Rabszolgatartó és rabszolgafajok (Formica, Lasius, Polyergus)

Formica exsecta dolgozó

Ebben a cikkben a rabszolgatartó és rabszolgafajokról olvashattok. Megismerhetitek hogyan törnek be a királynők mások fészkeibe,  foglalják el a trónt, alapítanak államot, és hogyan tartják fenn az olykor igen törékeny uralmukat a későbbiekben. Izgalmas haladó téma ez, igazi hangyás trónok-harca, egyben alapvető tudás minden hangyász számára, aki komolyabban szeretne foglalkozni a későbbiekben a kolóniák nevelgetésével.

A hangyaháborúkért nem kell messze-földre utaznunk, bizony hazánkban is élnek rabszolgatartó hangyafajok, méghozzá nem is kevés! A legismertebb közülük talán az erdei vöröshangya (Formica rufa), mely hatalmas szénadomb-szerű fészket épít, főleg tűlevelű erdőkben. De él nálunk hasonló faj a mezőkön, sőt, a nagyvárosi parkokban is vannak rabszolgatartó fajok, és Magyarországon él az egzotikus nevű amazonhangya is (Polyergus rufescens) - aki talán a legfurcsább rabszolgatartó mind közül.

De haladjunk először az egyszerűtől a bonyolult felé!

A rabszolgafajok (angolul: serviformica) csoportjába tartozik a legtöbb hazai Formica faj (részletesen lásd lejjebb). Ezek a fajok képesek önállóan államot alapítani, ami azt jelenti, hogy a megtermékenyült királynő magától is petézik, és képes kinevelni az első generációkat a saját testében felhalmozott tápanyag-tartalékokból (viszont leszögezném, hogy az etetést és a törődést minden hangya meghálálja!). A továbbiakban a dolgozók vadásznak, gyűjtögetnek, és a kifejlett kolóniájuk általában 3000-5000 dolgozóból álló egyedszámot szokott elérni. 

Tehát a rabszolgafajok tartásában nincsen semmi különleges, kezdők számára is egyszerű őket kinevelni, hiszen minden a megszokott módon megy.

Formica pratensis - rabszolgatartó királynő

A rabszolgatartó hangyafajok (angolul: raptiformica) viszont már lényegesen eltérnek az előbbiektől (fajlista lejjebb). Az ő királynőik hiába termékenyülnek meg, önállóan legtöbbször nem képesek államot alapítani. Akár képesek éhen halni a táplálék előtt, ugyanis itt jönnek képbe a rabszolgafajok, melyek nélkül a rabszolgatartók szinte teljesen életképtelenek. 

A természetben ezeknek a rabszolgatartó fajoknak a királynői párzás után útra kelnek, és addig vándorolnak, amíg nem találnak egy alkalmas rabszolgabolyt. Ezután betörnek hozzájuk, és cseles módon leutánozzák a dolgozók fészek-szagát, így elhitetik velük, hogy ők is a bolyhoz tartoznak. Ezzel a trükkel a rabszolgatartó királynő képes bejutni egészen a rabszolgaboly legbelső közepébe. A rabszolgafaj királynőjét keresi, akit letaszíthat a trónjáról.

Formica truncorum rabszolgatartó királynő

Hogy ezután mi történik az változó. Van hogy azonnal megölik a rabszolgaboly királynőjét, van hogy pár napig vagy pár hétig elviselik. Ami bizonyos, hogy előbb utóbb leölik az eredeti királynőt, és a helyére lépnek. Így a rabszolgafaj dolgozói fogják etetni a rabszolgatartó királynőt, aki így már nemsokára petéket rak, és végül maguk a rabszolgafaj dolgozói fogják felnevelni a trónfosztó utódait. Normál esetben tehát a bolyban így előbb utóbb az eredeti rabszolga-dolgozók lecserélődnek az új királynő saját utódjaira, 1-2 évvel később a boly "kitisztul", és csak a királynő fajából származó egyedeket fog tartalmazni.

Éppen ezért ha nyitott szemmel járunk, és már elég tapasztaltak vagyunk ahhoz, hogy tudjuk mit kell figyelni, felfedezhetünk a természetben olyan bolyokat, melyeknek dolgozói vegyes fajokból tevődnek össze, mégis nagy egyetértésben munkálkodnak együtt. - Ez a jel arra utal, hogy rabszolgatartó kolóniával van dolgunk, melyben csupán néhány generációval ezelőtt történt meg a hatalomátvétel, tehát egy viszonylag fiatal bolyról lehet szó.

amazonhangya (Polyergus rufescens) dolgozójának munkavégzésre alkalmatlan, rablásra kifejlődött szájszerve

Vannak azonban olyan rabszolgatartó fajok is, melyek nem elégednek meg csupán a hatalomátvétellel. A Polyergus rufescens (amazonhangya) olyannyira specializálódott erre a rabszolgatartó (vagy más néven szociálparazita) életvitelre, hogy a királynő és a dolgozók rágói hagyományos munkavégzésre alkalmatlanná váltak. Egyedüli céljuk a gyilkolás, rablás és fosztogatás. Ha közelről vizsgáljuk a rágóikat, láthatjuk, hogy azoknak nincsen barázdált, harapófogóra emlékeztető, párhuzamosan összezáródó formája, mint például egy Messor maggyűjtő fajnál. Az amazonhangya rágói íveltek és hegyesek, összezáráskor beleszúródnak az áldozatba. Királynője rajzás után, önmagában szinte teljesen életképtelen, ha nem etetik-itatják így - részben a speciális szájszerve miatt is - képes éhen vagy szomjan halni.

Miután átvette a hatalmat az amazonhangya, továbbra is erősen függ a környező rabszolgabolyoktól. Ugyanis a királynő önmagában csak a saját fajának utódait képes kinevelni, melyek a fiasítás gondozására, fészek körüli munkálatokra és egyéb feladatokra teljesen alkalmatlanok. Az amazonhangya dolgozók csak a harcra termettek, ezért időről időre szüksége van újabb és újabb rabszolgákra, melyek fenntartják a boly működését. Tehát az amazonhangya időről időre rabló-hadjáratot indít a környező rabszolgabolyokba, melyeknek célja elrabolni tőlük a bábokat. Ezeket a bábokat azután a saját bolyukban nevelik fel és így azok a saját rabszolgáik lesznek. Ilyen rendszeres fosztogatás figyelhető meg az amazonhangya mellett a Formica sanguineánál is.

meleg, későnyári napokon, délután 16:00 és 18:00 között gyakran megfigyelhetünk amazonhangya (Polyergus rufescens) fosztogatásokat

Egy amazonhangya boly a környezetében lévő összes rabszolgafaj kolóniáján élősködik, és időről időre ilyen hadjáratokkal fosztják ki őket. Ezek a fosztogatások gyakran igen látványosak. Több száz, vagy akár több ezer hangya kerekedik fel egyszerre, és indul el céltudatosan a megtámadni kívánt boly irányába. Az amazonhangyák nagyon is tudatosan fosztogatnak, nem támadják meg kétszer egymás után ugyanazt a kolóniát, hanem hagynak nekik időt, hogy újabb bábokat neveljenek a legközelebbi fosztogatásig. Emellett feleslegesen nem mészárolják le dolgozóikat sem, és főleg nem bántják a rabszolgafaj királynőjét, hiszen ő egyben a saját fennmaradásuknak is a kulcsa.

A Polyergus rufescens az egyik legérdekesebb fajunk, oldalakon át tudnék még róluk írni, de akit bővebben is érdekelnek, azoknak ajánlom inkább ezt a rövid dokumentumfilm részletet, melyet szerzői okok miatt az indavideóra töltöttünk fel: https://indavideo.hu/video/Amazonhangya_-_Polyergus_rufescens

🐜🐜🐜

Nade miért nehéz a rabszolgatartó fajok tartása? - kérdezhetné bárki. Hiszen csak fogjuk a királynőt, odapakolunk mellé egy rakás petét meg rabszolga dolgozót és kész.

Nos az ördög a részletekben rejlik, ugyanis rabszolgatartó fajok nevelésénél a legnagyobb mumus a kockázat. Mivel eléggé specializált az államalapításuk, ezért jelentősen rosszabbak az államalapítási esélyeik, mint az önálló államalapítású fajoknak. Ez főleg a természetben látványos, hiszen bárhová megyünk, inkább csak elvétve találhatjuk meg rabszolgatartó fajok fészkeit, míg rabszolgafajok fészkeibe úton-útfélen ha kell, ha nem belebotlunk.

Nem véletlenül védettek a föld feletti fészket építő, rabszolgatartó fajok fészkei (eszmei értékük: 50.000Ft), hiszen viszonylag ritkán tudják megalapítani őket, ökológiai hasznosságuk viszont vitathatatlan. 

Fogságban tartásnál ez a kockázat például úgy van jelen, hogy - mondhatni szinte véletlenszerűen elhullhat a rabszolgatartó királynőnk. Teljesen váratlanul, teljesen indokolatlanul. Volt olyan királynőnk (Formica truncorum) mely közel 1 év után, lerakott egy rakás petét, úgy tűnt minden jól megy, majd rá két napra hátára borult.

Volt olyan királynőnk is (Lasius fuliginosus) amely szépen elindult, már volt több száz dolgozója, egy rakás petéje, majd a királynő váratlanul hátára fordult.
Nos ilyen kockázatra lehet náluk számítani, ezért javasoljuk inkább csak a haladó hangyászok számára, akik már biztosak a dolgukban, és hangya-tartásra alkalmas körülményeket tudnak biztosítani. Egy kezdő hangyász még bizonytalan, és talán csak a kedvét szegné, ha kudarca lenne féltve őrzött kolóniájával.

A haladóknak részletesebb tartási infókat adunk majd a rabszolgatartó fajokról egy későbbi cikkünkben, illetve tervezünk videót is forgatni róla.

Végül nézzük a leggyakoribb, legismertebb hazai rabszolgatartó és rabszolgafajok listáját, főleg a Formica és a Lasius nemzettségekhez kötődően.

▇ - rabszolgafaj

▇ - rabszolgatartó faj

* - védett, föld feletti fészket építő faj

Formica cinerea

Formica clara

Formica cunicularia 

Formica exsecta (nagy nyomottfejűhangya) *

Formica fusca - (szürke rabszolgahangya)

Formica fuscocinerea 

Formica gagates - (fekete hangya)

Formica pratensis (mezei vöröshangya) *

Formica polyctena (kis vöröshangya) *

Formica pressilabris (kis nyomottfejű-hangya) *

Formica rufa (erdei vöröshangya) *
Formica rufibarbis (nagy rabszolgahangya)

Formica sanguinea (vérpiros hangya) 

Formica truncorum (pirosfejű vöröshangya) *

Polyergus rufescens (amazonhangya)

Lasius flavus (borostyán-sárga hangya)

Lasius fuliginosus (kartonépítő-hangya)

Lasius niger (kis fekete-hangya)

Lasius umbratus

Hangyász.

forrás: http://antmaps.org/
http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=sub_688