Időnként bizony történnek furcsa véletlenek az életben. Biztos sokan hallottunk már olyan ijesztő történeteket, hogy különböző hipermarketekben mindenféle veszélyes pókokat találtak a gyümölcsös pultban. Természetesen a hivatalos magyarázatok szerint erre elenyészően kicsi esély van, hiszen ezeket a gyümölcsöket a szállító konténerekben permetezik, és mindenféle rovarirtóval kezelik, hogy elkerüljék az ilyen eseteket. Éppen ezért sosem gondoltam volna, hogy egyszer valaki egyszer hangyát fog találni egy ilyen gyümölcspultban, ráadásul éppen királynőt, és ráadásul nem is akármilyen fajból!  

Hangyatartási módszerek

Hangyákat sok mindenben lehet tartani fagyis doboztól tic-tacos dobozig. A hangsúly a hangyáknál sok más hobbiállattal ellentétben nem is MIBEN? kérdésben van, hanem a HOGYAN?-on.

Ennek az az oka, hogy a hangyák társas lények, és kolóniát alapítanak. Túlélési szempontból jelentősen eltérnek egy önálló vagy néhány dolgozós királynőnek, és egy párszáz fős kolóniának az esélyei. Különbözően is viselkednek különböző tartásban. 

A továbbiakban ezért inkább technikailag írnám le, hogy mi az a háromféle hangyatartási módszer, amit érdemes megkülönböztetni. A tartás körülményeit a hangyák logikájával szeretném érzékeltetni kezdve attól, hogy elkezdjük egy királynő vagy kis boly nevelését, egészen a kifejlett kolóniáig.

1. Vizes-kémcső:

A legtöbb hangyakolónia egy vízzel töltött kémcsőben kezdi meg életét. A termékeny királynők ebben rakják le első petéiket, ahol a vattával elzárt vízréteg biztosítja számukra a földalatti körülményeket utánzó párát, illetve ebből tudnak közvetlenül inni is.

Ez a kémcső tartós, praktikus, nyugodt körülményeket biztosít számukra.

Mivel a kémcsőben közel van a kaja hozzájuk, így nemhogy a dolgozók, de még azok a  királynők akik amúgy nem keresgélnek is megtalálják az élelmet a kémcsőben.


A kémcsőbe történő etetésről, és a kémcső tisztán tartási praktikáiról ITT olvashattok bővebben...


2. Szabadkifutós tartás:

Ez esetben a hangyák fészke ugyanúgy a kémcsőben található, azzal a különbséggel, hogy azt nyitva belehelyezzük egy kifutóba. Érdemes leragasztani, vagy kémcsőtalpat tenni rá, hogy ne guruljon el. A hangyák ennél a módszernél kijárhatnak a kémcsőből élelmet keresgélni. 

Számos előnnyel rendelkezik a szabadkifutó a kémcsőben tartással szemben. Mivel ilyenkor nem a csőbe etetünk a kémcső sokkal tisztább marad, és nagyobb helyük is marad a hangyáknak a fészekben. Kevésbé kockázatos is ez a tartási mód, ugyanis ha esetleg átázik a kémcsőben a vatta a hangyák ki tudják menteni a kifutóba egymást és a fiasítást. 

Az újonnan alapított bolyok - amik még tapasztalatlanabbak, gyámoltalanabbak - szabadkifutónál megtanulhatják hogyan keresgéljenek a kifutóban. Fokozatosabban egyre távolabbra helyezhetjük az élelmüket.

De most jön a legnagyobb előny! 

Szabadkifutóban változatosabb etetést tudunk a hangyáknak biztosítani. Felkínálhatunk nekik számos különféle táplálékot, egymástól jól elkülönítve, és ők teljesebb étrendben részesülhetnek. Ennek eredményeképp arra következtetünk, hogy a szabadkifutóban tartott bolyok gyorsabban szaporodnak, mint a kémcsőben tartottak. 

Persze ez nem azt jelenti, hogy már 5-10 dolgozónál is tegyük a csöveket szabadkifutóba. Annak semmi értelme.. 

 A szabadkifutós tartást olyan bolyoknál alkalmazzuk, akik vagy túl sokan vannak már ahhoz, hogy a kémcsőbe etessük őket, vagy nagy méretűek, nagy teret járnak be; esetleg veszélyes a csípésük, ezért kényelmesebb a kifutóba etetnünk. Kicsi fajoknál 30-50 dolgozónál érdemes a nyitott kémcsőt kifutóba tenni, közepes fajoknál 25-35, nagy fajoknál (mérettől függően) akár 10-15 dolgozónál is.

Kivételt élveznek a nagy teret bejáró közepes fajok mint például a Polyrhachis dives náluk 10-15 főnél már nyithatjuk a kémcsövet. 

Diacamma rugosum szabadkifutóban

A módszer hátránya, hogy nagyobb helyet foglal mint a sima kémcsőben tartás. 20-30 kolóniát még elpakol az ember kémcsőbe szekrénybe. De ha mind szabadkifutós, akkor már egy egész szekrényt igényelnek, és ez sokszor még a legnagyobb hangyamániásoknál is nehezen megoldható lehet..

Sötét körülményeket biztosíthatunk szabadkifutónál ha a csövet beburkoljuk alufóliával. Ez esetben viszont ellenőrizzük alkalmanként, hogy észrevegyük ha a vizes cső esetleg kiszáradni látszik. Ilyenkor berakhatunk egy másik vízzel töltött csövet, és a hangyák ideális esetben maguktól átköltöznek az újba, tehát a régit elmoshatjuk. 

3. Formikárium (hangyafarm):

Nyilván ez az egyik végső célja minden hangyásnak. Benépesíteni egy nagy formikáriumot kedvenc fajával. 

Nem ajánlott azonban kapkodni, és a hangyákat túl hamar beköltöztetni a formikáriumba. Megtörténhet, hogy a nedvesség miatt beköltöznek a fészek részbe, utána azonban eltévednek, nem jutnak ki enni, és így akár éhen is pusztulhat a boly. Ne hamarkodjuk el tehát a fészekbe engedést, várjunk türelemmel amíg a megfelelő egyedszámot el nem éri a boly. Ez nagy létszámú bolyoknál  már nem történik meg, hiszen ott van elég dolgozó aki felfedez, élelmet gyűjt vagy segíti a költözködést.

Érdemes a fajonként egyedileg ajánlott beköltöztetési létszámról előzetesen tájékozódni. Általában kis és közepes fajoknál (Lasius, Formica, Myrmica) 30-50 dolgozó, közepesen nagy fajoknál (Messor, Manica) kb. 30 dolgozó, nagy fajoknál (Diacamma, C. vagus, C. herculeanus, C. ligniperda) 10-15 dolgozónál.

Egyes fajok, mint például a Polyrhachisok nem igényelnek fészkes formikáriumot, illetve egyes hangyászok olykor természetesebb farmot szeretnének, ahol a hangyák maguknak építik a járatokat. Ilyen esetben nincs szükség fészek részre a formikáriumban. Megfelelő szökésgátlás, párásítás és szellőzés (esetleg fűtés) azonban ilyenkor is kell!

Formikáriumok elrendezésének két fő fajtája:

Vízszintes (horizontal), vagy "L-alakú" formikárium. - A boly felülről jól átlátható. A hangyák ennél a típusnál tudnak a legjobban kijárni élelmet gyűjteni, ezért a vízszintes elrendezésű farmokban már kevesebb dolgozóval is sikeres lehet a betelepítés. Ezen kívül ennél a típusnál a legnagyobb a szaporulat is. 

Hátránya viszont, hogy mivel nincsenek emeletek, így arányaiban kevesebb hangyát tarthatunk ugyanakkora helyen, mint a függőleges (vertical) farmokban.

Függőleges (vertical) formikárium - a boly oldalról látható. 

Előnye hogy nagyobb egyedszámú bolyok tarthatóak ugyanakkora helyen, azonban hátránya, hogy kevésbé nyílik számunkra jó rálátás a bolyra, illetve kisebb bolyok könnyebben eltévedhetnek benne. 

De ezekről bővebben ebben a farm-összehasonlításban olvashattok: http://hangyasz.blogspot.hu/2017/10/kismeretu-hangyafarmok-formikit-mini-v-es.html

Hangyász. 

Egy kolónia története - Diacamma rugosum

Sziasztok!

Lassan több mint egy éve tartok ezekből a gyönyörű hangyákból egy bolyt. Tetszett benne, hogy elég nagy testű, aktív faj, de legfőképp a tandem futásuk, mint sajátosság volt érdekes számomra.

Úgy terveztem, hogy egy nagyobb akváriumba rakom őket. Az akvárium alját pár centi gipszel öntöttem ki és rá egy vékony réteg tőzeget szórtam. A fészket y-tongból csináltam, de nem fektettem le a földre, hanem szilóval pár helyen megpöttyözve az akvárium szélére ragasztottam (nem volt okos döntés ). Külön nem párásítottam a fészket hanem az egész akváriumban 100% párát csináltam.

Két hétre rá meg is érkeztek a hangyák az antshungary.com-ról. Úgy 45-en lehettek kb és nagyon jól viselték az utat! Első pár napban pusztult el pár darab csak. Kissé nehezen költöztek át a farmba, de hamar elkezdték átrendezni a fészket, és az összes lehetséges rést betömték. 

Látványos volt mikor 2-3 2fős csapatokban, tandemben futottak táplálékot keresni. Nem sok idő kellett hogy az első peték megjelenjenek. Érdekes volt hogy nem a földön tartották, hanem a dolgozok a rágóik között (valószínű, hogy ez is egy jel volt). Hamar több tucat petéjük lett, és elég sok idő telt el de valahogy nem lettek lárvák. Aztán nagy nehezen mégiscsak lett 3 lárva. Szépen növekedtek. Be is bábozódtak, de 3-ból kettőt még idő előtt kibontottak. A harmadik sosem kelt ki, kidobták a szemétdombra. :(

Innen kezdődött a vesszőfutás. Azt hittem azért lettek kibontva a bábok mert magas nekik a pára. Akkor 100%-ról visszavettem a párát 75% körülre, de semmi nem változott a viselkedésükben. Ugyanúgy csinálták a dolgukat. Peték száma csak nőt, de lárvák sehol. Próbaként beraktam nekik sarat egy kis edénybe (csak úgy random jött az ötlet). Kis golyót formáltak belőle és elkezdték behordani a fészekbe, de nem a résekhez vitték tömíteni. Ekkor esett le hogy most meg kevés a pára a fészekben . Akkor gondoltam elkezdem locsolni a fészküket. Valamennyire működött is a dolog, mert ahol átázott az y-tong oda pakolták a petéket. 

Minden egyes próbálkozást 1-1,5 hónap megfigyelés követte. Így elég lassan ment a probléma megoldása. Fészek locsolós próbálkozás után sem keltek a tojások. Elkeseredésemben arra jutottam, hogy átrakom őket egy 15x14x12cm-es plexi farmba amiben, van szivacsos párásítás. Hát pár napra rá már a lárvák is megjelentek! 35 fős lehetett a boly ekkor, és nagyon beindult a fiasítás. Olyan sok volt a lárva és báb hogy egy-egy lárva mikor készülődött bábbá alakulni, hozzá szőtték a már meglévő bábokat. A dolgozok megpróbálták szétválasztani őket. Érdekes ilyenkor nem a bábokat vitték arrébb hanem a lárvákat. Rohamosan el kezdett nőni a boly!! :)

Aztán megjelent 2 hím, akik hímekhez képest nem is voltak olyan csenevészek. Szép aranysárgák voltak. Hatalmas csápokkal és nagy szemekkel. Nagyon könnyedén repültek, viszont elég hangosan. Összesen 8 an voltak, és nem sokáig éltek, mindössze két hétig. Ekkorra 3 hónap alatt majdnem megtriplázódott a boly létszáma, úgy 85-en lehettek. Az első két hím halála utána elkezdtek hullani a dolgozok is . Nem nagyon érdekelt eleinte a dolog. Erős és gyarapodó volt a boly, ezért gondoltam az öreg hangyáknak lejárt az idejük. Első héten 3-4 halott hangyát találtam, majd az egyik etetés alkalmával láttam egy hangyát vonaglani a kifutóban. Dülöngélt jobba-balra mintha pár lábát nem tudná használni és a földet rágta. Következő napokban napi 3-4 hangya halt meg így. Ezek nem hímek voltak, mert azok már rég eldőltek. Elkezdtem a fészket figyelni de semmi szokatlan nem volt első pillantásra.

Aztán később arra lettem figyelmes, hogy ahol a bábok voltak abban a kamrában 1-2 helyen nagyobb tömörödés van. Úgy gondoltam hogy az új dolgozókat tisztogatják. Hát nem így volt... Elég kemény harc ment. Egymást rágták szúrták. Amik a kifutóban dögledeztek azok mind vesztesek voltak . Teljesen széthullott a boly... A rengeteg lárva éhen halt, a peték lassan eltűntek. Valószínűleg megették őket mert a szemétben nem voltak. Ha adtam nekik kaját a dolgozok nem vitték be a fészekbe, és ették meg együtt, mint korábban, hanem kint ettek belőle és ott hagyták.

Körülbelül két hétig tartott a harc. A boly 2/3 oda lett a teljes fiasítással. Sok volt a rokkant hangya, amiknek pár lábuk hiányzott, vagy nem mozgott. Biztosan nem tudom mi történhetett. De a háború oka mindenképpen a hímekkel kapcsolatos lehetett. Lehet hogy időközben elpusztult a gamergate? De nem hiszem mert nem láttam halott hangyát a háború előtt.Vagy a frissen kelt dolgozóknak sikerült párzaniuk valamelyik hímmel? Ezért kezdődött a hatalmi harc? De akkor miért nem csak 1-2 két hangya halt meg 40+ helyett? 

Szerencsére vége lett a harcnak és maradtak ép hangyák. Pedig nem hittem volna, hogy fenn marad a kolónia. Azóta ismét beindult a fiasítás. Lassan már az első dolgozok kelnek. Most azon munkálkodom hogy ismét nagy akváriumba kerüljenek ahol szép nagy bollyá fejlődhetnek, Sajnos a jelenlegi farm kicsi ehhez. De addig is várok még vele kicsit, hogy megerősödhessen a boly.

                                                                                                                                               K.József