de sokszor még Magyarország tájain is megjelennek azonos fajoknál jelentős méretkülönbségek. Az alábbi sorrendet több forrásból begyűjtött adatok, illetve saját mérések átlaga alapján állítottuk fel. 

Szoros a verseny közöttük, de íme tehát a három legnagyobb hazai hangyafaj: 

3. Camponotus vagus

Királynő: 16mm

Dolgozók: 6-15mm

Talán vele találkozhatunk leggyakrabban környezetünkben, hiszen az alföldtől a hegyeinkig mindenhol elterjedt.

Laikusok is gyakran találkoztak velük, ezért számtalan megnevezésük született az évek során: lóhangya, szürke lóhangya, faodvasító lóhangya, stb.. Ez utóbbi nevet onnan kapta, hogy fészkét kidőlt, vagy halott fába vájja bele erős csáprágóival. Testük fekete, melyet - főleg a potrohrészen - ezüstös szőrök borítanak. 

C. ligniperda - jól látszik a színátmenet a potroh elején

2. Camponotus herculeanus

Királynő: 16mm

Dolgozók: 7-15mm

A herculeanus szintén fába vájja fészkét, bár a vagusnál jóval ritkábban fordul elő hazánkban, inkább csak magasabb hegységekben jellemző. A királynője megélheti akár a 15 évet is! Akik találkoznak vele, néha tévesen vöröshangyának azonosítják, mivel a fekete fejű és potrohú dolgozók tora vörös színű. Azonban a klasszikus vöröshangyák a Formica-félék, akik egészen más életmóddal és tulajdonságokkal bírnak - ne keverjük össze őket! 

A ligniperdát a herculeanussal is könnyű összekeverni. A különbség a két királynő között az eltérő élőhelyen, és a csekély méretkülönbségen kívül a potroh mintájában rejlik: a herculeanus potroha fekete, míg a ligniperda potrohán a minta árnyalatosan megy át vörösből feketébe. 

1. Camponotus ligniperda

Királynő: 18mm

Dolgozók: 6-16mm

A ligniperda erdős, hegyvidékeken fészkel. Az érett bolyok fészkei gyakran fák tövében, sziklák és gyökerek között található, jól védett, nehezen elérhető helyen. 

Vörös tora miatt ezt a fajt is gyakran keverik össze a Formica-félékkel, és azonosítják vöröshangyának. 

A ligniperda majorjai érik el a legnagyobb méretet a három faj közül a maguk 16mm-ével. Ha csak a dolgozók méretei alapján végeznénk összehasonlítást a hazai fajok között, akkor is ez a faj számítana a legnagyobbnak itthon (trópusi fajoknál ez már nem ilyen egyértelmű).

Pár szóban tartásukról: 

Camponotus ligniperda fészek bejárata

A nagyméretű hangyafajok igazán látványosak ugyan, de szaporodásuk annál lassabb! Sokszor 2-2,5 hónapig is nevelik a legnagyobb major dolgozóikat. 

Kezdők gyakran botlanak bele természetben major dolgozóikba, és hiszik azt, hogy királynőt találtak. Azonban testfelépítésük teljesen más. Kisebb potrohhal, és nagyobb, erősebb fejjel rendelkeznek, mint királynőik. Méretre is rövidebbek. 

A major dolgozók csáprágói igen erősek, így vattából, fából, ytongból idővel ki tudják rágni magukat. Egyesek számára olykor ijesztőek is lehetnek a nagy méretű, erős harapású majorok, azonban nem kell félni tőlük, a bőrt nem képesek egy harapással átrágni. Támadáskor inkább csak belénk kapaszkodnak. Ezek a fajok is savaznak, ezért zárt térben (pl.: kémcső) fokozott stressz hatására (pl.: gyűjtéskor) képesek lehetnek elsavazni magukat. A hangyasav sem veszélyes emberre nézve, ameddig nyílt sebbe, szembe, szájba nem kerül. 

Ezek a Camponotus fajok hosszú telelést igényelnek. Szívósak, ellenállóak, így 3-8 fokon kell teleltetni őket, 4-5 hónapig. Általában nagyméretű bolyokat alapítanak akár többezer dolgozóval. Nagy területet járnak be, továbbá éjjel és nappal egyaránt aktívak. Mézzel és rovarokkal etetjük őket, fűteni nem szükséges, de olykor előnyös lehet. 

A három faj közül a vagus számít talán a legkényesebbnek otthoni tartás szempontjából. Érzékeny lehet a túl magas hőmérsékletre és a bevitt tápanyagra is. Az ő királynője is számít a legrövidebb életűnek, ám ezzel együtt is képesek lehetnek megélni a 10-15 évet. Ezekre a nagy fajokra egyaránt jellemző, hogy fogságban lustává válhatnak, ha megkapnak minden táplálékot, akkor csak ácsorognak egy helyben a fészekben, és védik a királynőt. 

Hangyász.

Újabb félelmetes boly van születőben!

Camponotus ligniperda bolyunk a nyári időszakra sajnos megállt a növésben, ezért gondoltuk nem árt nekik egy kis rásegítés. A nyári nagy melegekben az egész kolónia pihengetett a fészekben, feküdtek, nem mozdultak, és úgy tűnt, a peték sem igazán fejlődnek.

Ez csak azért aggasztott, mert ez a kolónia már második éves, első évben 4 dolgozót nevelt ki, és ebben a félévben is csak tízen-valahány dolgozóig tudtak eljutni. 

Szóval felkerekedtünk, és ellátogattunk ennek a csodálatos fajnak a csodálatos élőhelyére, több, mint 400 méter magasságba. 

Túránk sikerrel járt, találtunk egy hatalmas bolyt, melyből sikerült zsákmányolnunk néhány ligniperda bábot (természetesen vigyázva az élőhelyükre, és ügyelve arra, hogy a vadon élő bolynak is elegendő utód maradhasson!). 

A bábokat adoptáltuk, és már másnap megjelentek az első újszülött dolgozók. A kolónia egyedszáma 1 napon belül 17-ről 24-re ugrott, és ez az elvárások szerint tovább fog növekedni. Az utolsó képen láthattok két világos-vörös színű újszülött media dolgozót. Várakozásaink szerint majorok is hamarosan kelnek majd szép számmal.

Az addig lusta dolgozók a brood-boost hatására azonnal munkához láttak, és igyekeztek becipelni az ajándékunkat a bolyba. Kezdetben szinte teljesen befalazták magukat. :)

Remélhetőleg a népesség-robbanás után a boly a több dolgozó miatt több élelemhez is juthat majd, és így képes lesz fenntartani, és növelni az új dolgozószámot. 

A Camponotus ligniperda egy igen kedvelt faj, ezért is nevelünk belőle kolóniát. Ezzel a családdal szeptemberi kiállításokon találkozhattok majd.

Hangyász.