2017. december 11., hétfő

Kolóniatörténet - A maggyűjtők királysága (Messor structor)


A Messor structoraimat 2016. májusában indítottam, 5 királynővel. Korábban foglalkoztam már egy vadon fogott bollyal ebből a fajból (videó1, videó2, videó3, videó4), azonban mindenképpen szerettem volna magam indítani egy többkirálynős bolyt, egészen a kezdetektől.

A Messor structor fajnak szimbolikus jelentése is van számomra, hiszen egyrészt ez volt az első komolyabb kolónia, amit sikerült befognom és fogságban tartanom, illetve ez a faj alapozta meg az antshungary-nak az első üzleti sikereit. Talán majd erről is írok egyszer a későbbiekben. Véleményem szerint tehát a Messor structor az egyik legjobban kezelhető, leghálásabban tartható faj hazánkban, és ha vannak is rossz érzéseim velük kapcsolatban, az mindig abból adódik, hogy problémamentes tartásuk miatt szerintem méltatlanul keveset említjük őket hangyás körökben... 

Nade vissza a bolyhoz! 
Már államalapításkor óriási mennyiségű petét raktak le öten, alig fértek el az átlagos méretű (16x160mm) kémcsőben. Sajnos a Messor structorok bár polygyne-ek, ennek ellenére főleg kolónia-alapításkor hajlamosak váratlanul lefejezni egyes királynőiket. Úgy értem főleg a királynők egymást.  Nálam is ez volt, az 5 királynőből 1-et még az elején megöltek a többiek, majd az első dolgozók kikelésekor egy másik társukat is lefejezték. Ez talán az egyetlen probléma ami előfordul ennél a fajnál, de ez is csak több királynő esetén jelenik meg.

Sok elmélet van arról, hogy ez miért lehet. Ezzel nem húznám most az időt, bővebben itt olvashat majd róla hamarosan akit érdekel.

A későbbiekben a 3 királynő jól működött együtt, 2016. nyarán, már olyan 30-50 dolgozót számlált a boly. Miután megjelentek az első majorok úgy döntöttem, hogy lárvaadoptálással jelentősen megnövelem a számukat. Így év végére, 2016. október-novemberében egyesével számolással olyan 3-400 egyedet számoltam össze náluk. Ekkor még 3 jól együttműködő királynője volt a kolóniának, viszont sajnos az én hibámból egy balesetben az egyiket sikerült melegebb éghajlatra küldenem.

Az történt ugyanis, hogy kiállításra egy természetesebb, Y-tong farmba költöztettem át őket, a dolog azonban rosszul sült el. A kolónia valahogyan elfért az y-tong farm rései között (hiába csiszolgattam napokig, éjt nappallá téve..) és beköltözött a farm legaljába, az y-tong alá, hogy aztán semmit nem lehetett látni belőlük. Ki kellett tehát telepítenem őket, vissza a plexi farmba, és ekkor szorult be az egyik királynő az y-tong és az üveg közé. Elég volt hozzá, hogy megnyomódott a potroha kissé, ilyenkor már nincs mit tenni, pár napon belül sajnos elpusztult. :(

Ezt követően a FormiKIT antropolis nevű farmjában teleltek, és éldegéltek boldogan a következő évben. Ebben a farmban belakták az óriási fészekrész 2/3-át (a többit nem nyitottam meg nekik), holott mindössze egyetlen szivacs volt beleépítve, amiből két kamrában volt lehetőségük inni. Viszont kiválóan megosztották egymás között az élelmet és a vizet, betegség vagy élelemhiány nem volt, csupán a természetes elhalálozás fordult elő náluk.

Mindig gondosan rendezgették a magokat, akkor is amikor vittük őket kiállítani évente 5-6 alkalommal. Ha utazás közben összerázódott kissé a helyük, másnapra akkor is gondosan újra kialakították a szeméttelepüket. A Messor structorok nagyon tiszta, rendes hangyák, nagyon szeretem őket tartani! Atkáknak még az ötlete sem merült fel náluk sosem! Száraz környezetükben nagyon jól komposztálódnak a magdarabok és a rovartáplálékok is. Szinte öröm takarítani a helyüket néhány havonta! Olyan jól összerendezik a szemetüket, hogy elegendő egy csipesszel kiszedegetni, a legtöbbször még felmosni sem kell náluk.

Azon kívül igen látványosak is! 3 féle kaszt van jelen náluk (minor, media, major), és a nagy számuk miatt második évben már igazán batár szupermajorok is megjelentek, szemüknél vöröses árnyalattal. Jól tarthatóságuk mellett mindig lenyűgözött a folyamatos aktivitásuk, szorgalmuk, és a Messorokra oly jellegzetes, lépegető mozgásuk, ami mindig magával ragadja a szemlélőket.

A tavalyi adoptáláskor bekerült hozzájuk kettő szárnyas, terméketlen királynő is. Ők voltak még az igazi látványosságok! Egy alkalommal amikor a telelésből felébredtek, és fokozatosan melegedett a farmjuk a királynők fel is jöttek a kifutóba megmutatni magukat. Úgy tűnt, szándékoznak elrajzani, azonban nem volt alkalmas környezetük a farmban (meg persze hímek sem) a rajzáshoz. Terveztem, hogy amikor kinti társaik rajzanak, akkor kiviszem a farmot, és elreptetem őket, azonban sajnos lekéstem a kinti rajzást, így erre nem került sor. A szárnyas királynők mai napig benne vannak tehát a farmban. Az egyik, kicsit tépettebb az folyamatosan a kifutóban keresgél a többiekkel, míg a másik a fészek mélyén tevékenykedik.


Van aki szerint a szárnyas királynők szupermajorként működnek a bolyban. Munkafeladatokat is ellátnak, viszont a majorokkal ellentétben ők segédkeznek az utódok nevelésében is. Annyi bizonyos, hogy a Messor structor királynők akár 20-25 évig is élhetnek, és annak ellenére, hogy terméketlenek a szárnyasok is királynők. Tehát feltételezhetően mindaddig éldegélnek majd a bolyban, amíg egyik évben nem sikerül végre kirajzaniuk, és ha szerencsével járnak új bolyt alapítaniuk.
Addig pedig gyönyörködhetünk bennük, igazán pompás teremtmények! 


Idén, 2017. decemberében aztán, mikor már igazán ideje volt hogy elrakjam őket teleltetni, megoldást kellett találnom a költözésre. Sajnos az antropolisnak szétrágták a nedvesítő szivacsát, így az utóbbi időben már csak a kifutóban tudtam itatni őket kémcsőből, és naponta nedvesített vattából. Bár semmi okom panaszra, így is egy egész szezont lehúztak az antropolisban, az pedig nem kevés egyetlen nyamvadt, rácsnélküli nedves-szivaccsal. Az egyesével költöztetés mellett döntöttem, gondoltam ismét megtisztelem őket azzal, hogy megszámolom hányan is vannak valójában.

Megszámoltam hát őket egyesével, és megdöbbentem!
Arra számítottam, hogy olyan 5-600 dolgozó lesz a bolyban mindössze, de messze túlszárnyalták az elvárásaim. 1365 dolgozót számoltam össze. Persze ez egyesével számolásnál is becsült értékként vehető figyelembe, kisebb nagyobb eltérés biztosan van benne, hiszen több mint 2 órán át folyamatosan számoltam őket. Ez percenként 11 dolgozó, átlagosan 5-6 másodpercenként 1db. Csak azért szoktam visszaszorozni, hogy ezzel is ellenőrizzem, reális-e az az egyedszám ami kijött. Például másodpercenként 3 dolgozót lehetetlen lenne összeszámolni, de 5-6 másodpercenként 1 reálisnak tűnik, főleg, hogy közben ecsettel sepertem őket egyesével az új farmba.

De tényleg csak az igazán türelmes hangyásoknak javaslom az egyesével számolást, én is csak a kiemelt kedvenc bolyaimat szoktam átszámolni évente, akik közel állnak a szívemhez. Hangyás szokás ez is, legalább látom hogyan is fejlődnek. Lassú, megnyugtató rituálé ez (legalábbis nekem - nekik kevésbé..).

Az alábbi függvényt Deborah Gordon állította össze az Arizonai sivatag maggyűjtőhangya bolyainak életciklusáról (Pogonomyrmex sp.). Ez ugyan nem ugyanaz a faj, mint a Messor, de nagyon hasonló hozzá. Hasonló élőhely, hasonló méret, hasonló életmód, és hasonló élethossz. Talán csak a telelési időszak a különbség, amely nálunk jelen van, Arizónában viszont nem.

Ez alapján büszke vagyok a bolyomra. Általában úgy véljük, hogy a természetben élő hangyák jobban, dinamikusabban fejlődnek, hiszen sokkal több és változatosabb összetételű élelemhez jutnak hozzá, mint a fogságban tartott bolyok. Ez alapján a függvény alapján nagyjából 1600-1800 egyedből áll egy két éves kolónia, az enyém se sokkal marad el ettől szerencsére.

Tervek a jövőben:
Most tehát ismét telelnek a Messorkák soha nem látott létszámban. Még mindig furdal a lelkiismeret, hogy kinyírtam a leghűségesebb bolyom egyik királynőjét, ezért kárpótlásul szeretnék a telelés folyamán új királynőt adoptálni hozzájuk. Remélhetőleg elfogadják majd őfelségét, és újabb sikersztoriról számolhatok be a maggyűjtő királyságban! :)

Hosszútávon pedig szeretném még sok évig sikerrel nevelni őket, remélem tényleg megél majd 20-25 évet nálam a boly. :)

Hangyász.


2017. november 15., szerda

Venator-történet (Harpegnathos venator)

A Harpegnathos venator kétség kívül egy pompás hangyafaj, aki mérete vagy külleme miatt sokunknak megtetszik! Kiválóan lát, ugrik és csíp - mi kell még egy tökéletes ragadozóhoz?

Nem szabad viszont elfelejteni, hogy továbbra sem ajánljuk ezt a fajt otthoni tartásra. Magyarországon jelenleg mindössze ketten boldogulnak velük, ám az egyik kolónia egy laborban van elhelyezve stabilan biztosított hőmérséklet és pára mellett. A másik, otthoni kolóniában jelenlegi információink szerint maximum bábig jutottak el velük.

Most elmesélném az én személyes történetemet velük..

Szeptemberben került hozzám két darab-kolónia Harpegnathos venatorbó. Azért darab, mert eredetileg 10-15 fősek voltak de sajnos a két kolónia 80-90%-a elpusztult még a 15 napos szállítás alatt. Végül az első kolóniából 1 venator, a második kolóniából 3 venator érkezett meg hozzám. Ez már a második próbálkozásom volt a Harpegnathos venator fajjal, ezért amikor megérkeztek - gondoltam itt az alkalom, ezúttal sikerülni fog felhozni őket!

Azonnal elhelyeztem tehát őket új helyükön. Első dolog amit tudni kell, hogy a venatorok magas párát igényelnek a fészekben. (Véleményem szerint azért, mert ormótlan rágóikkal nem képesek inni a vattán keresztül, és más fajokkal ellentétben ha szomjasak nem képesek kirágni a vattát a vizes részig. Így ha nincsen elég magas pára, valószínűleg szomjan halnak. - Erre többek között abból is következtetek, hogy láttam már korábban venatort úgy meghalni, hogy a csáprágója belegabalyodott a vattába.)

A venatort általában y-tong vagy gipsz farmokban tartják a magas pára miatt. A plexi fészket egyrészt a szárazsága másrészt az átlátszósága miatt sem ajánlják ennek a fajnak. Kifutónak még jó lehet, de fészeknek nem a legjobb. Én ezért egy plexi farm kifutójában helyezem el őket, letakarva, hogy ne stresszeljenek, és egy magas párát biztosító fészket készítettem nekik, amit aztán beraktam a plexibe.

A fészket Bády Ferenc hangyás kolléga ötlete alapján egy tic-taccos dobozból készítettem nekik. (Félig töltjük vattával, lyukat szúrunk rá, és a lyukon át fecskendővel nedvesíthetjük a vattát.) Előnye ennek a megoldásnak, hogy nagy helyet és magas párát biztosít nekik. A kémcsőben csak bénáznának ekkora hangyák, nem férnének el rendesen, nem tudnának közlekedni. A tic-tac-fészekben viszont nagy helyük van, mégis viszonylag kicsi a bejárat, így jól tartja a párát.

Biztos ami biztos a kifutóba is raktam egy vizes vattacsomót, hogy ha nem költöznének be innen is ihassanak. Raktam be nekik élő és feldarabolt csótányt egyaránt.

Újabb fontos tudnivaló erről a fajról, hogy csak rovartáplálékot eszik és csakis élőt! A venator nem dögevő, csak az általa elejtett rovarokat eszi meg, ezért is kényes faj. Mert ugyan ki győz 2-3 naponta mindig élő rovart adni a hangyáinak egész évben? - Hát hangyás körben is kevesen az biztos!

***

Mivel az 1 dolgozós kolóniának nem sok túlélési esélyt jósoltam, ígyhát egyik szakmabeli kolléga tanácsára néhány nap múlva betettem az 1 dolgozót a másik, 3 dolgozós kolóniába annak reményében, hogy befogadják.

Az elképzelés szerint lebokszolták volna egymás között a hierarchiát, és utána befogadták volna. Sajnos nem így lett. Még aznap kinyírták csórit. :(





A következő hetekben rutinszerűen történt minden. Rendszeresen adtam nekik a csótányokat, és vizeztem a külső vattapamacsot, hogy a csótik életbe maradjanak ameddig le nem vadásszák őket a hangyák. A tic-tac-fészek be volt burkolva celofánnal, hogy ne zavarja őket a fény.

Ez ugyanis a harmadik fontos tény a venatorokról, hogy nagyon jó a látásuk! Képesek akár méterekről kiszúrni és fejükkel követni az embert, ezért hogy ne stresszeljük őket mindenképpen le kell takarni a farmjukat!

Egy közülük rendszeresen kint volt és kerezsgélt a kifutóban. Néha levadásztak 1-1 csótit, de úgy láttam, hogy nemigazán esznek. Vadászás után úgy tűnt nem tudják vagy nem akarják feldarabolni őket, és nem is esznek belőle.
Hétről hétre sajnos elpusztult a háromból még kettő venator.

Ekkor már muszáj volt tenni valamit! Az jutott eszembe, hogy a rugosumok is vadászat után beviszik a prédát a fészekbe és együtt eszik meg. Szóval manipuláltam kicsit az eseményeket, feldaraboltam egy csótányt és a darabjait óvatosan betettem a fészekbe, mintha azt egy társa vitte volna be.

Úgy tűnt hogy ez bevált! Ez az én felfedezésem tehát ehhez a fajhoz, hogy a kifutóban nem eszik meg a feldarabolt prédát, de a fészekben igen! 

Rájöttem tehát hogy a fészekbe etessek.

***

Később egyszer cserélnem kellett a lakhelyüket mert elkoszolódott. Narancssárga dobozról fehérre cseréltem, és ezt is gondosan celofánba csavarva tartottam. Itt már feleslegessé vált a kifutó használata, mivel úgyis a fészekbe etettem, ezért csak a dobozkát tettem a fűtőlapra.

Másfél hónappal az érkezésük után (2017.10.28.) új reményre utaló jeleket találtam az immáron csak egyszemélyes bolyban. Négy petét vettem észre gondosan elrejtve a doboz teteje alatti kis résbe. Valószínűleg a csőrével ügyesen pakolta be ide őket a venator, bár nem tudom miért és hogyan tudta itt gondozni őket, főleg hogy a nedves vatta a másik oldalon volt. 

Ugyanezen a napon készítettem pár képet a hangyáról is. A képeken már borítékolva volt a kudarc is. Aki figyelmesen megnézi a következő képet az látja majd amit én akkor sajnos még nem vettem észre.





ATKÁK! Méghozzá a legszemetebb fajtájuk! 
Az atkák általában a tor és a potroh közötti részen jelennek meg először, még előtte pedig az eleség környékén. Ez a szemét fajtájuk azonban egyből a hangyák fejére telepszik! Általában a csáprágóra és onnan terjed át majd a szemekre. 
Szabadszemmel és a fényképező kijelzőjén nem látszódtak az atkák, amit itt láttok azok már erősen felnagyított képek. Így hát figyelmetlenségemben nem reagáltam rájuk időben. Talán nem is tudtam volna hogyan - utólag az egyetlen ötletem ami beugrik, hogy alkoholos vattával kellett volna áztatnom a fejét. Az alkohol azonban a hangyákra is veszélyes! Nem csak az atkákat képes elpusztítani. 
Sajnos ezidáig nincs biztos módszerünk az atkák kiirtására. Az atkaölő szerek megölik a hangyákat is. Az alkohol veszélyes a hangyákra is. 
Valószínűleg az okozta az elszaporodásukat, hogy meleg párás helyen több napig rovartáplálék volt hagyva. - Amire sajnos kénytelen voltam mert nem akartam túlstresszelni a venatort azzal hogy folyton takarítgatok. :( 
Talán jobb lett volna a helyzet ha továbbra is a kifutóban marad a venator nyitott dobozkával és jobban tud szellőzni - azonban nem gondolom hogy ez megakadályozta volna a megjelenésüket, inkább csak mérsékelte volna. 

Utolsó túlélőnknek tehát nem volt sok hátra. 3 nap mindössze. 2017.11.01.-jén már csak a megboldogult tetemét találtam meg. 

Összegezve úgy gondolom tehát hogy megelőzhetetlen probléma volt ez, ráadásul jelenlegi tudásunk szerint kezelhetetlen is. Magam is számos hibát követtem el tartásuk során ez tény, viszont azért írom ezt a cikket hogy okuljunk belőle. Tanulságos lehet mindazoknak a kezdőknek akik nem fogadják meg a tanácsunkat, hogy tapasztalat nélkül ne tartsanak látványos de kényes fajokat! És tanulságos lehet azoknak a profiknak akik már elég tehetséget éreznek magukban hogy tapasztalatainkra alapozva megpróbálják sikerre vinni ezt a fajt.


Utóbbiaknak állítottam össze az alábbi listát:

Harpegnathos venator tartási igényei időrendben:

  • alapszükségletek biztosítása:
    • magas fészekpára biztosítása
    • sötét, nyugodt farm, ami nem stresszeli őket
    • olyan élő rovartáplálék, amelyből hajlandóak enni
  • ? atkaprobléma megelőzése vagy orvoslása ? 
  • ? bábozódás probléma megelőzése orvoslása ? (biztosítani kell az egészséges utódok bábozódását és  kikelését)

Hangyász.



2017. november 4., szombat

Kémcsöves hangyatartás

Kémcső feltöltése:

Etetés kémcsőben

A kémcsőbe történő etetés trükkös dolog, de ha jól csináljuk, hangyáink szépen fognak fejlődni. Ahogy az ábrán is látható a mézet és a proteint egymástól külön kell elhelyezni, mert ha egymással érintkeznek, akkor könnyebben megromolnak.
hangyák keltetése kémcsőben
Ügyeljünk arra is, hogy hő hatására az addig kevésbé folyós méz is meg fog folyni, és eláraszthatja hangyáinkat, amitől óvakodjunk, ugyanis ilyenkor károsodhatnak a peték, akár az egész fiasítás rámehet egy ilyen balesetre. Mézből ezért éppen csak annyit kenjünk a cső oldalára amennyit szükséges. Csak amennyit megesznek; kis hangyáknál akár egy piciny cseppnél is kevesebbet!
A rovarokat darabokra vágva tegyük a kémcsőbe (hogy hozzáférjenek a lágy részekhez), és érdemes ezeknek is a levét felitatni előbb egy szalvétán, hogy megóvjuk a petéket az elázástól. A rovardarabokat 2-3 nap múlva vegyük ki, mert a pára hatására rothadásnak indulhatnak, és addigra már úgyis megszáradnak, így már amúgy sem ennék meg.
A kémcsőbe történő etetés praktikus ám kockázatos! Számos probléma adódhat ilyenkor. Ezeket előfordulásuk gyakoriságának sorrendjében gyűjtöttük össze nektek lentebb, röviden ismertetve őket.

Problémák kémcsőben tartásnál:

Penészedés
A penészedés a leggyakoribb koszolódás a vízzel töltött csövek esetében. Bár veszélyes lehet a kolóniára, nem kell tőle megijedni. Fokozatosan alakul ki a csőben, általában kívülről, a bolytól halad befelé a víz irányába, esetenként a méz kezd penészedni.
Méz esetében töröljük ki; vatta esetében ameddig a hangyák találnak tiszta részt a vattában, és hozzáférnek a vízhez, addig tudnak tiszta vizet inni belőle. Ha már teljesen beborította a penész a vatta felületét akkor kell csak napokon belül átköltöztetni a kolóniát egy tiszta csőbe.
A penészedés azért veszélyes, mert könnyedén átterjedhet a hangyákra. Ilyen esetekben előfordul, hogy a királynő, aki a legpárásabb (és legpenészesebb) részen van a csőben elpusztul, de a többi dolgozó életben marad. 

Elárasztott kémcső
A második, leggyakrabban előforduló végzetes probléma kémcsöves hangyatartásnál, hogy a hirtelen hőmérsékletváltozás hatására átszivárog a víz a vízzáró vattarétegen, és elárasztja a kolóniát. Ez megtörténhet akkor is ha kevés vattával zárjuk el a vizet, vagy az elzáró vattát túlságosan benyomjuk és átfolyik a víz. Ezért fontos hogy óvatosan bánjunk ezzel a vattával, ne nyomjuk be túlságosan még akkor sem ha azt látjuk nem folyik át a víz. Meleg hatására akkor is át fog párologni.
Nyáron nagy melegbe a hőtágulás miatt szállításkor is megtörténhet az átszivárgás. Ez akár félórán belül bekövetkezhet. Ilyenkor sajnos a hangyák zárt csőben vannak, nincs hová menekülniük. Általában a fiasítás elázik és odalesz. Fülpiszkálóval vagy vattadarabbal azonnal itassuk föl a vizet a csőben, majd amint lehet költöztessük át hangyáinkat egy friss csőbe. Megpróbálhatjuk a fiasítást is megmenteni ha még nem túl késő, talán marad belőle valami. 


Megelőzni sajnos nem tudjuk ezt a problémát, de ha rendszeresen ellenőrizzük a kémcsőben tartott bolyokat, akkor tudunk majd gyorsan reagálni rá. Körülbelül minden 30-50-edik kémcsőnél fordul elő a vatta átázása, szóval inkább azoknál a hangyásoknál gyakori eset, akik sok kolóniát nevelnek otthon.

Elfogy a víz
Főleg trópusi bolyoknál, melyeket fűtünk, de nyáron melegbe hazai fajokkal is előfordulhat, hogy pár hét, hónap után elpárolog a kémcsőből a víz. Ez nem probléma, sőt, azt mutatja, hogy kiválóan működik a párásítás a kémcsőben, és átadódott a teljes páramennyiség a hangyáknak. 

Ilyenkor se aggódjunk, egyszerűen költöztessük át a bolyt egy másik csőbe. Borítsuk át őket, majd a petéket, lárvákat óvatosan ecsettel pakoljuk át. Ez kevés kézügyességet igényel.

Koszos víz
Ha a víz nem párolog el, idővel bekoszolódik. Általában sárga színű lesz, de néha előfordul hogy narancssárgává vagy pirossá válik. Hangyás pályafutásom alatt egyszer még élénk-kék színű koszos vízzel is találkoztam. Igazán látványos árnyalat volt ez is! 
Hogy milyen színű lesz a víz az nyilván függ a víz összetételétől, illetve hogy milyen idegen anyagok kerülnek esetleg bele a csőbe, vattába vagy a vízbe. Ez sem jelent különösebb problémát, készítsünk egy másik csövet friss vízzel, és költöztessük át a bolyt. 


Atkásodás
atkák a kémcsőben (nagyításért kattints a képre)
Az atkásodás a fent leírtakhoz képest viszont már komoly probléma! Általában melegben jelenhetnek meg. Az atkásodás nyomait szintén megfigyelhetjük a korábbi kék kémcsöves képen. Jellegzetesen száraz, porszerű, pöttyös lesz tőle a cső. Alaposabban megfigyelve láthatjuk az apró, fehér, nagyjából pete méretű atkákat, melyek arról ismerhetőek fel, hogy szüntelenül mozognak, másznak a csőben. 
Legegyszerűbb megelőzésük ha a proteinforrást legfeljebb 2-3 nappal az etetés után mindig kivesszük, és kitakarítjuk a csövet alatta. Az így  tisztán tartott csőben nem fognak megjelenni. 
Ha már megjelentek az atkák, de még viszonylag kevés számban és nem telepedtek rá a hangyákra, akkor van remény, gyorsan költöztessük át a hangyákat, de ezúttal egyesével átrakva, ne borítva; és gondosan ügyeljünk rá, hogy ne kerüljenek atkák az új csőbe, mert újra elszaporodhatnak! Az atkás csövet zárjuk le, és alkohollal teljesen irtsuk ki őket belőle elmosás előtt! 
Erről a témáról hamarosan itt olvashattok bővebben...

Szellőzés 

Nem mindegy az sem, hogy hogyan tartjuk a kémcsöveinket. Egyrészt ugyebár köztudottan sötét, nyugodt helyre érdemes rakni őket, hogy tudjon a királynő keltetni. Ezt annyiban egészíteném ki tapasztalataink alapján, hogy a kémcsöveket ne zárt dobozba tartsuk. Így ugyanis a vattán keresztül nem tudnak olyan mértékben szellőzni a kémcsövek. Ez magas párát okoz a kémcsőben, és melegben a hús rothadását, és a cukor/méz olvadását és penészedését idézheti elő néhány nap alatt. Ez mind nagyon veszélyes a hangyákra, veszélyesebb mint ha esetleg kiszáradnának az ételeik. A rothadás és a penészedés átterjedhet az élő királynőre és pár nap alatt elpusztulhat. 

Az ideális kémcső tehát tiszta és jól szellőzik!
Megjegyezném még azt is hogy a műanyag kémcsövek kevesebbszer használhatók és gyorsabban kiszáradnak mint az üveg csövek. A kisebb kémcsövek pedig gyorsabban kiszáradnak, mint a több vizet raktározó nagyobb kémcsövek. 

Hangyász.


2017. október 30., hétfő

Hangyatartási módszerek

Hangyákat sok mindenben lehet tartani fagyis doboztól tic-tacos dobozig. A hangsúly a hangyáknál sok más hobbiállattal ellentétben nem is MIBEN? kérdésben van, hanem a HOGYAN?-on.
Ennek az az oka, hogy a hangyák társas lények, és kolóniát alapítanak. Túlélési szempontból jelentősen eltérnek egy önálló vagy néhány dolgozós királynőnek, és egy párszáz fős kolóniának az esélyei. Különbözően is viselkednek különböző tartásban. 

A továbbiakban ezért inkább technikailag írnám le, hogy mi az a háromféle hangyatartási módszer, amit érdemes megkülönböztetni. A tartás körülményeit a hangyák logikájával szeretném érzékeltetni kezdve attól, hogy elkezdjük egy királynő vagy kis boly nevelését, egészen a kifejlett kolóniáig.

1. Vizes-kémcső:

A legtöbb hangyakolónia egy vízzel töltött kémcsőben kezdi meg életét. A termékeny királynők ebben rakják le első petéiket, ahol a vattával elzárt vízréteg biztosítja számukra a földalatti körülményeket utánzó párát, illetve ebből tudnak közvetlenül inni is.

Ez a kémcső tartós, praktikus, nyugodt körülményeket biztosít számukra.
Mivel a kémcsőben közel van a kaja hozzájuk, így nemhogy a dolgozók, de még azok a  királynők akik amúgy nem keresgélnek is megtalálják az élelmet a kémcsőben.


A kémcsőbe történő etetésről, és a kémcső tisztán tartási praktikáiról ITT olvashattok bővebben...


2. Szabadkifutós tartás:

Ez esetben a hangyák fészke ugyanúgy a kémcsőben található, azzal a különbséggel, hogy azt nyitva belehelyezzük egy kifutóba. Érdemes leragasztani, vagy kémcsőtalpat tenni rá, hogy ne guruljon el. A hangyák ennél a módszernél kijárhatnak a kémcsőből élelmet keresgélni. 

Számos előnnyel rendelkezik a szabadkifutó a kémcsőben tartással szemben. Mivel ilyenkor nem a csőbe etetünk a kémcső sokkal tisztább marad, és nagyobb helyük is marad a hangyáknak a fészekben. Kevésbé kockázatos is ez a tartási mód, ugyanis ha esetleg átázik a kémcsőben a vatta a hangyák ki tudják menteni a kifutóba egymást és a fiasítást. 

Az újonnan alapított bolyok - amik még tapasztalatlanabbak, gyámoltalanabbak - szabadkifutónál megtanulhatják hogyan keresgéljenek a kifutóban. Fokozatosabban egyre távolabbra helyezhetjük az élelmüket.

De most jön a legnagyobb előny! 
Szabadkifutóban változatosabb etetést tudunk a hangyáknak biztosítani. Felkínálhatunk nekik számos különféle táplálékot, egymástól jól elkülönítve, és ők teljesebb étrendben részesülhetnek. Ennek eredményeképp arra következtetünk, hogy a szabadkifutóban tartott bolyok gyorsabban szaporodnak, mint a kémcsőben tartottak. 

Persze ez nem azt jelenti, hogy már 5-10 dolgozónál is tegyük a csöveket szabadkifutóba. Annak semmi értelme.. 
 A szabadkifutós tartást olyan bolyoknál alkalmazzuk, akik vagy túl sokan vannak már ahhoz, hogy a kémcsőbe etessük őket, vagy nagy méretűek, nagy teret járnak be; esetleg veszélyes a csípésük, ezért kényelmesebb a kifutóba etetnünk. Kicsi fajoknál 30-50 dolgozónál érdemes a nyitott kémcsőt kifutóba tenni, közepes fajoknál 25-35, nagy fajoknál (mérettől függően) akár 10-15 dolgozónál is.
Kivételt élveznek a nagy teret bejáró közepes fajok mint például a Polyrhachis dives náluk 10-15 főnél már nyithatjuk a kémcsövet. 
Diacamma rugosum szabadkifutóban
A módszer hátránya, hogy nagyobb helyet foglal mint a sima kémcsőben tartás. 20-30 kolóniát még elpakol az ember kémcsőbe szekrénybe. De ha mind szabadkifutós, akkor már egy egész szekrényt igényelnek, és ez sokszor még a legnagyobb hangyamániásoknál is nehezen megoldható lehet..

Sötét körülményeket biztosíthatunk szabadkifutónál ha a csövet beburkoljuk alufóliával. Ez esetben viszont ellenőrizzük alkalmanként, hogy észrevegyük ha a vizes cső esetleg kiszáradni látszik. Ilyenkor berakhatunk egy másik vízzel töltött csövet, és a hangyák ideális esetben maguktól átköltöznek az újba, tehát a régit elmoshatjuk. 


3. Formikárium (hangyafarm):
Nyilván ez az egyik végső célja minden hangyásnak. Benépesíteni egy nagy formikáriumot kedvenc fajával. 
Nem ajánlott azonban kapkodni, és a hangyákat túl hamar beköltöztetni a formikáriumba. Megtörténhet, hogy a nedvesség miatt beköltöznek a fészek részbe, utána azonban eltévednek, nem jutnak ki enni, és így akár éhen is pusztulhat a boly. Ne hamarkodjuk el tehát a fészekbe engedést, várjunk türelemmel amíg a megfelelő egyedszámot el nem éri a boly. Ez nagy létszámú bolyoknál  már nem történik meg, hiszen ott van elég dolgozó aki felfedez, élelmet gyűjt vagy segíti a költözködést.

Érdemes a fajonként egyedileg ajánlott beköltöztetési létszámról előzetesen tájékozódni. Általában kis és közepes fajoknál (Lasius, Formica, Myrmica) 30-50 dolgozó, közepesen nagy fajoknál (Messor, Manica) kb. 30 dolgozó, nagy fajoknál (Diacamma, C. vagus, C. herculeanus, C. ligniperda) 10-15 dolgozónál.
Egyes fajok, mint például a Polyrhachisok nem igényelnek fészkes formikáriumot, illetve egyes hangyászok olykor természetesebb farmot szeretnének, ahol a hangyák maguknak építik a járatokat. Ilyen esetben nincs szükség fészek részre a formikáriumban. Megfelelő szökésgátlás, párásítás és szellőzés (esetleg fűtés) azonban ilyenkor is kell!

Formikáriumok elrendezésének két fő fajtája:

Vízszintes (horizontal), vagy "L-alakú" formikárium. - A boly felülről jól átlátható. A hangyák ennél a típusnál tudnak a legjobban kijárni élelmet gyűjteni, ezért a vízszintes elrendezésű farmokban már kevesebb dolgozóval is sikeres lehet a betelepítés. Ezen kívül ennél a típusnál a legnagyobb a szaporulat is. 
Hátránya viszont, hogy mivel nincsenek emeletek, így arányaiban kevesebb hangyát tarthatunk ugyanakkora helyen, mint a függőleges (vertical) farmokban.

Függőleges (vertical) formikárium - a boly oldalról látható. 
Előnye hogy nagyobb egyedszámú bolyok tarthatóak ugyanakkora helyen, azonban hátránya, hogy kevésbé nyílik számunkra jó rálátás a bolyra, illetve kisebb bolyok könnyebben eltévedhetnek benne. 

De ezekről bővebben ebben a farm-összehasonlításban olvashattok: http://hangyasz.blogspot.hu/2017/10/kismeretu-hangyafarmok-formikit-mini-v-es.html

Hangyász. 


2017. október 5., csütörtök

Kisméretű hangyafarmok ( FormiKIT mini V és mini L )

Rengeteg tervezés, fejlesztés, és kísérletezés alapján ez a két formikárium bizonyult a legalkalmasabbnak kisebb bolyok számára, vagy azoknak a kezdő hangyatartóknak, akik csak most vágnak bele a hangyázásba, és esetleg nincs nagy tőkéjük befektetni ebbe az izgalmas új hobbiba.

Ár-érték arányban a FormiKIT mini farmjai kiváló terméknek bizonyultak, nemhiába voltak olyan népszerűek az idei évben a hazai hangyatulajdonosok között. De melyik a jobb? Mikor melyiket válassza az ember? Kinek melyiket ajánljuk? 
Nos gondolom már sejtitek, hogy a kettő közül egyik se jobb vagy rosszabb. Mindkettő kiváló formikárium, és ha az egyik kimagaslóan jobb lenne a másiknál, akkor mindenki csak abban tartana hangyákat. Az igazság az, hogy különböző fajokhoz, különböző esetekben másikat tudjuk ajánlani. Hasonlítsuk tehát össze őket röviden: 

FormiKIT mini L 
Az L-alakú farmot szívesen ajánljuk kisebb létszámú vagy kényesebb bolyokhoz. A vízszintes elrendezésű farmokban ugyanis a dolgozók könnyebben megtalálják a fészek bejáratát, és szívesebben járnak ki élelmet gyűjteni. Ebből következik, hogy sokkal hamarabb, kisebb létszámnál beköltöztethetőek a fészekbe. Ennek a farmnak nem zárható a fészek bejárata dugóval, ellentétben a többi típussal. 
Ha esetleg mégis lenne igény a fészek bejáratának lezárására, azt vattával és csipesszel tudjuk megoldani. 
Két kisebb nedvesítőszivacs található a mini L-ben, ezért ha az egyik kiszárad (pl ha trópusi fajoknál a felét fűtjük a farmnak) a másik attól még gondoskodhat a fészek nedvesítéséről. Hátránya viszont, hogy ha 1 rétegre csökkentjük a fészek méretét (pl: Camponotus truncatus, Liometopum microcephalum, vagy más kisebb faj részére), akkor a kisebb szivacs lényegesen hamarabb kiszárad, és akár heti 2x is igényelheti a nedvesítést a farm. Az újabb farmoknál az alsó réteg már zárt a nedvesítőnyílással védi hangyáinkat az elárasztástól, és elősegíti a szivacs jobb víztartását.
Sajnos ennél a farmnál a kicsi arénában nem fér el egy normál méretű kémcső (16cm), így ha külső itatót szeretnénk csinálni hangyáinknak a kifutóban, akkor azt a képen látható pipaszerű kémcsővel van lehetőségünk megoldani, amely 1-2 hétig elegendő vizet biztosít számukra.
További hátránya, hogy inkább csak kisebb létszámú bolyok férnek el benne, és könnyen kinőhetik azt pár száz főnél. Szökősebb fajok (pl: Formicák, Lasiusok) könnyen ki tudnak törni belőle pár száz főnél, ugyanis a kicsi kifutó, és a viszonylag keskeny, kör alakú szökésgátló perem már nem biztosít elegendő védelmet ha túl sokan vannak a farmban. 

Ezt a farmot inkább nagyobb méretű vagy nagy egyedszámú bolyokhoz ajánljuk. Bár a mini V alapja ugyanakkora mint a mini L-é, mégis a jobb helykihasználás miatt sokkal több hangya tartható benne. 
Előnye, hogy nyitott kémcsőben sokkal jobban tarthatóak hangyák a kifutójában. Bár a normál méretű kémcső (16cm) ebben sem fér el, de az ennél kisebbek igen. Számos átmérőjű és hosszúságú van még, tehát kis és nagy fajokat is tarthatunk benne szabadkifutósan. A szökésgátlása is valamivel erősebb mint a másik modellnek, mert itt szélesebb a szökésgátló perem, és nagyobb a kifutó mérete. 
Ebben a farmban csak 1db nedvesítőszivacs található, de az széles és vastag, ezért nagyon jó a víztartása. 
Hátránya, hogy a kisebb létszámú bolyok miután beköltöznek a fészek részbe, utána néha már nehezen találnak ki a kifutóba az élelemhez. Hajlamosak lehetnek eltévedni a szintek között és akár éhen is halhatnak ha nem jutnak élelemhez. Ezért nagyon fontos, hogy kezdő hangyatartók betartsák az egyes fajokra vonatkozó beköltözési létszám-javaslatunkat, és zárva tartsák a fészek bejáratát, ameddig el nem éri a kolónia egyedszáma a javasolt létszámot! Addig pedig lehet nevelni bolyunkat kémcsőben, vagy nyitott kémcsőben a kifutóban, mert abból ki tudnak járni eszegetni. 
Hangyász.


2017. szeptember 14., csütörtök

TOP 3 - A legnagyobb hazai hangyafajok (Camponotus)


Mindhárom faj az erős és szívós Camponotus fajokhoz tartozik, és mindhárman egykirálynős, monogyne államot alapítanak. Ezeknél a fajoknál a dolgozók 3 kaszt alapján jelennek meg (minor, media és major). A királynők hatalmas méreteit a major dolgozók is megközelítik ugyan, de nem haladják meg. Látni fogjuk, hogy a TOP3 legnagyobb faj között néhány mm csupán a méretkülönbség, mely sokszor meg sem jelenik. Megeshet, hogy ugyanakkorának tűnnek még mérések alapján is, ugyanis 1-2mm eltérés belefér a mérésbe, hiszen ha kinyújtóznak, behúzzák, vagy előrenyújtják a fejüket, akkor máris milliméterekkel eltérő különbségek jelennek meg. További probléma a mérethatározásban, hogy a hangyákra általában jellemző, hogy óriási különbségek jelenhetnek meg két azonos, de különböző helyen élő faj között is. Ez akár országonként is változhat, de sokszor még Magyarország tájain is megjelennek azonos fajoknál jelentős méretkülönbségek. Az alábbi sorrendet több forrásból begyűjtött adatok, illetve saját mérések átlaga alapján állítottuk fel. 

Szoros a verseny közöttük, de íme tehát a három legnagyobb hazai hangyafaj: 

3. Camponotus vagus
Királynő: 16mm
Dolgozók: 6-15mm

Talán vele találkozhatunk leggyakrabban környezetünkben, hiszen az alföldtől a hegyeinkig mindenhol elterjedt.
Laikusok is gyakran találkoztak velük, ezért számtalan megnevezésük született az évek során: lóhangya, szürke lóhangya, faodvasító lóhangya, stb.. Ez utóbbi nevet onnan kapta, hogy fészkét kidőlt, vagy halott fába vájja bele erős csáprágóival. Testük fekete, melyet - főleg a potrohrészen - ezüstös szőrök borítanak. 



C. ligniperda - jól látszik a színátmenet a potroh elején
2. Camponotus herculeanus
Királynő: 16mm
Dolgozók: 7-15mm

A herculeanus szintén fába vájja fészkét, bár a vagusnál jóval ritkábban fordul elő hazánkban, inkább csak magasabb hegységekben jellemző. A királynője megélheti akár a 15 évet is! Akik találkoznak vele, néha tévesen vöröshangyának azonosítják, mivel a fekete fejű és potrohú dolgozók tora vörös színű. Azonban a klasszikus vöröshangyák a Formica-félék, akik egészen más életmóddal és tulajdonságokkal bírnak - ne keverjük össze őket! 
A ligniperdát a herculeanussal is könnyű összekeverni. A különbség a két királynő között az eltérő élőhelyen, és a csekély méretkülönbségen kívül a potroh mintájában rejlik: a herculeanus potroha fekete, míg a ligniperda potrohán a minta árnyalatosan megy át vörösből feketébe. 


1. Camponotus ligniperda
Királynő: 18mm
Dolgozók: 6-16mm

A ligniperda erdős, hegyvidékeken fészkel. Az érett bolyok fészkei gyakran fák tövében, sziklák és gyökerek között található, jól védett, nehezen elérhető helyen. 
Vörös tora miatt ezt a fajt is gyakran keverik össze a Formica-félékkel, és azonosítják vöröshangyának. 
A ligniperda majorjai érik el a legnagyobb méretet a három faj közül a maguk 16mm-ével. Ha csak a dolgozók méretei alapján végeznénk összehasonlítást a hazai fajok között, akkor is ez a faj számítana a legnagyobbnak itthon (trópusi fajoknál ez már nem ilyen egyértelmű).


Pár szóban tartásukról: 
Camponotus ligniperda fészek bejárata
A nagyméretű hangyafajok igazán látványosak ugyan, de szaporodásuk annál lassabb! Sokszor 2-2,5 hónapig is nevelik a legnagyobb major dolgozóikat. 
Kezdők gyakran botlanak bele természetben major dolgozóikba, és hiszik azt, hogy királynőt találtak. Azonban testfelépítésük teljesen más. Kisebb potrohhal, és nagyobb, erősebb fejjel rendelkeznek, mint királynőik. Méretre is rövidebbek. 
A major dolgozók csáprágói igen erősek, így vattából, fából, ytongból idővel ki tudják rágni magukat. Egyesek számára olykor ijesztőek is lehetnek a nagy méretű, erős harapású majorok, azonban nem kell félni tőlük, a bőrt nem képesek egy harapással átrágni. Támadáskor inkább csak belénk kapaszkodnak. Ezek a fajok is savaznak, ezért zárt térben (pl.: kémcső) fokozott stressz hatására (pl.: gyűjtéskor) képesek lehetnek elsavazni magukat. A hangyasav sem veszélyes emberre nézve, ameddig nyílt sebbe, szembe, szájba nem kerül. 
Ezek a Camponotus fajok hosszú telelést igényelnek. Szívósak, ellenállóak, így 3-8 fokon kell teleltetni őket, 4-5 hónapig. Általában nagyméretű bolyokat alapítanak akár többezer dolgozóval. Nagy területet járnak be, továbbá éjjel és nappal egyaránt aktívak. Mézzel és rovarokkal etetjük őket, fűteni nem szükséges, de olykor előnyös lehet. 
A három faj közül a vagus számít talán a legkényesebbnek otthoni tartás szempontjából. Érzékeny lehet a túl magas hőmérsékletre és a bevitt tápanyagra is. Az ő királynője is számít a legrövidebb életűnek, ám ezzel együtt is képesek lehetnek megélni a 10-15 évet. Ezekre a nagy fajokra egyaránt jellemző, hogy fogságban lustává válhatnak, ha megkapnak minden táplálékot, akkor csak ácsorognak egy helyben a fészekben, és védik a királynőt. 


Hangyász.


2017. szeptember 5., kedd

Eszközhasználó hangyákat vizsgálnak Szegeden! (Aphaenogaster subterranea)

Aphaenogaster subterranea (nyeles hangya) dolgozó
Kutatók a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ökológiai tanszékén kutatják a hangyák eszközhasználatát,  alkalmazkodási és tanulási képességeit. 

A faj, amivel dolgoznak, az Aphaenogaster subterranea (nyeles hangya) mely hazánk ritkás erdeiben gyakran előfordul, és megfigyeléseik szerint a természetben is eszközhasználó faj. Az Aphaenogasterek apró talajdarabkákat, vagy növénydarabokat használnak arra, hogy felitassák vele a folyékony táplálékot, és azt így szállítsák be a fészkükbe. 

Lőrinczi Gábor és Módra Gábor azt vizsgálják, hogy ez a viselkedésük mennyire rugalmas, képesek-e más tulajdonságokkal bíró új, akár nem természetes anyagok tulajdonságait is felismerni, és képesek-e azokkal is dolgozni a hangyák..

Korábbi elképzelés szerint ez egy beidegződött viselkedésforma náluk, melyet minden egyed ösztönösen végez, a kutatások azonban az ellenkezőjét mutatták ki. A hangyák képesek tanulni, eszközhasználatuk nem véletlenszerű. Kimutatható, hogy tapasztalásaik során egyre hatékonyabban választják meg az adott tápanyaghoz szükséges eszközöket; a táplálék sűrűségétől, és a rendelkezésre álló eszközök tulajdonságaitól függően.

Teljes riport: 

A nyeles hangya dolgozói tehát egy idő után képesek megtanulni, melyik eszköz szívja fel a legjobban a táplálékot. Akár a mesterséges anyagokat is előszeretettel használják, ha úgy érzik, hogy az számukra a legmegfelelőbb. A hangyák döntésüknél figyelembe vették:
- az eszköz (tűlevél, a rög és a szivacs) súlyát,
- nedvszívó képességét,
- és hogy mennyire ragad bele a mézbe

Gábor saját time-lapse videóját itt láthatjátok erről:

Lőrinczi Gábor kérdésünkre elmondta nekünk, hogy van egyébként begye (szociális gyomra) az Aphaenogastereknek, csak nem olyan tágulékony, mint például a Formicinae alcsaládba tartozó fajoknak (Formica, Lasius, Camponotus fajok), ezért nem tudnak "belsőleg" nagy mennyiségben folyékony táplálékot visszaszállítani a fészekbe, és azt megosztani társaikkal. Többek között ezért is kényszerültek rá az eszközökkel történő "külső" táplálékszállításra.

A kutatók a további kísérleteik során arra kíváncsiak, milyen gyorsan és hogyan tanulnak a hangyák. Azt is szeretnék kideríteni, hogy mennyire elterjedt körükben az eszközhasználat és miként ment végbe ennek az evolúciója.

Végül itt egy saját videónk erről a fajról:



forrás: http://www.hirado.hu/2017/07/21/hangyak-eszkozhasznalatat-vizsgaljak-szegeden/
http://www.origo.hu/tudomany/20170103-a-kutatast-tovabbfejlesztik-okologiai-es-viselkedesbiologiai-iranyba-is.html
Hangyasz.


2017. augusztus 24., csütörtök

Ritka "szuperkatona" hangyákat neveltek egy Kanadai laboratóriumban

A felfedezés segít megérteni számunkra az evolúciós folyamatokat. 

Kanadai kutatók felfedezték hogyan alakulnak ki egy bizonyos hangyafajtánál (Pheidole) a "szuperkatonának" nevezett nagy, hosszúkás fejjel és hatalmas, félelmetes csáprágókkal rendelkező egyedek.

A felfedezés igazán jelentőségteljes, ugyanis rámutat arra, hogy vannak olyan rejtett genetikai lehetőségek, melyek bár nagyon hosszú ideig el voltak zárva, a környezet bizonyos változásai újra előidézhetik megjelenésüket - mondta Ehab Abouheif, a McGill Egyetem biológia professzora, akinek felfedezését a Science folyóiratban publikálták.

A kutatók szerint ezek az ősi fejlődési eszközök - fontos utat jelenthetnek az élőlények számára, hogy új fizikai jellemzőket fejleszthessenek. 


"Madarak fogakkal, kígyók ujjakkal, és emberek majom-szerű hajjal - ezek ősi jellemvonások, melyek rendszeresen felbukkannak a természetben..." - mondja Abouheif - "...de a hosszú idők során evolúciós elméleteinkben ezekről az ősi jellemvonásokról úgy gondoltuk, hogy nem vezetnek sehová... Így tehát korábban az evolúció nem túl nagyra becsült hibáiként tekintettünk rájuk"

fotó: Alex Wild/alexanderwild.com
A hangyáknál a szuperkatonák tipikus biológiai anomáliák, melyek ritkán jelennek meg a természetben, és csakis meghatározott földrajzi régiókban. A McGill kutatói először egy váratlan helyen fedeztek fel ilyen szuperkatonákat, majd később már ők maguk is létrehozták őket hormonmanipulációval. 

A Pheidole (nagy-fejű) hangya kolóniái milliónyi egyedből állnak, köztük minor dolgozókból és katonákból. Az általuk elfogyasztott élelemtől függően, meghatározott hormonok idézik elő a hangya lárvákban, hogy azok inkább katonákká vagy minor dolgozókká fejlődjenek.

Később megjelennek a bolyban a szuperkatonák, melyek elzárják a fészek bejáratát az extra-nagy fejükkel, és megküzdenek a betolakodó hangyákkal és egyéb rovarokkal, amíg a többi katona a segítségükre nem siet, és együtt vissza nem verik a támadást.

Abouheif és a csapata váratlanul bukkant rá a Pheidole fajok szuperkatonáira Long Island-on, ahol ezek a szuperkatonák általában nem fordulnak elő. Ezt követően mesterségesen is elő tudták idézni a szuperkatonákat laboratóriumukban; úgy, hogy bekenték a lárvákat egy fiatalkori hormonnal, beindítva ezzel azt a természetes folyamatot amely ilyen szuperkatonákat hoz létre. 

"Amire rámutatunk a kutatással, hogy a természetes hatások nagyon fontosak az evolúció szempontjából, ugyanis elősegítik az újfajta egyedek fejlődését. Minden esetben, amikor az addig közönséges fajokon adott behatások bekövetkeznek, ezek a genetikai lehetőségek előidézhetik az új jellemzőkkel bíró fajok megjelenését - annak ellenére, hogy ezek a jellemzők korábban akár 30-65 millió évig el voltak zárva a génjeikben"


2017. augusztus 19., szombat

Egy kolónia története - Diacamma rugosum


Témanyitás
Sziasztok!

Lassan több mint egy éve tartok ezekből a gyönyörű hangyákból egy bolyt. Tetszett benne, hogy elég nagy testű, aktív faj, de legfőképp a tandem futásuk, mint sajátosság volt érdekes számomra.

Úgy terveztem, hogy egy nagyobb akváriumba rakom őket. Az akvárium alját pár centi gipszel öntöttem ki és rá egy vékony réteg tőzeget szórtam. A fészket y-tongból csináltam, de nem fektettem le a földre, hanem szilóval pár helyen megpöttyözve az akvárium szélére ragasztottam (nem volt okos döntés Rolling Eyes). Külön nem párásítottam a fészket hanem az egész akváriumban 100% párát csináltam.

Két hétre rá meg is érkeztek a hangyák az antshungary.com-ról. Úgy 45-en lehettek kb és nagyon jól viselték az utat! Első pár napban pusztult el pár darab csak. Kissé nehezen költöztek át a farmba, de hamar elkezdték átrendezni a fészket, és az összes lehetséges rést betömték. 

Látványos volt mikor 2-3 2fős csapatokban, tandemben futottak táplálékot keresni. Nem sok idő kellett hogy az első peték megjelenjenek. Érdekes volt hogy nem a földön tartották, hanem a dolgozok a rágóik között (valószínű, hogy ez is egy jel volt). Hamar több tucat petéjük lett, és elég sok idő telt el de valahogy nem lettek lárvák. Aztán nagy nehezen mégiscsak lett 3 lárva. Szépen növekedtek. Be is bábozódtak, de 3-ból kettőt még idő előtt kibontottak. A harmadik sosem kelt ki, kidobták a szemétdombra. :(

Innen kezdődött a vesszőfutás. Azt hittem azért lettek kibontva a bábok mert magas nekik a pára. Akkor 100%-ról visszavettem a párát 75% körülre, de semmi nem változott a viselkedésükben. Ugyanúgy csinálták a dolgukat. Peték száma csak nőt, de lárvák sehol. Próbaként beraktam nekik sarat egy kis edénybe (csak úgy random jött az ötlet). Kis golyót formáltak belőle és elkezdték behordani a fészekbe, de nem a résekhez vitték tömíteni. Ekkor esett le hogy most meg kevés a pára a fészekben Crying or Very sad . Akkor gondoltam elkezdem locsolni a fészküket. Valamennyire működött is a dolog, mert ahol átázott az y-tong oda pakolták a petéket. 

Minden egyes próbálkozást 1-1,5 hónap megfigyelés követte. Így elég lassan ment a probléma megoldása. Fészek locsolós próbálkozás után sem keltek a tojások. Elkeseredésemben arra jutottam, hogy átrakom őket egy 15x14x12cm-es plexi farmba amiben, van szivacsos párásítás. Hát pár napra rá már a lárvák is megjelentek! 35 fős lehetett a boly ekkor, és nagyon beindult a fiasítás. Olyan sok volt a lárva és báb hogy egy-egy lárva mikor készülődött bábbá alakulni, hozzá szőtték a már meglévő bábokat. A dolgozok megpróbálták szétválasztani őket. Érdekes ilyenkor nem a bábokat vitték arrébb hanem a lárvákat. Rohamosan el kezdett nőni a boly!! :)


Aztán megjelent 2 hím, akik hímekhez képest nem is voltak olyan csenevészek. Szép aranysárgák voltak. Hatalmas csápokkal és nagy szemekkel. Nagyon könnyedén repültek, viszont elég hangosan. Összesen 8 an voltak, és nem sokáig éltek, mindössze két hétig. Ekkorra 3 hónap alatt majdnem megtriplázódott a boly létszáma, úgy 85-en lehettek. Az első két hím halála utána elkezdtek hullani a dolgozok is Crying or Very sad . Nem nagyon érdekelt eleinte a dolog. Erős és gyarapodó volt a boly, ezért gondoltam az öreg hangyáknak lejárt az idejük. Első héten 3-4 halott hangyát találtam, majd az egyik etetés alkalmával láttam egy hangyát vonaglani a kifutóban. Dülöngélt jobba-balra mintha pár lábát nem tudná használni és a földet rágta. Következő napokban napi 3-4 hangya halt meg így. Ezek nem hímek voltak, mert azok már rég eldőltek. Elkezdtem a fészket figyelni de semmi szokatlan nem volt első pillantásra.


Aztán később arra lettem figyelmes, hogy ahol a bábok voltak abban a kamrában 1-2 helyen nagyobb tömörödés van. Úgy gondoltam hogy az új dolgozókat tisztogatják. Hát nem így volt... Evil or Very Mad Elég kemény harc ment. Egymást rágták szúrták. Amik a kifutóban dögledeztek azok mind vesztesek voltak Mad . Teljesen széthullott a boly... A rengeteg lárva éhen halt, a peték lassan eltűntek. Valószínűleg megették őket mert a szemétben nem voltak. Ha adtam nekik kaját a dolgozok nem vitték be a fészekbe, és ették meg együtt, mint korábban, hanem kint ettek belőle és ott hagyták.

Körülbelül két hétig tartott a harc. A boly 2/3 oda lett a teljes fiasítással. Sok volt a rokkant hangya, amiknek pár lábuk hiányzott, vagy nem mozgott. Biztosan nem tudom mi történhetett. De a háború oka mindenképpen a hímekkel kapcsolatos lehetett. Lehet hogy időközben elpusztult a gamergate? De nem hiszem mert nem láttam halott hangyát a háború előtt.Vagy a frissen kelt dolgozóknak sikerült párzaniuk valamelyik hímmel? Ezért kezdődött a hatalmi harc? De akkor miért nem csak 1-2 két hangya halt meg 40+ helyett? 

Szerencsére vége lett a harcnak és maradtak ép hangyák. Pedig nem hittem volna, hogy fenn marad a kolónia. Azóta ismét beindult a fiasítás. Lassan már az első dolgozok kelnek. Most azon munkálkodom hogy ismét nagy akváriumba kerüljenek ahol szép nagy bollyá fejlődhetnek, Sajnos a jelenlegi farm kicsi ehhez. De addig is várok még vele kicsit, hogy megerősödhessen a boly.


                                                                                                                                               K.József


2017. augusztus 1., kedd

Újabb félelmetes boly van születőben!

Camponotus ligniperda bolyunk a nyári időszakra sajnos megállt a növésben, ezért gondoltuk nem árt nekik egy kis rásegítés. A nyári nagy melegekben az egész kolónia pihengetett a fészekben, feküdtek, nem mozdultak, és úgy tűnt, a peték sem igazán fejlődnek.

Ez csak azért aggasztott, mert ez a kolónia már második éves, első évben 4 dolgozót nevelt ki, és ebben a félévben is csak tízen-valahány dolgozóig tudtak eljutni. 

Szóval felkerekedtünk, és ellátogattunk ennek a csodálatos fajnak a csodálatos élőhelyére, több, mint 400 méter magasságba. 

Túránk sikerrel járt, találtunk egy hatalmas bolyt, melyből sikerült zsákmányolnunk néhány ligniperda bábot (természetesen vigyázva az élőhelyükre, és ügyelve arra, hogy a vadon élő bolynak is elegendő utód maradhasson!). 

A bábokat adoptáltuk, és már másnap megjelentek az első újszülött dolgozók. A kolónia egyedszáma 1 napon belül 17-ről 24-re ugrott, és ez az elvárások szerint tovább fog növekedni. Az utolsó képen láthattok két világos-vörös színű újszülött media dolgozót. Várakozásaink szerint majorok is hamarosan kelnek majd szép számmal.

Az addig lusta dolgozók a brood-boost hatására azonnal munkához láttak, és igyekeztek becipelni az ajándékunkat a bolyba. Kezdetben szinte teljesen befalazták magukat. :)

Remélhetőleg a népesség-robbanás után a boly a több dolgozó miatt több élelemhez is juthat majd, és így képes lesz fenntartani, és növelni az új dolgozószámot. 

A Camponotus ligniperda egy igen kedvelt faj, ezért is nevelünk belőle kolóniát. Ezzel a családdal szeptemberi kiállításokon találkozhattok majd.

Hangyász.



2017. június 10., szombat

20 leggyakoribb kérdés

Az alábbiakban megválaszoltuk nektek a 20 leggyakoribb kérdést, melyeket kezdő hangyatartók tesznek fel nekünk nap mint nap:


1. - Zselés farmba milyen fajt érdemes tartani?

Kezdésnek máris szögezzük le, hogy a zselés hangyafarmok nem alkalmasak királynős kolóniák tartására! Ezek a farmok inkább nevezhetőek dísznek, mint hangyafarmnak. Az ebben tartott dolgozók etetést, itatást, törődést nem igényelnek, csak leélik az életüket. Amennyiben komolyabban szeretnél foglalkozni a hangyatartással mindenképpen királynős kolóniával érdemes elkezdened, egy kicsit komolyabb hangyafarmban.

2. - Hogyan születnek a királynők?

A legtöbb faj kolóniái 3-5 év után nevelnek királyi almot, amiből szárnyas, terméketlen királynők születnek. Ehhez kell egyfajta érettség a bolyban, ugyanis az új királynő-jelöltek kinevelése rengeteg tápanyag-tartalékot igényel. (fogságban ezért nem is mindig szeretünk szárnyasokat nevelni). Ezek a szárnyasok az év adott ciklusában, egy bizonyos napon rajzanak, majd a levegőben a hímek megtermékenyítik a nőstényeket. Ezek aztán szétszóródnak, lehullanak a földre, ledobják szárnyukat és alkalmas helyet keresnek a boly alapítására.


3. - Befogtam egy szárnyas királynőt, jó-e?
Ha abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy összefutottál valahol egy rajzással, és befogtál egy szárnyast, még ne örülj előre! Amennyiben néhány napon belül ledobja a szárnyát akkor valószínűleg termékeny, azonban ellenkező esetben (ha marad a szárny) a királynő terméketlen így nem fog petéket rakni. Ez esetben jobban jársz ha elengeded,vagy esetleg odaadhatod a saját bolyodnak eleség gyanánt.

4. - Ha befogok egy hím és egy nőstény szárnyast, megtermékenyülhet-e a királynő?
Szinte biztosan nem. Nagyon nehéz leutánozni a környezeti hatásokat fogságban. A megtermékenyítés a természetben a levegőben történik, ezért a hangyák elsősorban menekülni próbálnak majd az üvegből..

5. - Fogtam egy szárnyatlan királynőt, de nem petézik.. Mi a teendő?
Mindig fontos beazonosítani az adott fajt! Amennyiben a befogott királynő szociálparazita (rabszolgatartó), akkor ő nem képes önállóan petét rakni, és államot alapítani. Ez hazánkban egyes Formica és Lasius fajoknál fordul elő. A természetben ezek a fajok betörnek más rabszolga-fajok fészkébe, és átveszik az uralmat. Fogságban ezt nehéz leutánozni, lárvákat, esetleg megadott faj dolgozóit kell adoptálni melléjük, kezdők számára semmiképpen sem javasolt ilyen fajjal próbálkozni, legtöbbször még profiknak is kihívást, és több hónap munkát jelent fölhozni egy ilyen bolyt.

6. - Ki lehet csalni valahogy a királynőt a bolyból?
Nem. Az egész hangyakolónia mozgatórugója a királynő. Ezért mindenki őt védi, akár a saját élete árán is!

7. - A bolyban hol lehet megtalálni a királynőt?
Általában párás, sötét, védett helyen, és legtöbbször a királynő közvetlen közelében találhatók a frissen lerakott peték. Azonban nem javasoljuk kezdőknek, hogy fölássák a kertet, ugyanis nagyon kicsi az esély megtalálni. Egy hangyabolyban akár 2-10.000 dolgozó is élhet együtt, és amennyiben a hangyák veszélyt észlelnek (fényt, vagy akár csak erősebb rezgéseket), a dolgozók azonnal a királynőt mentik aki másodpercek alatt még mélyebbre menekül a járatokban, gyakran kövek, gyökerek közé. Ezen kívül egyes Formica fajok fészkei védettek hazánkban, mert fontos szerepet játszanak a környezet ökoszisztémájában (Pl.: Formica rufa, Formica pratensis). Ezeknek a fészkeknek 50.000Ft az eszmei értéke!


8. - Kell-e enni adni a királynőnek, és mit?
Önálló államalapítású királynő (claustral) képes kinevelni az első almot a testében lévő tápanyag-tartalékaiból, tehát neki alapesetben csak vizes kémcsőre van szüksége. Persze lehet neki mézet, és félbevágott rovarokat adni, hogy ezzel is segítsük a bolyalapítást.
Félig-önálló államalapítású hangyánál (semi-claustral), mint például a Myrmica fajok mindenképpen kell etetnünk ahhoz, hogy a királynő petét rakjon.
Rabszolgatartó vagy más néven szociálparazita hangyákról már volt szó korábban.


9. - Mivel kell etetni a hangyákat? 
A legtöbb faj étrendje mézből (cukorból) + proteinből (lisztkukac,csótány,tücsök) áll.
Méz - azért szükséges számukra, mert ebből nyerik az energiáikat a mindennapi tevékenységekhez, és a mozgáshoz. Ez helyettesíthető cukorral, illetve a természetben a gyümölcsökből is képesek kinyerni. Ezek kombinációja is adható a hangyáknak (mézesvíz, cukrosvíz). Ezeket könnyebben elfogyasztják, azonban néhány nap alatt erjedésnek indul a keverék, és utána már nem eszik meg.
Kivétel ez alól a Messor structor, mely a hazánkban élő egyetlen maggyűjtő hangyafaj. Ők mézet vagy cukrot nagyon ritkán esznek, a szénhidrátot különböző magokból nyerik ki.
Ha a hangyák 3-7 napig nem jutnak szénhidráthoz, elpusztulnak, ezért a víz után ez a második legfontosabb amit adni kell nekik.
Protein - főként az utódok neveléséhez van szükségük rá, ezzel táplálják a lárvákat. Minél több proteinhez jut a boly, annál nagyobb a szaporulat. Ha azonban a hangyák rövid távon nem jutnak proteinhez, nem pusztulnak el (nem úgy mint a szénhidrátnál), hanem tudják azt pótolni a saját petéik, lárváik elfogyasztásával. Ha hosszútávon sem jut a boly proteinhez leáll a szaporulat.
Etetésről bővebb infó ebben a cikkünkben: https://www.hangyamania.hu/2018/02/mivel-etessuk-hangyainkat.html

10. Milyen gyakran kell etetni őket?
Kisebb bolyokat elég hetente egyszer-kétszer, nagyobb bolyokat lehet 2-3 naponta etetni.

11. - Gyerekek mellé veszélyesek-e?
Mivel farmban vannak, amiből nem jönnek ki, így nem.
Azonban vásárlás előtt érdemes tájékozódni, hogy a választott faj tud-e csípni, és mennyire súlyos a csípése (a hazai fajokra ez nem jellemző). Ugyancsak jó ötlet lehet leragasztani a farm tetejét, nehogy a gyerekek leborítsák és széteresszék őket a lakásban.

12. - Mennyi időbe telik amíg a peték kikelnek?
Normál esetben a legtöbb hangyafajnál 4-6 hét amíg a petéből kifejlett dolgozó lesz. Minél nagyobb hangyákról van szó, ez annál hosszabb ideig tart. A Camponotus vagus és Camponotus ligniperda majorjai akár 2-2,5 hónapig is fejlődhetnek mire kikelnek. Ez az időszak rövidíthető, ha hangyáinkat magasabb hőmérsékleten tartjuk, ekkor ugyanis felgyorsul az anyagcseréjük (így a tápanyagigényük is!). Ez azonban nem működik a végtelenségig, 30 fok fölött már a boly elhúzódhat a hűvösebb sarkokba, illetve akár a peték is megéghetnek. Néhány fok elegendő, már az is látványos változást hoz.


13. - Meddig élnek?A hangyakirálynő (és így a kolónia) jellemzően 3-5 évig él fogságban, de egyes királynők (Pl.: Messor structor, Camponotus nicobarensis) akár 20-25 évet is megélhetnek.
A dolgozók nagyjából 3-8 hónapig élnek, az ő utánpótlásukról a királynő gondoskodik. 


14. - Mi lesz ha túlszaporodnak a hangyáim?
Egyedszámuk szinten tartható a biztosított hely és élelem mennyiségének függvényében. Ha adott mennyiségű ételt és teret kapnak a hangyák, akkor adott mennyiségű dolgozószámon marad a boly. Ez azt jelenti, hogy annyi dolgozó születik, amennyi elpusztul. Korábban már említettük azt is, hogy protein hiányában leáll a szaporulat. Mire akkorára nő a bolyod, hogy szabályozni szeretnéd, addigra pontosan tudod majd, hogy mi az a mennyiség, amivel szinten tarthatod őket.


15. - Ha a királynő meghal, mi történik a kolóniával?
A dolgozókról pár nap alatt lemegy a feromon, és leélik az életüket (általában 3-8 hónap). Közben ugyanúgy működnek tovább bolyként, nevelik az utódokat, végül a boly leéli az életét és kihal.
(Hozzáteszem - erre elég kicsi az esély, az egész boly a királynőért működik, folyamatosan az ő védelmében cselekednek.)


16. - petékből születhet új királynő?Több éves bolynál már lehet rá esély, hogy szárnyas-terméketlen királynőt nevelnek fel fogságban. Ezek azonban a farmon belül szinte sosem szaporodnak. Ahogy már korábban leírtuk ehhez rajzásra van szükség, amelyet fogságban - jelenlegi tapasztalataink szerint - nem lehet előidézni.
( kivételt jelentenek ez alól az olyan primitív fajok, melyeknél gamergate van királynő helyett - de ez már a haladó hangyászás kérdésköre)

17. - Kell-e őket teleltetni? 
Az európai fajok igényelnek telelést, november közepe-végétől, fajtól függően 3-10 fokon, 3-4 hónapig (Pl.: Messorok 3 hónapig)
A legtöbb ázsiai faj egész évben petézik, azonban ezeket fűtőlapon érdemes tartani, hogy 25-30 fokos hőmérsékletük legyen.

18. - Mire ügyeljünk telelés közben?
Telelés közben a hangyák ugyanúgy igényelnek vizet és párát. Élelmet általában nem, csak akkor, ha kevésbé hideg hőmérsékleten telelnek. Érdemes pár hetente ellenőrizni, nehogy átszivárogjon vagy bepenészedjen a nedvesítőszivacs. Teleléskor a hangyák lelassulnak, ezért fontos, hogy mi biztosítsuk számukra az ideális feltételeket, mert ők a szokásoshoz képest csak nehézkesen tudnak reagálni az esetleges problémákra. 

19. Mennyibe kerülnek? 
A hazai fajok általában olcsóbbak mint az egzotikusabbak. Már 3-5000Ft-tól kaphatunk királynőt, kolóniákat pedig 5-10.000Ft-tól. Korábban írtuk, hogy egy boly átlagosan 3-5 évet él meg fogságban, tehát ha az évekre elosztjuk az árukat, akkor láthatjuk, hogy a hangyászás a hobbiállatok legolcsóbbjai közé tartozik. A hozzájuk szükséges plexi hangyafarm (formikárium) ára 10.000Ft-tól 25.000Ft-ig terjedhet, ezek azonban elmoshatók, és újra felhasználhatók.
A fentieken kívül a hangyatartásnak aligha van költsége. Néha 1-1 tubus mézet kell venni, a rovarokat pedig akár magunk is befoghatjuk a számukra.

20. - Kezdőknek milyen fajokat ajánlunk?
Ha felkerestek minket facebookon (https://www.facebook.com/hangyafarm/) egy adott fajjal kapcsolatban, akkor tudunk segíteni abban is, hogy kezdőknek az javasolt-e, illetve milyen fajt érdemes tartani. Sajnos vagy nem sajnos a hangyáknál a nehézségi szint merőben eltérő, a trópusi fajok közül néhánnyal még a profiknak sem éri meg próbálkozni, mert drágák, és eddig ismeretlen okokból nem képesek megélni fogságban; különböző nyavajáik lesznek (lebetegednek, nem szaporodnak, lelassulnak, atkásodnak, stb...)


Hangyász.