Minden kezdet nehéz... - szokták mondani. Különösen igaz ez ha az ember levélvágó hangyákat szeretne tartani. Ennél a fajnál különösen igaz, hogy az elején csőstül jönnek a gondok, de ha végül sikerül megoldani őket, és feláll egy jól működő rendszer, akkor felvirágzik a hangyatársadalom. Utána már csak győzni kell őket hellyel meg élelemmel. Nos, idáig még nem jutottunk el, de ebben a cikkben az első 2 hónap tapasztalatait, és kínlódásait szeretném megosztani veletek. Már ilyen rövid idő alatt is rengeteget tanultam a hangyáktól, egy egészen új dimenzióját nyitották meg előttem a hangyatartásnak ezek az apró földművesek.
Azért döntöttem éppen az Atta cephalotes mellett, mert ez a faj szívósabb, mint az Acromyrmex, és állítólag a gombája is erősebb szerkezetű, tehát nehezebben sérül szállítás közben - ellenállóbb a rezgésekre. Hogy ez vajon mennyire számít, azt sajnos még két hónap tapasztalat után sem tudom megmondani. Egyesek úgy tartják, hogy kritikus dolog, és nagyon fontos, hogy a hangyák gombája ne törjön össze utazás során. Mások viszont úgy gondolják, hogy teljesen mindegy, hiszen a gomba a darabjaiból is újra összeáll és elszaporodik, ha megfelelő körülményeket kap. Ez ügyben tehát sajnos nem tudok álláspontot foglalni egyenlőre.
Annyi biztos, hogy az én hangyáim biztonságban megérkeztek, és a gombatelep is mindössze néhány darabra hullott szét csak. Bár a levélvágó fajok királynője egyáltalán nem mondható aktívnak, sőt, még hangyás szemmel is azt gondolná az ember a mozgásáról, hogy gyenge, kótyagos. Nagyjából mindig olyan mint ha éppen a halálán lenne, de ezen nem kell aggódni, az Atta és az Acromyrmex királynők egyaránt ilyenek - ezt én már tudtam korábbi tapasztalatból. A dolgozók viszont aktívak, agresszívek, és előszeretettel rendezik a területüket.
Ekkor jött tehát az első megoldandó probléma, mégpedig hogy 22-25°C-ot stabilan be kell állítani a hangyáknak, és magas pára kell! Nos, egy darabig szórakoztam a szabályozható fűtőlappal, de végül be kellett látnom, hogy ide termosztát kell! Újabb kérdés volt hogy vajon milyet, és vajon a termosztát jó lesz-e a szabályozható fűtőlaphoz, ami ráadásul nagyon lassan melegszik fel üzemi hőfokra, tehát lehet hogy ha a termosztát ki-be kapcsolgatja akkor még nagyobb lesz a hőingás. Szerencsére azonban a termosztát és a fűtőlap kombinációja kis állítgatás után bevált, úgyhogy végre sikerült elérni először a stabil 23°C-ot, majd később a stabil 24°C-ot. (kiegészítés: hasonló termosztátokat ezen tapasztalatok alapján hamarosan az antsite.eu-n is árulni fogunk farmok automatizálásához)
Annyi biztos, hogy az én hangyáim biztonságban megérkeztek, és a gombatelep is mindössze néhány darabra hullott szét csak. Bár a levélvágó fajok királynője egyáltalán nem mondható aktívnak, sőt, még hangyás szemmel is azt gondolná az ember a mozgásáról, hogy gyenge, kótyagos. Nagyjából mindig olyan mint ha éppen a halálán lenne, de ezen nem kell aggódni, az Atta és az Acromyrmex királynők egyaránt ilyenek - ezt én már tudtam korábbi tapasztalatból. A dolgozók viszont aktívak, agresszívek, és előszeretettel rendezik a területüket.
Ekkor jött tehát az első megoldandó probléma, mégpedig hogy 22-25°C-ot stabilan be kell állítani a hangyáknak, és magas pára kell! Nos, egy darabig szórakoztam a szabályozható fűtőlappal, de végül be kellett látnom, hogy ide termosztát kell! Újabb kérdés volt hogy vajon milyet, és vajon a termosztát jó lesz-e a szabályozható fűtőlaphoz, ami ráadásul nagyon lassan melegszik fel üzemi hőfokra, tehát lehet hogy ha a termosztát ki-be kapcsolgatja akkor még nagyobb lesz a hőingás. Szerencsére azonban a termosztát és a fűtőlap kombinációja kis állítgatás után bevált, úgyhogy végre sikerült elérni először a stabil 23°C-ot, majd később a stabil 24°C-ot. (kiegészítés: hasonló termosztátokat ezen tapasztalatok alapján hamarosan az antsite.eu-n is árulni fogunk farmok automatizálásához)
Levélvágók kezdeti tartási körülményei. Alul a 7w-os fűtőlap a feléig feltekerve, felül pedig egészen a hangyák fészkéig bevezetve a termosztát érzékelője. |
Hogy magas párát biztosítsak a hangyáknak a dobozka alját a nagyjából a 3/4-edéig borítottam nedves kókuszrosttal. Ahogy ezt alulról megfűti a fűtőlap: párolog és párásít. Ez a talaj nem szükségszerű a levélvágó hangyáknak, elegendő lenne egy üres doboz is, benne egy másik, zártabb dobozzal (lásd későbbi cikkben), melyben lakhatnak. Mivel korábbi magas páraigényű fajaimnál bevált a kókuszrost gondoltam ártani nem árthat, maximum ritkábban kell párásítani.
Legelső állapot, itt még nincs termosztát. középen egyből megjelent viszont a penész. A tűztövis és a fűzfa-levél közül egyenlőre egyiket sem hordták a hangyák. |
A párát jól biztosította a kókuszrost, és a hangyák is vígan mászkáltak benne, kiütközött viszont a hátránya is, mégpedig hogy könnyedén megtapadt a penész a felszínén. A penész nagyon veszélyes a levélvágó hangyákra, ugyanis ha ráterjed a gombatelepükre és megfertőzi azt, akkor visszafordíthatatlan károkat okoz. Talán emlékeztek még mit írtam ezekről a hangyákról korábbi, fajbemutató cikkben alap szabályként: ha a gomba kipusztul a hangya is kipusztul! (ez persze nem mindig törvényszerű, lásd: lejjebb).
pár nap alatt gondosan elzárták a bejáratukat, így szabályozzák a belső párát és a hőmérsékletet |
Egy másik szögből jól látszik, ahogy a hangyák elfalazták a dobozkájuk bejáratát. Ez újabb pont a talaj mellett, mert kókuszrost nélkül ezt nem tudták volna megtenni. Értem a logikájukat, mert így egyrészt védettebb a boly bejáratuk, másrészt - és talán ez a legfontosabb - a zárt bejárat a párát és a hőt is jobban bent tartja, így sokkal ideálisabb belső környezetet tudtak kialakítani a gombájuknak. - Leleményes kis építészek azt meg kell hagyni! :)
kezdetben jól alakult a kolónia - a hatalmas királynő és a dolgozók szép, egészséges gombatelepet nevelgettek |
Hirtelen kétféle levelet kínáltunk fel a hangyáknak ami kéznél volt. Fűzfa-levelet és tűztövist. Egyiket sem kezdték el hordani, viszont szerencsére volt még némi levél a tárolóban amelyben érkeztek, ezt előszeretettel rágicsálták. Mint kiderült ez egy salátaféle volt - gondoltam ez még talán elég lesz pár napig nekik. Egyenlőre tehát jól álltak a dolgok, a neheze még csak ezután jött!
***
Az ünnepekre (vagyis csak a karácsonyra) hazautaztam vidékre, gondoltam a hangyák jól el lesznek a termosztáton. Olyannyira jól el voltak, hogy amikor 4 nappal később ismét hazaértem szinte az összes gombájuk eltűnt! Feltételezem megették, ugyanis nyom nélkül eltűnt. Még a talajt is átkutattam, hogy nem-e ástak maguknak valami kuckót alá. A velük együtt érkezett levél is felszívódott.
Namost ilyen esetben észen kell lenni, mert ha a gomba kipusztul, rövidesen a hangyák is kipusztulhatnak, de a kettő között van még egy kis időnk reagálni. Első sorban ellenőriztem hogy dolgozók nem-e hullottak el. Tetemeket nem találtam és a dolgozók aktívnak tűntek. Nos ez jó jel, mert ezek szerint a dolgozók szervezetében még van elegendő tápanyag tehát nem kell beavatkozni és cukrot adni nekik.
Foglalkozhattam hát a gombával. Mivel maradt némi gomba ezért utolsó utáni esélyként szereztem nekik salátát - nos ez sem tetszett nekik. Amit már csak azért sem értek mert elméletileg azzal érkeztek, legalábbis egy "salátafélével". Hogy vajon hányféle saláta lehet azt én nem tudom, ennyire már nem mentem bele a dologba. Tudomásul vettem, hogy nem kell nekik, szóval elkezdtem alternatív megoldásokat keresni, így javasolták a zabpelyhet. Persze a két ünnep között Budapesten csak az éjjel-nappali alkesz boltok vannak nyitva (tudjátok ahol borból több a választék mint normális kajából). Úgyhogy mivel ott az összes zabpehely csokis volt, végül a Győri Édes Zabfalatok mellett döntöttem, mely állítása szerint nem kevesebb, mint 38%-ban tartalmaz zabpelyhet (az igen! hát nem 100%, de a semminél jobb azért).
a zöldség nem kell nekik csak az édesség.. |
Volt azért jó hír is. Pont mire elfogyott a tartalék élelmük megjelentek az első peték is. Máskor örülne ennek az ember, de így csak újabb nyomást gyakorolt rám, ugyanis ilyenkor bőségesen el kell látni őket kajával hogy fejlődhessenek az utódok is.
első peték - első sikerek |
Mindössze ennyi gomba maradt 4 nap után. Ennek már a minősége sem a legjobb. Friss, élénk fehér helyett sárgás és öreg. |
Ami talán még nagyobb segítség volt tőle, hogy kaptam négyféle ágat is, melyek sokkal hasznosabbnak tűntek mint amikkel eddig én próbálkoztam.
Kipróbált levelek:
- tűztövis
- tüske nélküli tűztövis
- saláta?!
- fűzfa-levél
- fagyal
- japán babérsom
- kecskerágó
- zabfalatok (Győri Édes)
Az még hozzá tartozik a történethez, hogy mint kiderült nagyon finnyásak. Az újonnan felkínált levelek közül eleinte csak egyet, a japán babérsomot voltak hajlandóak hordani. De mégis nagyon örültem, mert így végre megtörtént az áttörés! A kolónia amióta hozzám került most először volt hajlandó újonnan adott levelet vágni, és behordani azt a gombának.
A levélvágás három lépése: először körívet rágnak a levél szélén (1), azután szájukba fogják a levágott darabot (2), végül beviszik a fészekbe hogy ezzel táplálják a gombát (3). |
Mindenesetre a többi levelet is bent hagytam nekik, mert ahogy a korábbi fajismertető cikkben is írtam, ha egy levelet nem hordanak azonnal, az nem feltétlen jelenti azt, hogy nem szeretik. Ők úgy optimalizálják az erőforrásaikat, hogy mindig a lehető legjobb minőségű levelet hordják.
Számításom be is jött ugyanis később a tüske nélküli tűztövisből és a fagyalból is vittek kis darabokat kipróbálásképpen. Jelenleg tehát így áll a kolónia, szépen összeépítették a gombatelepet, és fölé még bunkit is építettek.
jelenlegi felvirágzó állapotok: a gomba majd kicsordul a bejáraton. a penész néha megjelenik de azonnal kiveszem. a levél pedig fogyogat :) |
A penész is időről időre megjelenik a kókuszroston. De ilyenkor (nagyjából 4 naponta) kiszedegetem csipesszel a talajjal együtt. Így előbb utóbb a talaj is elfogy majd, hacsak ki nem növik addig a helyüket. Végül itt egy utolsó fotó a bejáratról ahol jobban látszik kicsit a gomba:
Hangyász.
Szia!
VálaszTörlésTudnál nekem segíteni egy kertes ház falában lakó kolónia beazonosításában?
Köszönöm!